A magyarok a harmonikusan felépített életet, a kiegyensúlyozottságot fontosabb sikerkritériumnak tartják az anyagiaknál, a munkahelyi előmenetelnél vagy a vezető pozíciónál – derül ki a a Prima Primissima Alapítvány megbízásából készült kutatásból.
A „Sikeres az, aki…” kérdést a legtöbben (29 százalék), úgy fejezték be, hogy „...céltudatos, eléri a céljait”, a második helyre a munkában elért sikerek kerültek (26 százalék). Csak a bronzérem és 20 százalék említés jutott az anyagi javaknak, miközben a boldogság (18 százalék) is majdnem felfért a dobogóra.
A többi válasz is azt támasztotta alá, hogy a felnőtt magyar lakosság a sikert elsősorban nem pénzben, előmenetelben, irányítási jogosítványokban méri. A környezet jó véleménye; a kiegyensúlyozott, harmonikus élet; a szerető család; a boldog párkapcsolat és az örömöt, kiteljesedést adó munka jelenti azt a szempontrendszert, amelynek alapján sikeresnek gondolunk valakit. Az összképet ugyanakkor némileg árnyalja, hogy a jobb anyagi helyzetben lévők saját magukat jellemzően sikeresebbnek látják.
A mások irányításának, vezetésének lehetősége egyenesen az utolsó lett az összes említett sikerszempont közül. Ami pedig a női/férfiúi vonzerőt, előnyös külsőt illeti, annak szintén nem tulajdonítanak meghatározó szerepet az emberek. A direktben feltett kérdésre – „Mi kell ahhoz, hogy valakit sikeresnek tartsunk” – a többség szintén a kiegyensúlyozottságot, harmóniát, a szerető családot és az örömet adó munkát húzta be első helyen, de sokan említették az egészséget, a párkapcsolatot, a gyerekek felől érkező elismerést is. A jó anyagi helyzet viszont csak a középmezőnyben, a hatalom pedig az utolsó helyen végzett.
Összességében a magyarok több mint fele (51 százalék) érzi magát valamennyire sikeresnek. A szubjektív sikerérzet nem csak a magasabb iskolai végzettséggel, de a jövedelemmel is egyenesen arányos mértékben nő. Így a „tipikus sikeres magyar” felsőfokú végzettségű, házasságban/párkapcsolatban él, és a havi jövedelme 500 ezer forint fölött van. Ugyanakkor – egy más megközelítésű kérdésfeltevés alapján – szerető család veszi körül, a szülei büszkék rá, sokan szeretik a környezetében, és harmóniában telnek a mindennapjai.
A „bőséges anyagiakkal ellátva, jó életszínvonalon élek” válasz az előbbieknél szignifikánsan kevesebbszer fordult elő. A sikeresek és a sikertelenek (vagyis a magukat annak érzők) között a legnagyobb különbség a kiegyensúlyozott, harmonikus élet (44 százalékpont), a munkában megtalált öröm (40 százalékpont) és a szülők felől érkező elismerés (38 százalékpont) terén mutatkozott.
A kutatást végző NRC rákérdezett arra is, mit gondolnak a magyarok a példaképekről, illetve kiket tekintenek (potenciális) példaképnek. A legtöbben olyanokra asszociálnak ilyenkor – általában vagy egy konkrét személyt illetően –, amilyenek ők maguk is szeretnének lenni. Kifejtve pedig a munkájában, illetve a magánéletében sikeres embert tekintik megfelelő példaképnek (az anyagi siker a válaszok mindössze 2 százalékában fordult elő). Ideális példaképnek azt gondolják a válaszadók, akire fel lehet nézni, illetve aki valamilyen területen inspirál. Hogy szükség van-e példaképre, arra a legmagasabb arányban (27 százalék) a 25-34 év közöttiek, vagyis a vizsgált korosztályok legfiatalabbikába tartozók válaszoltak igennel.
Az alapfokú végzettségűek között lényegesen alacsonyabb a példaképpel rendelkezők aránya. A többség szerint a példás emberi tulajdonságok, a pozitív karakterjegyek, a családi élet örömei tesznek valakit jó példaképpé, és nem feltétlenül a látványos karrier. Kétharmados többsége van annak a nézetnek, hogy példaképre egész életünkben (és nem csak fiatalon) szükségünk van. A legtöbben ma is élő, személyesen ismert példaképet választottak, jellemzően már a gyerekkorukban.
A példakép nem feltétlenül egyvalaki: lehet több személy is egyidőben – az élet különböző területeiről –, vagy egymás után, az egymást követő életszakaszokban. A magyarok példakép-képe nem statikus, hanem dinamikus: úgy látják, az életük során – miközben a saját utunkat járjuk – sokaktól érdemes tanulni, inspirálódni. Azzal pedig a megkérdezettek abszolút többsége (54 százalék) egyetért, hogy megfelelő példakép segít a sikeressé válásban.
A Prima Primissima díjnak, illetve a díjazottak reflektorfénybe állításának egyik felvállalt célja – a teljesítmény méltó elismerése mellett –, hogy évről évre olyan személyiségekre hívja fel a nyilvánosság figyelmét, akik a munkájuk mellett az egyéni emberi kvalitásaik révén is érdemessé váltak rá, hogy egy-egy területen sokak példaképei lehessenek.
A Prima Primissima mostantól a Facebook mellett már az Instagramon is elérhető.
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.