Prima Primissima-kutatás: nem a pénz a legfontosabb a magyaroknak

2023. 10. 25., 15:51

A magyarok a harmonikusan felépített életet, a kiegyensúlyozottságot fontosabb sikerkritériumnak tartják az anyagiaknál, a munkahelyi előmenetelnél vagy a vezető pozíciónál – derül ki a a Prima Primissima Alapítvány megbízásából készült kutatásból.

A „Sikeres az, aki…” kérdést a legtöbben (29 százalék), úgy fejezték be, hogy „...céltudatos, eléri a céljait”, a második helyre a munkában elért sikerek kerültek (26 százalék). Csak a bronzérem és 20 százalék említés jutott az anyagi javaknak, miközben a boldogság (18 százalék) is majdnem felfért a dobogóra.

A többi válasz is azt támasztotta alá, hogy a felnőtt magyar lakosság a sikert elsősorban nem pénzben, előmenetelben, irányítási jogosítványokban méri. A környezet jó véleménye; a kiegyensúlyozott, harmonikus élet; a szerető család; a boldog párkapcsolat és az örömöt, kiteljesedést adó munka jelenti azt a szempontrendszert, amelynek alapján sikeresnek gondolunk valakit. Az összképet ugyanakkor némileg árnyalja, hogy a jobb anyagi helyzetben lévők saját magukat jellemzően sikeresebbnek látják.

A mások irányításának, vezetésének lehetősége egyenesen az utolsó lett az összes említett sikerszempont közül. Ami pedig a női/férfiúi vonzerőt, előnyös külsőt illeti, annak szintén nem tulajdonítanak meghatározó szerepet az emberek. A direktben feltett kérdésre – „Mi kell ahhoz, hogy valakit sikeresnek tartsunk” – a többség szintén a kiegyensúlyozottságot, harmóniát, a szerető családot és az örömet adó munkát húzta be első helyen, de sokan említették az egészséget, a párkapcsolatot, a gyerekek felől érkező elismerést is. A jó anyagi helyzet viszont csak a középmezőnyben, a hatalom pedig az utolsó helyen végzett.

Összességében a magyarok több mint fele (51 százalék) érzi magát valamennyire sikeresnek. A szubjektív sikerérzet nem csak a magasabb iskolai végzettséggel, de a jövedelemmel is egyenesen arányos mértékben nő. Így a „tipikus sikeres magyar” felsőfokú végzettségű, házasságban/párkapcsolatban él, és a havi jövedelme 500 ezer forint fölött van. Ugyanakkor – egy más megközelítésű kérdésfeltevés alapján – szerető család veszi körül, a szülei büszkék rá, sokan szeretik a környezetében, és harmóniában telnek a mindennapjai.

A „bőséges anyagiakkal ellátva, jó életszínvonalon élek” válasz az előbbieknél szignifikánsan kevesebbszer fordult elő. A sikeresek és a sikertelenek (vagyis a magukat annak érzők) között a legnagyobb különbség a kiegyensúlyozott, harmonikus élet (44 százalékpont), a munkában megtalált öröm (40 százalékpont) és a szülők felől érkező elismerés (38 százalékpont) terén mutatkozott.

A kutatást végző NRC rákérdezett arra is, mit gondolnak a magyarok a példaképekről, illetve kiket tekintenek (potenciális) példaképnek. A legtöbben olyanokra asszociálnak ilyenkor – általában vagy egy konkrét személyt illetően –, amilyenek ők maguk is szeretnének lenni. Kifejtve pedig a munkájában, illetve a magánéletében sikeres embert tekintik megfelelő példaképnek (az anyagi siker a válaszok mindössze 2 százalékában fordult elő). Ideális példaképnek azt gondolják a válaszadók, akire fel lehet nézni, illetve aki valamilyen területen inspirál. Hogy szükség van-e példaképre, arra a legmagasabb arányban (27 százalék) a 25-34 év közöttiek, vagyis a vizsgált korosztályok legfiatalabbikába tartozók válaszoltak igennel.

Az alapfokú végzettségűek között lényegesen alacsonyabb a példaképpel rendelkezők aránya. A többség szerint a példás emberi tulajdonságok, a pozitív karakterjegyek, a családi élet örömei tesznek valakit jó példaképpé, és nem feltétlenül a látványos karrier. Kétharmados többsége van annak a nézetnek, hogy példaképre egész életünkben (és nem csak fiatalon) szükségünk van. A legtöbben ma is élő, személyesen ismert példaképet választottak, jellemzően már a gyerekkorukban.

A példakép nem feltétlenül egyvalaki: lehet több személy is egyidőben – az élet különböző területeiről –, vagy egymás után, az egymást követő életszakaszokban. A magyarok példakép-képe nem statikus, hanem dinamikus: úgy látják, az életük során – miközben a saját utunkat járjuk – sokaktól érdemes tanulni, inspirálódni. Azzal pedig a megkérdezettek abszolút többsége (54 százalék) egyetért, hogy megfelelő példakép segít a sikeressé válásban.

A Prima Primissima díjnak, illetve a díjazottak reflektorfénybe állításának egyik felvállalt célja – a teljesítmény méltó elismerése mellett –, hogy évről évre olyan személyiségekre hívja fel a nyilvánosság figyelmét, akik a munkájuk mellett az egyéni emberi kvalitásaik révén is érdemessé váltak rá, hogy egy-egy területen sokak példaképei lehessenek.

A Prima Primissima mostantól a Facebook mellett már az Instagramon is elérhető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 28., 10:10
A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-05-29 15:40:00
Az ingatlan.com májusi adatai, valamint az aktuális hazai ingatlanpiaci trendek alapján a money.hu összegyűjtötte, hol lehet érdemes most nyaralót vásárolni, és hogyan finanszírozható akár hitelből is egy balatoni víkendház.
2024-05-29 15:10:00
2024 I. negyedévének végén 56 ezer forint volt a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, ez az összeg az előző negyedévi átlagot 7 százalékkal, az egy évvel korábbinál 11 százalékkal haladja meg – tájékoztatott a jegybank.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS