Pesszimisták a világ cégvezetői: megingott a gazdasági növekedésbe vetett bizalom

2019. 01. 22., 13:15

Az üzleti vezetők közel 30 százaléka úgy véli, hogy a globális gazdasági növekedés a következő 12 hónapban csökken, ami hatszorosa az előző évi 5 százaléknak – derül ki a PwC több mint 1300 vezérigazgató bevonásával készített 22. globális felméréséből, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatták be.

 

  • Szinte minden országban csökkent a globális gazdasági növekedésbe vetett bizalom, az óvatosság a meghatározó.
  • Az Egyesült Államok továbbra is kulcsfontosságú célpiac a növekedés szempontjából, Kína felzárkózik, viszont 2018-tól mindkét piacon visszaesés várható.
  • A kereskedelmi konfliktusok, a politikai bizonytalanság, a geopolitikai problémák és a szakképzett munkaerő hiánya kedvezőtlen hatással van a globális gazdaságra és a növekedésre.

Mennyi minden változhat egyetlen év alatt? Az üzleti vezetők közel 30 százaléka úgy véli, hogy a globális gazdasági növekedés a következő 12 hónapban csökken, ami hatszorosa az előző évi 5 százaléknak – ez a pesszimizmus rekord mértékű növekedését mutatja. Ez az egyik fő megállapítása a PwC több mint 1300 vezérigazgató bevonásával készített 22. globális felmérésének, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatták be.

Az eredmény éles ellentétben áll azzal, hogy tavaly a globális gazdasági növekedési kilátásokat optimistán megítélő válaszadók aránya a megelőző évhez képest rekord mértékben, 29 százalékról 57 százalékra nőtt. Azonban nincs minden veszve, a válaszadók 42 százaléka ugyanis továbbra is bízik a gazdasági kilátások javulásában, bár ez a 2018-as 57 százalékhoz képest jelentős csökkenés. Összességében elmondható, hogy a vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos véleménye idén megosztottabb, de alapvetően borúlátó tendenciát mutat. A legjelentősebb változás az észak-amerikai vezérigazgatók körében volt, ahol az optimizmus a 2018-as 63 százalékról 37 százalékra esett vissza vélhetően a fiskális ösztönzők elmaradása és a kialakuló kereskedelmi feszültségek miatt. A Közel-Keleten is jelentősen, 52 százalékról 28 százalékra apadt a bizalom, a regionális gazdasági bizonytalanság növekedése miatt.

A vezérigazgatói optimizmus csökkenése a saját országuk határain túl is hatást gyakorolt​ a növekedési tervekre. Az Egyesült Államok a válaszadók 27 százaléka szerint ha szűken is, de tartja pozícióját mint a növekedés szempontjából legfontosabb piac, ami a 2018-as 46 százalékhoz képest jelentős visszaesés. A második legvonzóbb piac, Kína népszerűsége is csökkent, a 2018-as 33 százalékról 24 százalékra. Idén összességében India a lista favoritja, nemrég a leggyorsabban növekvő nagy gazdaságként túlszárnyalta Kínát.

„A vezérigazgatók globális gazdaságról alkotott véleménye tükrözi a főbb gazdasági kilátásokat, amelyek 2019-re nem túl optimisták. A kereskedelmi feszültségek és a protekcionizmus fokozódásával gyengül a bizalom” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója.

Jelentősen visszaesett a bevétel rövid távú növekedésébe vetett bizalom

A globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalom rövid távon csökkenti a vezérigazgatók saját cégük kilátásaiba vetett bizalmát. A vezérigazgatók 35 százaléka „nagyon bizakodó” saját cége növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve, ami a tavaly mért 42 százalékhoz képest csökkenést mutat.

Ha közelebbről megvizsgáljuk az egyes országokra jellemző eredményeket, a vezérigazgatók bizalma tükrözi a globális csökkenést:

  • Kínában a bizalom a 2018-as 40 százalékról idén 35 százalékra esett vissza, a kereskedelmi feszültségek, az USA-vámok és a meggyengült ipari termelés miatt,
  • Az Egyesült Államokban 52 százalékról 39 százalékra esett vissza, a kereskedelmi feszültségek és a lassuló gazdaság miatt,
  • Németországban 33 százalékról 20 százalékra csökkent, a kereskedelmi feszültségek, a lassuló gazdaság és a rendezetlen Brexit kockázata miatt,
  • Argentínában 57 százalékról 19 százalékra esett vissza, a recesszió és a valuta összeomlása miatt,
  • Oroszországban 25 százalékról 15 százalékra esett vissza, az exportkereslet csökkenése, az orosz fizetőeszköz volatilitása és a növekvő munkanélküliség miatt.

A bevételek növelése érdekében idén a vezérigazgatók elsősorban a működési hatékonyságra (77 százalék), valamint az organikus növekedésre (71 százalék) terveznek támaszkodni.

A növekedés szempontjából vezető piacok: az USA-ba vetett bizalom a jelentős esés ellenére töretlen

Az USA a következő egy évben megtartja a növekedés szempontjából vezető piacként elért pozícióját. Ugyanakkor számos vezérigazgató más piacok felé is fordul, ami abból is látszik, hogy az Egyesült Államokra leadott szavazatok aránya a 2018-as 46 százalékról 2019-re 27 százalékra csökkent, ami drámai mértékű esés. Kína felzárkózott, bár népszerűsége a 2018-as 33 százalékról 2019-re 24 százalékra csökkent.

Az USA-val folytatott kereskedelmi konfliktus következtében a kínai vezérigazgatók diverzifikálták a növekedési piacaikat, és a 2018-ban mért 59 százalékhoz képest csak 17 százalékuk választotta az USA-t.

A növekedés szempontjából lefontosabb öt ország között van még Németország, a korábbi 20 százalék helyett 13 százalékkal; India, a korábbi 9 százalék helyett 8 százalékkal; valamint az Egyesült Királyság, a korábbi 15 százalék helyett 8 százalékkal.

„Az amerikai piactól való elfordulás és a kínai befektetések más országokba történő átcsoportosítása az Egyesült Államok és Kína közötti jelenlegi kereskedelmi vitával kapcsolatos bizonytalanságra adott válasz” – tette hozzá Moritz.

A növekedést fenyegető tényezők

Miközben a mutatók a közelgő globális gazdasági lassulást vetítik előre, a vezérigazgatók a populizmus fellendülésére összpontosítanak azokon a piacokon, ahol működnek. A növekedést leginkább veszélyeztető tíz tényező listáján a terrorizmust, az éghajlatváltozást és a növekvő adóterheket a kereskedelmi konfliktusok, a politikai bizonytalanság és a protekcionizmus váltotta fel.

A kereskedelmi konfliktusoktól „nagyon tartó” cégvezetők 88 százaléka kifejezetten aggódik a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi problémák miatt. Az egyesült államokbeli vezérigazgatók 98 százaléka, valamint a kínai vezérigazgatók 90 százaléka fogalmazott meg ilyen aggályokat.

A kereskedelmi konfliktusoktól nagyon tartó kínai cégvezetők többsége arról számolt be, hogy cége korrekciós intézkedéseket tervez: 62 százalékuk módosítja ellátási lánc- és beszerzési stratégiáját, 58 százalékuk pedig más területekre összpontosítja növekedési stratégiáját.

Adatelemzés és mesterséges intelligencia

Az idei felmérés részletesen foglalkozott két, a vezérigazgatók számára kulcsfontosságú területtel: az adatelemzéssel és a mesterséges intelligenciával.

Adatelemzés: krónikus információhiány

Az idei felmérésben újra szerepeltek az adatok megfelelőségére vonatkozó kérdések, melyre először 2009-ben válaszoltak a cégvezetők. A kapott válaszok alapján a vezérigazgatók továbbra sem elégedettek cégük adatelemzési képességeivel: tíz év után is jelentős információhiánnyal küzdenek. Az időközben lezajlott sokmilliárd dolláros informatikai beruházások ellenére a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak hozzá a vállalkozásuk hosszú távú sikerére és maradandóságára vonatkozó döntések meghozatalához szükséges átfogó adatokhoz.

„A cégvezetők rendelkezésére álló adatok teljeskörűsége nem sokat javult az elmúlt években. Kivételt képeznek ez alól a pénzügyi előrejelzések, amelyek kapcsán az első számú vezetők némi javulásról számoltak be. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint egyharmada vélekedik úgy, hogy kellően átfogó információkat kap a fontos kérdésekről. Az információ hiány a legkritikusabb területen, az ügyfelek igényeire vonatkozó információkat érintően a legnagyobb. Ahhoz, hogy a vállalatok fenntartható, sikeres részei legyenek a gazdaságnak és a társadalomnak, ennek minél előbb változnia kellene” – kommentálta az eredményeket Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország júliusban kinevezett vezérigazgatója.

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan kétség kívül nőttek a vezetői elvárások is, azonban a cégvezetők nagyon is tisztában vannak vele, hogy a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok az elmúlt évtized során exponenciálisan növekvő mennyiségével. Arra a kérdésre, hogy miért nem jutnak hozzá átfogó adatokhoz, a vezérigazgatók az „elemzési szakértelem hiányát” (54 százalék), az „adatok silózását” (elkülönített egységekben történő tárolását) (51 százalék), és az „adatok megbízhatatlanságát” (50 százalék) jelölték meg elsődleges okként.

A cégüket érintő szakemberhiány kezelésével kapcsolatban a vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy erre a problémára nem létezik gyors megoldás. 46 százalékuk a munkavállalók jelentős átképzése, illetve továbbképzése révén tervezi kezelni ezt a problémát, 17 százalék szerint pedig emellett erőteljes munkaerő-utánpótlási csatornát is ki kell építeni közvetlenül az oktatási rendszerből.

Mesterséges intelligencia

A vezérigazgatók 85 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia jelentősen meg fogja változtatni cége üzleti tevékenységét. Közel kétharmaduk szerint a mesterséges intelligencia nagyobb hatást fog gyakorolni a világra, mint az internet.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos optimista vélemények ellenére a vezérigazgatók 23 százaléka jelenleg nem tervez semmilyen, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezést, 35 százalékuk a következő három évben tervez ezzel kapcsolatos lépéseket tenni, míg 33 százalékuk csak nagyon korlátozott mértékben foglalkozik a kérdéssel. 10-ből kevesebb, mint 1 cégvezető nyilatkozott úgy, hogy cégénél széles körben megtalálhatók a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezések.

A mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatásával kapcsolatban a kínai cégvezetők 88 százaléka véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt több munkahely fog megszűnni, mint ahány létrejön. E kérdésben a más ázsiai és csendes-óceáni országok cégvezetői szintén borúlátók: 60 százalékuk osztja a fenti véleményt, míg globálisan ez az arány csak 49 százalék. A nyugat-európai és észak-amerikai cégvezetők kevésbé pesszimisták, 38 százalék, illetve 41 százalékuk véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt több munkahely fog megszűnni, mint ahány létrejön.

A felmérésről készült tanulmány erről a linkről tölthető le.

Milyen várakozásaik vannak a magyarországi vezérigazgatóknak 2019-re? A 8. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés eredményei március 6-ától lesznek elérhetőek.

  • A PwC 2018 szeptembere és októbere között 91 országban 1378 vezérigazgatóval készített interjút. A mintánkat a nemzeti GDP-vel súlyozták annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi jelentős régió cégvezetőinek véleményét méltányosan tükrözze. A cégek 48 százaléka 1 milliárd dollár vagy afeletti bevétellel rendelkezett: a cégek 36 százalékának volt 100 millió és 1 milliárd dollár közötti a bevétele; 15 százalékuk bevétele nem haladta meg a 100 millió dollárt; 59 százalékuk volt magántulajdonban.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS