Az üzleti vezetők közel 30 százaléka úgy véli, hogy a globális gazdasági növekedés a következő 12 hónapban csökken, ami hatszorosa az előző évi 5 százaléknak – derül ki a PwC több mint 1300 vezérigazgató bevonásával készített 22. globális felméréséből, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatták be.
Mennyi minden változhat egyetlen év alatt? Az üzleti vezetők közel 30 százaléka úgy véli, hogy a globális gazdasági növekedés a következő 12 hónapban csökken, ami hatszorosa az előző évi 5 százaléknak – ez a pesszimizmus rekord mértékű növekedését mutatja. Ez az egyik fő megállapítása a PwC több mint 1300 vezérigazgató bevonásával készített 22. globális felmérésének, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatták be.
Az eredmény éles ellentétben áll azzal, hogy tavaly a globális gazdasági növekedési kilátásokat optimistán megítélő válaszadók aránya a megelőző évhez képest rekord mértékben, 29 százalékról 57 százalékra nőtt. Azonban nincs minden veszve, a válaszadók 42 százaléka ugyanis továbbra is bízik a gazdasági kilátások javulásában, bár ez a 2018-as 57 százalékhoz képest jelentős csökkenés. Összességében elmondható, hogy a vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos véleménye idén megosztottabb, de alapvetően borúlátó tendenciát mutat. A legjelentősebb változás az észak-amerikai vezérigazgatók körében volt, ahol az optimizmus a 2018-as 63 százalékról 37 százalékra esett vissza vélhetően a fiskális ösztönzők elmaradása és a kialakuló kereskedelmi feszültségek miatt. A Közel-Keleten is jelentősen, 52 százalékról 28 százalékra apadt a bizalom, a regionális gazdasági bizonytalanság növekedése miatt.
A vezérigazgatói optimizmus csökkenése a saját országuk határain túl is hatást gyakorolt a növekedési tervekre. Az Egyesült Államok a válaszadók 27 százaléka szerint ha szűken is, de tartja pozícióját mint a növekedés szempontjából legfontosabb piac, ami a 2018-as 46 százalékhoz képest jelentős visszaesés. A második legvonzóbb piac, Kína népszerűsége is csökkent, a 2018-as 33 százalékról 24 százalékra. Idén összességében India a lista favoritja, nemrég a leggyorsabban növekvő nagy gazdaságként túlszárnyalta Kínát.
„A vezérigazgatók globális gazdaságról alkotott véleménye tükrözi a főbb gazdasági kilátásokat, amelyek 2019-re nem túl optimisták. A kereskedelmi feszültségek és a protekcionizmus fokozódásával gyengül a bizalom” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója.
Jelentősen visszaesett a bevétel rövid távú növekedésébe vetett bizalom
A globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalom rövid távon csökkenti a vezérigazgatók saját cégük kilátásaiba vetett bizalmát. A vezérigazgatók 35 százaléka „nagyon bizakodó” saját cége növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve, ami a tavaly mért 42 százalékhoz képest csökkenést mutat.
Ha közelebbről megvizsgáljuk az egyes országokra jellemző eredményeket, a vezérigazgatók bizalma tükrözi a globális csökkenést:
A bevételek növelése érdekében idén a vezérigazgatók elsősorban a működési hatékonyságra (77 százalék), valamint az organikus növekedésre (71 százalék) terveznek támaszkodni.
A növekedés szempontjából vezető piacok: az USA-ba vetett bizalom a jelentős esés ellenére töretlen
Az USA a következő egy évben megtartja a növekedés szempontjából vezető piacként elért pozícióját. Ugyanakkor számos vezérigazgató más piacok felé is fordul, ami abból is látszik, hogy az Egyesült Államokra leadott szavazatok aránya a 2018-as 46 százalékról 2019-re 27 százalékra csökkent, ami drámai mértékű esés. Kína felzárkózott, bár népszerűsége a 2018-as 33 százalékról 2019-re 24 százalékra csökkent.
Az USA-val folytatott kereskedelmi konfliktus következtében a kínai vezérigazgatók diverzifikálták a növekedési piacaikat, és a 2018-ban mért 59 százalékhoz képest csak 17 százalékuk választotta az USA-t.
A növekedés szempontjából lefontosabb öt ország között van még Németország, a korábbi 20 százalék helyett 13 százalékkal; India, a korábbi 9 százalék helyett 8 százalékkal; valamint az Egyesült Királyság, a korábbi 15 százalék helyett 8 százalékkal.
„Az amerikai piactól való elfordulás és a kínai befektetések más országokba történő átcsoportosítása az Egyesült Államok és Kína közötti jelenlegi kereskedelmi vitával kapcsolatos bizonytalanságra adott válasz” – tette hozzá Moritz.
A növekedést fenyegető tényezők
Miközben a mutatók a közelgő globális gazdasági lassulást vetítik előre, a vezérigazgatók a populizmus fellendülésére összpontosítanak azokon a piacokon, ahol működnek. A növekedést leginkább veszélyeztető tíz tényező listáján a terrorizmust, az éghajlatváltozást és a növekvő adóterheket a kereskedelmi konfliktusok, a politikai bizonytalanság és a protekcionizmus váltotta fel.
A kereskedelmi konfliktusoktól „nagyon tartó” cégvezetők 88 százaléka kifejezetten aggódik a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi problémák miatt. Az egyesült államokbeli vezérigazgatók 98 százaléka, valamint a kínai vezérigazgatók 90 százaléka fogalmazott meg ilyen aggályokat.
A kereskedelmi konfliktusoktól nagyon tartó kínai cégvezetők többsége arról számolt be, hogy cége korrekciós intézkedéseket tervez: 62 százalékuk módosítja ellátási lánc- és beszerzési stratégiáját, 58 százalékuk pedig más területekre összpontosítja növekedési stratégiáját.
Adatelemzés és mesterséges intelligencia
Az idei felmérés részletesen foglalkozott két, a vezérigazgatók számára kulcsfontosságú területtel: az adatelemzéssel és a mesterséges intelligenciával.
Adatelemzés: krónikus információhiány
Az idei felmérésben újra szerepeltek az adatok megfelelőségére vonatkozó kérdések, melyre először 2009-ben válaszoltak a cégvezetők. A kapott válaszok alapján a vezérigazgatók továbbra sem elégedettek cégük adatelemzési képességeivel: tíz év után is jelentős információhiánnyal küzdenek. Az időközben lezajlott sokmilliárd dolláros informatikai beruházások ellenére a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak hozzá a vállalkozásuk hosszú távú sikerére és maradandóságára vonatkozó döntések meghozatalához szükséges átfogó adatokhoz.
„A cégvezetők rendelkezésére álló adatok teljeskörűsége nem sokat javult az elmúlt években. Kivételt képeznek ez alól a pénzügyi előrejelzések, amelyek kapcsán az első számú vezetők némi javulásról számoltak be. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint egyharmada vélekedik úgy, hogy kellően átfogó információkat kap a fontos kérdésekről. Az információ hiány a legkritikusabb területen, az ügyfelek igényeire vonatkozó információkat érintően a legnagyobb. Ahhoz, hogy a vállalatok fenntartható, sikeres részei legyenek a gazdaságnak és a társadalomnak, ennek minél előbb változnia kellene” – kommentálta az eredményeket Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország júliusban kinevezett vezérigazgatója.
A technológiai fejlődéssel párhuzamosan kétség kívül nőttek a vezetői elvárások is, azonban a cégvezetők nagyon is tisztában vannak vele, hogy a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok az elmúlt évtized során exponenciálisan növekvő mennyiségével. Arra a kérdésre, hogy miért nem jutnak hozzá átfogó adatokhoz, a vezérigazgatók az „elemzési szakértelem hiányát” (54 százalék), az „adatok silózását” (elkülönített egységekben történő tárolását) (51 százalék), és az „adatok megbízhatatlanságát” (50 százalék) jelölték meg elsődleges okként.
A cégüket érintő szakemberhiány kezelésével kapcsolatban a vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy erre a problémára nem létezik gyors megoldás. 46 százalékuk a munkavállalók jelentős átképzése, illetve továbbképzése révén tervezi kezelni ezt a problémát, 17 százalék szerint pedig emellett erőteljes munkaerő-utánpótlási csatornát is ki kell építeni közvetlenül az oktatási rendszerből.
Mesterséges intelligencia
A vezérigazgatók 85 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia jelentősen meg fogja változtatni cége üzleti tevékenységét. Közel kétharmaduk szerint a mesterséges intelligencia nagyobb hatást fog gyakorolni a világra, mint az internet.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos optimista vélemények ellenére a vezérigazgatók 23 százaléka jelenleg nem tervez semmilyen, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezést, 35 százalékuk a következő három évben tervez ezzel kapcsolatos lépéseket tenni, míg 33 százalékuk csak nagyon korlátozott mértékben foglalkozik a kérdéssel. 10-ből kevesebb, mint 1 cégvezető nyilatkozott úgy, hogy cégénél széles körben megtalálhatók a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezések.
A mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatásával kapcsolatban a kínai cégvezetők 88 százaléka véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt több munkahely fog megszűnni, mint ahány létrejön. E kérdésben a más ázsiai és csendes-óceáni országok cégvezetői szintén borúlátók: 60 százalékuk osztja a fenti véleményt, míg globálisan ez az arány csak 49 százalék. A nyugat-európai és észak-amerikai cégvezetők kevésbé pesszimisták, 38 százalék, illetve 41 százalékuk véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt több munkahely fog megszűnni, mint ahány létrejön.
A felmérésről készült tanulmány erről a linkről tölthető le.
Milyen várakozásaik vannak a magyarországi vezérigazgatóknak 2019-re? A 8. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés eredményei március 6-ától lesznek elérhetőek.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.