Öt kategóriában díjazta a legígéretesebb magyar ipari vállalkozások teljesítményét a Makronóm Intézet. Az Évtized nyertesei névre keresztelt elismerést olyan cégeknek ítélték oda, melyek teljesítményük alapján potenciálisan regionális vagy még nagyobb multinacionális vállalattá fejlődhetnek az évtized végéig.
Összesen ezer, magyar tulajdonú, többségében ipari vállalkozás bevonásával készített átfogó vállalati kutatást a Makronóm Intézet. A cégvezetői mélyinterjúkon alapuló elemzés legfőbb célja az volt, hogy feltárja azokat a jellemzőket, amelyek közösek a legígéretesebb magyar vállalkozásokban. A kutatás a hazai vállalkozásfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú megállapításokat fogalmaz meg. Továbbá arra is lehetőséget nyújtott, hogy a vizsgálatba bevont vállalkozások közül a Makronóm Intézet szakmai zsűrije öt kategóriában kiválassza a legjobbakat, hogy felhívja a hazai vállalkozói szféra és a közvélemény figyelmét a jógyakorlatokra, követendő példákra.
A legjobb exportőr
A legjobb exportőr díjat az 1987-ben alapított, ócsai központú Dr. Bata Zrt. kapta meg. A biotechnológiai vállalat elsősorban takarmány-adalékanyagokat fejleszt és gyárt. Az cég az elmúlt 30 év számos saját terméket szabadalmaztatott. A Dr. Bata értékesítése majdnem 100 százalékban exporton alapul, a termékeik csupán egyharmada kerül Európai Uniós országokba, a cég stabilan jelen van több ázsiai és a dél-amerikai piacon is. 2016-2020 között megkétszerezték exportpiaci forgalmukat.
A legjobb innovátor
A legjobb innovátornak járó elismerést az 1989-ben alapított Aquaplus Kft. érdemelte ki. A cég kútfúráson alapuló építőipari tevékenységet végez, fürdők és wellness hotelek építésében vesznek részt országszerte. Tevékenységükből fakadóan fontos számukra a geotermikus energia hasznosítása, legújabb fejlesztéseik erre a területre fókuszálnak, a vállalat több mint 20 szabadalommal rendelkezik.
Az Aquaplus innovációira építve egy szálloda vagy fürdő kivitelezésekor a beruházók mindig a leghatékonyabb megoldással élhetnek: a cég tudása a garancia arra, hogy a helyi adottságoknak megfelelő legjobb megoldást kapják.
A legjobb képzési program
A legjobb képzési program megvalósításáért járó díjat a Zala-Cereália Malom- és Takarmányipari Kft. kapta meg. A Zala-Cereália Malom- és Takarmányipari Kft. 1994-ben kezdte meg tevékenységét. A malomipari ágazatot régóta sújtó munkaerőpiaci gondokra válaszul a cég saját oktatási programokat dolgozott ki: nem csupán a szakembereiket képzik maguk, hanem a vezetőik képzésére is különös gondot fordítanak. A képzési fejlesztéseik eredményeként 17 fővel tudták növelni dolgozói létszámukat (mely mára eléri a 92 főt) a 2015-2020-as időszakban.
A legjobb családi vállalat
A legjobb családi vállalat díjjal a Timbor-Fa Épületasztalos-ipari Kft.-t ismerte el a Makronóm Intézet. Az asztalos vállalkozásban két generáció tizenhárom tagja dolgozik ebben, az alapító ügyvezetők még középfokú szakirányú végzettséggel rendelkeztek, de a gyermekeik már kifejezetten úgy választottak felsőfokú tanulmányaik során területet, hogy a cég több irányba is tudjon fejlődni. Jelenleg a Budai Vár felújításában és más műemlékvédelmi projektekben vesznek részt többek között, ahol egyedi megoldásokra és nagyon komoly szaktudásra van szükség.
Az Évtized nyertesei nagydíj
Az Évtized nyertesei nagydíjat pedig az 1997-ben alapított Kókai Tömítéstechnikai Kft. érdemelte ki, mely egy magas export értékesítési aránnyal rendelkező családi vállalkozás, amely a folyamatos fejlesztések révén őrizte meg évtizedek óta tartó versenyelőnyét egy olyan gyorsan változó és a válságoknak kitett iparágban, mint az autóipar. A családi vállalkozásként indult „garázscégből" mára az iparág egyik meghatározó, Magyarországon egyedülálló technológiai bázissal rendelkező vállalata lett, amely a világ 18 országába szállít alkatrészeket. Árbevételének, több mint kétharmada exportból származik.
Az Évtized nyertesei kutatás összesen hat olyan közös sikerfaktort azonosított be a legígéretesebb magyar termelőcégek esetében, mely kiemeli a mezőnyből, és nemzetközileg is versenyképessé teszi ezeket a vállalkozásokat. A legsikeresebb magyar ipari cégek hatszor nagyobb mértékben fektetnek új technológiákba és know-how-ba, illetve képzésekbe, mint az átlag, illetve rendszeresen és nagy mértékben exportálnak: 72 százalékuk rendszeresen exportál, egyharmaduknál exportból származik az árbevétel több, mint fele. Az „évtized nyertesei" mind az innovációs mind export területen, dedikált, képzett munkavállalókat alkalmaznak, illetve az országos átlagnál 70 százalékkal magasabb bért fizetnek.
Továbbá a külső segítségekkel, így az állami támogatásokkal-hitelekkel, egyetemi együttműködési lehetőségekkel, képzésekkel, exporttanácsadással és hasonló lehetőségekkel élni tudó vállalkozások emelkednek ki az átlagos kkv-k köréből. A sikeres vállalkozások közös jellemzője tovább, hogy optimistán tekintenek a jövőbe.
„Célunk, hogy olyan vállalkozásfejlesztési rendszert építsünk ki és működtessünk, melynek segítségével a magyar vállalkozások képesek megnyerni 2020-as és 2030-as évtizedeket. Sikeresnek bizonyult a kormány járvány alatti válságkezelési stratégiája, de ehhez kellettek a magyar vállalkozások, melyek partnerek voltak. Szükség volt a válság alatt nyújtott állami támogatásokra, melyek arra szolgáltak, hogy a vállalkozóknak – lehetőség szerint – ne kelljen elbocsátani munkavállalókat, és ne kelljen elhalasztani beruházásokat. Ennek az eredménye az lett, hogy Magyarországon 40 százalékkal több beruházás valósult meg a válság alatt, mint a régiós vetélytársainknál. Ki fogja megnyerni a 2020-as évtizedet? Az, aki okosabban és szervezettebben dolgozik. A példát mutatják az „Évtized nyertesei", akik – immateriális javak előállításába, tudásba fektetnek, és akik jól megfizetik a munkavállalóikat" – hívta fel a figyelmet Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az Évtized nyertesei díjátadón.
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.