Orbán Viktor: „a gépház működik, a kassza csörög”

Orbán Viktor: „a gépház működik, a kassza csörög”
2022. 02. 19., 13:30

A gazdasági pálya módosítását nem tartja szükségesnek a miniszterelnök, az MKIK évnyitóján tartott beszédében ugyanakkor öt gazdasági csapdahelyzetet is felsorolt, amelyet el kell kerülni ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikeres legyen.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó fórumán Parragh László MKIK-elnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.

Parragh László: kormányzati segítség nélkül kiterjedt csődhullám sújtotta volna a vállalkozásokat

Az elnök szerint, a világ sok államával ellentétben, Magyarországot nem felkészületlenül érte a világjárvány, a válságkezelésben pedig a kamarának is jelentős szerepe volt.

Elmondta, az MKIK folyamatosan tájékoztatta a döntéshozókat a vállalkozói igényekről, és naprakész javaslatokat készített számukra. Ezek túlnyomó része helyet is kapott a szabályozásokban, támogatásokban. A legfontosabb intézkedések közül kiemelte a munkahelyteremtő bértámogatás, valamint az otthoni- és távmunka feletételeinek egyszerűsítését, a béremeléseket, az adócsökkentéseket, a vállalkozói támogatásokat.

Parragh László átmenetileg helyes megoldásnak tartja a piackorlátozó intézkedéseket, az árak és kamatok állami rögzítést. El kell fogadni azt is, hogy a válság egyik legfontosabb következményként az infláció világszerte magas lesz, ezt kivédeni belföldön nem lehet, de enyhíteni igen – tette hozzá.

Javasolta minél több magyar vállalkozás bekapcsolását a külkereskedelembe, hangsúlyozva, hogy a belföldi termelés ösztönzése ellensúlyozhatja a nemzetközi ellátási láncok akadozását.

A világszintű változásokat pedig folyamatosan, a korábbinál is jobban figyelni kell, mert ezen múlik, ki lesz nyertes vagy vesztes az új gazdasági korszakban – mondta az MKIK elnöke.

Varga Mihály: az uniós növekedési rangsor élén kell tartani Magyarországot

A következő években az uniós növekedési rangsor élén kell tartani Magyarországot, hogy mielőbb visszanyerje a járvány előtti fejlődési előnyét - mondta a pénzügyminiszter, aki szerint a válságkezelés hatékonyságát bizonyítja, hogy a magyar gazdaság várakozáson felül teljesített 2021-ben.

A tárcavezető az elmúlt napok egyik meglepetéseként említette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint a belföldi GDP 7,1 százalékkal nőtt, ami a lengyel növekedéssel együtt, kiemelkedőnek számít uniós szinten.

Elmondta: 2 éve, a járvány kirobbanásakor gyorsan kellett cselekedni, mert már az elején lehetett tudni, hogy hosszú időn át fennmarad a váratlan helyzet. A válság összességében jóval súlyosabb volt a 2008-asnál, de az akkori kormányok elvonásokat jelentettek be, míg a mostani a családok és a vállalkozások támogatása, a beruházások ösztönzése, és az adócsökkentés mellett döntött. A magyar gazdaság teljesítménye ma már meghaladja a válság előtti szintet, miközben az EU sok tagállama még nem érte azt el – tette hozzá.

A miniszter a következő évek legjelentősebb kihívásának a globális ellátási láncok átalakulását, a változó kamatkörnyezetet, belföldön pedig a pénzügyi egyensúly és a tartós növekedés egyidejű fenntartását nevezte.

Az infláció mérséklését szintén sürgető feladatként említette, hiszen a januári adatok alapján a balti államokban már meghaladta a 10 százalékot, és Lengyelországban is ahhoz közelít. A visegrádi államok csoportján belül viszont Magyarországon a legalacsonyabb, amit Varga Mihály a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak korlátozása, a kamatstop, valamint az élelmiszerek árának szabályozásával magyarázott. A kormány számításai szerint ezek az intézkedések 3 százalékponttal csökkentették a belföldi inflációt – tette hozzá.

Orbán Viktor: a választás tétje, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy vissza fogunk menni a régi gazdaságba

A kormányfő beszédében kiemelte: 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el, és az a gazdaság, amelyről ma beszélünk, nem ugyanaz, mint amelyben 2010-ig éltünk. A választás tétje, hogy „az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe”, mert „a kihívóink” fundamentálisan tagadják mindazt, ami 2010 után történt – magyarázta.

Közölte: tagadják a munka és a támogatás közötti összefüggést, pedig 2010 után az egyik legnagyobb innováció az volt, hogy minden társadalmi transzfert, „tehát minden pénzt, amit segítségül a gazdaságból az emberek rendelkezésére bocsátottunk, azt mind összekötöttük a munkával”.

Kijelentette: semmilyen engedményt nem akar tenni „semmilyen szocialisztikus gazdaságpolitika érdekében”. Nemcsak arról van szó, hogy „politikailag antikommunisták vagyunk”, hanem „kifejezetten ellenzünk minden kommunisztikus, szocialisztikus megközelítést a gazdaságpolitikában” – mutatott rá. Hozzátette: ez filozófiai meggyőződés.

Emlékeztetett: az előző rendszerben tönkretették a gazdaságot, és nem egyszerűen teljesítményoldalról tették tönkre, „hanem miután megölték a magántulajdont, ezzel megölték a magántulajdon kultúrateremtő erejét is, és abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van”. Méghozzá jó kultúrát teremt, olyat, amelyre jó életet lehet építeni, és amelyre egy nemzet is építheti a saját jövőjét - fogalmazott.

Azt mondta: ezért maradnak a magántulajdon alapján, azt akarják, hogy az embereknek saját otthonuk, saját megtakarításuk, saját földjük legyen. Ez nemcsak a gazdaságnak jó, hanem „azt a kultúrát is erősíti, hogy a dolgokkal és a saját életünkkel törődni kell” – vélekedett.

Úgy látja, akinek van valamije, azzal törődni kell, és ez egy másfajta kultúrát és viselkedést eredményez, „nem lehet egyszerűen csak máról holnapra élni”, és csak a magántulajdon fékezi meg azt az emberi ösztönt, hogy „nyakló nélkül vegyen föl hitelt, mert tudja, hogyha túl sok hitelt vesz föl, akkor elúszik a vagyona”. Ezért „a kormány, amennyiben marad, akkor kifejezetten és erőteljesen, filozófiai meggyőződésből, a magántulajdont fogja támogatni” – jelentette ki.

Kitért rá: Magyarországnak erősödnie a tőkén keresztül kell, és azért kötnek a kamarával stratégiai megállapodást, mert a kamarának van olyan gondolkodása, amely a tőkefelhalmozást értéknek tekinti. Olyan szövetségesek kellenek, akik abban tudnak segíteni, hogy annak a politikának, amely Magyarország megerősödését eredményezi, legyen társadalmi hátországa – mutatott rá.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés 7,1 százalék volt tavaly, hasonló 1977-ben volt, akkor 7,6 százalék, „érthetően egészen más körülmények között”. A beruházási ráta az Európai Unióban a második legmagasabb volt az elmúlt évben – tette hozzá.

Hangsúlyozta: az új gazdaságnak igen jelentős stressztesztjét, terheléspróbáját jelentette a válság, az volt a kérdés, hogy „kibírja-e az a gazdasági rendszer, amit 2010 után építünk föl, azt a nyomást és terhelést, azt a sokkot, amit az egész világ számára egy két évig tartó pandémia okozott”, és kibírta. A válságkezelés Magyarországon sikeres volt, a kilábalás gyors, erőteljes, és V-alakú kilábalás, és V másik szára, a második szakasz hosszabb, mint az első – fejtette ki.

Megjegyezte: a válságkezelés sikerességének legfontosabb oka, hogy „jó állapotban ért el bennünket a válság”.

Úgy értékelt: a magyar gazdaság azért bizonyult ütésállónak a pandémia idején, mert rendelkezik egy belső gazdasági komplexitással, és e mutató szempontjából Magyarország a világ 10. legversenyképesebb országa.

A komplexitásról szólva arra is kitért, Magyarország erős a gépiparban, erősödik az élelmiszeriparban, a vegyiparban, az elektronikai készülékgyártásban, és most új ágazatokat is beemelt, mint a hadiipar, megpróbálkozva azzal is, hogy katonai célú repülőgépgyártással is foglalkozzon.

Kiemelte: tranzit ország vagyunk, azonban Magyarország az elmúlt 20-30 évben nem fordított elég figyelmet, illetve elég pénzt, hogy kiaknázza a földrajzi fekvéséből fakadó gazdasági előnyöket. Magyarországnak az az érdeke, hogy rajtunk menjen keresztül minden, leszámítva a háborút - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve azt is, hogy a V4-eken belül, lakosságarányosan, a legtöbb autópálya Magyarországon működik.

Úgy látja, emellé kell most felzárkóztatni a vasúti képességeket is, valamint légi forgalomban is erősebbnek kellene lenni.

Kijelentette: akik támadják az olyan fejlesztéseket, mint például a Belgrád-Budapest vasútvonal, vagy a fényeslitkei-záhonyi beruházások, azok „a legrosszabbat kívánják Magyarországnak”, nemcsak azt, hogy ilyenek ne legyenek, hanem hogy valaki más éljen ezzel a lehetőséggel. Ez egy regionális versenyfutásban nem más, mint az ellenfél kezére való dolgozás, ami elfogadhatatlan - mondta.

Az államadósságról szólva kiemelte: az válság idején sem mehet 80 százalék fölé, mert ha ez bekövetkezik, akkor „nem ment meg bennünket semmi a fiskális alkoholizmustól”. Másfelől – folytatta – 2010-ben úgy vette át az ország kincstárát, hogy 80 százalék fölött volt az államadósság, ezért „becsületbeli kérdésnek” is tartja, hogy ezt a szintet ne lépjék át, ha nem muszáj.

Úgy értékelt: olyan válságkezelést, amely nem borította meg a költségvetési egyensúlyt, „lámpással kell keresni” a magyaron kívül az Európai Unió területén. Eközben – mutatott rá – a munkaerőpiac is stabil maradt, soha annyian – 4 millió 700 ezren – nem dolgoztak a magyar nemzetgazdaságban 1990 óta, mint most.

A kormányfő az inflációról szólva közölte: ha a mostani, 7 százalék feletti szintről az év végére 6 alá hozzák is a magyar inflációs rátát, a következő években akkor is egy magas inflációjú közegben fog létezni az ország. Szerinte ennek egyik oka az, hogy Brüsszel a klímapolitikát nem tudja összehangolni a gazdaságpolitikával, vagyis olyan döntéseket hoz, amely az energiaárat emeli.

Emellett – folytatta – itt van az orosz-ukrán, valamint az Északi Áramlat körüli konfliktus is. Hangsúlyozta: megdőlt az a korábbi nyugat-európai kalkuláció, hogy az oroszoknak legalább annyira szükségük van arra, hogy eladják nekünk a gázt, mint nekünk, hogy megvegyük, mert ez alacsony energiaárak mellett igaz, de magas energiaárak mellett már a képlet megváltozik, hiszen az oroszok kevesebb mennyiségű gázon is sokkal több pénzt tudnak keresni.

Úgy értékelt: „az idő nem a mi oldalunkon van, hanem az ő oldalukon”, és a következő hónapok nagy rejtélye, hogy ebből mi keveredik majd ki, és az hogyan hat majd az inflációra. Megjegyezte ugyanakkor: „miután jobban ismerjük az oroszokat”, Magyarország hosszútávú gázszállítási szerződéseket kötött Oroszoroszággal, és ennek mértékét meg is emelik.

Orbán Viktor a „négy stop” – rezsistop, üzemanyagárstop, kamatstop, élelmiszerárstop – politikáját úgy értékelte: válság idején nincs normatív gazdaságpolitika, ezért be kellett avatkozni, azonban reményét fejezte ki, hogy rezsicsökkentés politikáján kívül a másik három intézkedést, az inflációs helyzet javulásával, ki tudják vezetni a gazdaságszabályozó eszközök közül.

„Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nem ment el a józan eszünk, és eszünk ágában sincs visszaállítani az árhivatalt.” 

A kormányfő előadásában arról is beszélt: öt gazdasági csapdahelyzet elkerülését tartja szükségesnek a következő tíz évben ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikeres legyen.

Úgy fogalmazott: „a gépház működik, a kassza csörög”, „mindenkinek van munkája”, tehát nem szükséges pályát módosítani. Szerinte azonban a jövőben öt olyan csapdahelyzet állhat elő a magyar gazdaság számára, amelyekbe „beleszaladhatunk, ha időben nem hozunk meg döntéseket”.

Az első ilyennek a magas külföldi tulajdon csapdáját nevezte, a másodiknak pedig azt, hogy az exportáló nagyvállalatoknak domináns szerepe van és nincs megfelelő mennyiségű és minőségű kis– és középvállalkozó az exportáló cégek között.

A miniszterelnök úgy látja: a harmadik csapda a negatív profit egyenleg csapdája, a negyedik a dualitásé, az ötödik pedig a vidék lemaradása.

Kifejtette: 2010 és 2020 között látványos magyar tulajdoni arányjavulás történt az energetikában, a bankszektorban és a médiában, azonban a biztosító szektorban, a távközlési iparágban, az építőanyag iparban és az élelmiszer kiskereskedelemben „csehül állunk”. Hangsúlyozta: külföldi tőke nélkül nem vagyunk versenyképesek, nincs teljes foglalkoztatás és új technológiák, tehát nem lehet külföldi beruházásellenes politikát folytatni, ugyanakkor a magyar tulajdont erősíteni kell.

Kitért arra: míg 2010-ben kétezer, addig most 12 ezer exportképes hazai cég van, azonban az exportárbevétel 80 százalékát külföldi tulajdonú cégek produkálják, és csak 20 százalékát magyarok. Ezért az a cél, hogy a hazai cégek hozzájárulása az exporthoz 30 százalékra nőjön. Úgy látja, kellenek a nyugatinál nagyobb profittal kecsegtető piacok is: a Balkán és Kína, azért ezeket a területeket kell megcélozni.

A negatív profit egyenleg csapdájáról szólva kitért arra: számos hazai vállalat terjeszkedik, azonban régiós összehasonlításban nem állunk jól. „Kifektetés, kifektetés, kifektetés, tehát mozgósítani kell eszközeinket, a tudásunkat, a képességeinket”, hogy azokon a területeken, ahol vannak profitot termelni képes magyar cégek, amelyek meg tudják vetni a lábukat, az történjen meg – magyarázta.

A negyedik csapdaként említett dualitásról azt mondta: termelékenyebbek a külföldi cégek Magyarországon, mint a magyarok. Ugyanakkor a tendencia biztató, mert a hazai cégek termelékenysége gyorsabban növekszik, mint a külföldieké, tehát a dualitás csökken – mutatott rá.

Úgy vélte, digitalizációra és automatizálásra van szükség a hazai cégeknél, fejlett digitális megoldásokat kell alkalmazniuk a magyar cégeknek is, és „készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk ehhez”. Hasonlóképpen meg kell emelni a K+F kiadásokat.

A kormányfő az ötödik csapdának nevezte a vidék lemaradását. Az elmúlt években folyamatosan fejlesztették Budapestet, mert egy olyan ország, mint Magyarország, „nem tud ott lenni a térképen, ha nincs egy olyan települése, ami világszenzáció” – fogalmazott.

Közölte: az előttünk álló két évben háromszor több pénzt szeretnének elkölteni vidékfejlesztésre, mint korábban. A vidékfejlesztésnek fontos része a városok fejlesztése, 50 milliárd forintot fordítottak és fordítanak minden évben erre a célra – mondta.

Úgy látja, emellett a falu is érték, mert az, hogy a falun ugyanolyan színvonalú életet lehessen élni, mint egy városban, Magyarország identitásához tartozik, és nem érdeke Magyarországnak az, hogy föladjon egy olyan fantasztikus civilizációs örökséget, mint a falurendszer. 2021-ben 190 milliárd forintot fordítottak falufejlesztésre, idén 93 milliárdot fognak – fűzte hozzá.

Orbán Viktor szerint ezeket a csapdahelyzeteket úgy lehet elkerülni, hogy pénzügyi források kellenek, ami azt jelenti, hogy az államnak továbbra is segítenie kell. „Pénz kell, adócsökkentés, beruházás-támogatás, tőke-, hitel– és garanciatámogatás, állami eszközök segítségével” – sorolta.

Megjegyezte: a 2021-es költségvetésben a gazdasági újranyitási akciótervben a GDP 12 százalékát fordították ilyen célra, fejlesztésekre, az idén pedig 15 százalékot szándékoznak. (MTI)

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS