Opten: novemberben 44 százalékkal több cég szűnt meg, mint amennyi létrejött

2019. 12. 14., 09:00

Novemberben 2112 cégalapítás mellett 3033 cégtörlést tett közzé a cégbíróság, 44 százalékkal több cég szűnt meg, mint amennyi létrejött – derül ki az Opten elemzéséből.

Pertics Richárd, az Opten céginformációs szakértője az MTI-hez eljuttatott elemzésben kifejtette: a cégalapítások száma hónapról hónapra hektikusan változik, kifulladóban van a lassan egy éve tartó cégalapítási hullám.

A cégek számának csökkenése önmagában nem probléma - jelezte a szakértő. A cégszerkezet évek óta tisztul, a megmaradó cégek egyre aktívabbak, és összesített teljesítményük növekszik. A cégalapítási kedv visszaesése azonban a szakértő szerint a piaci optimizmus visszaesésére utalhat.

Hozzátette, a cégalapítások száma abszolút értékben még mindig magas, a cégek jelentős része azonban lemorzsolódik az első években. Ideális esetben egy egészséges cégszerkezetben az alacsony cégtörlési számot némileg meghaladó cégalapítási értéket produkálna a gazdaság.

A cégek számának csökkenése általános, az építőipar és az energetika kivételével mindenhol jellemző. Arányaiban magas a lemorzsolódás a szennyvíz és hulladékgazdálkodásban (0,80 százalék a cégtörlési arány, az adminisztrációs ágazatokban (0,73 százalék), valamint a vendéglátásban (0,63 százalék).

A cégalapítás az építőiparban (0,76 százalék), az energetikában (0,74 százalék) és a pénzügyi szektorban (0,54 százalék) a cégek számához viszonyítva magas.

A novemberi céginformációs mutatók a cégszám csökkenése ellenére alapvetően pozitívak – emelte ki az Opten szakértője. Hozzátette: az országos cégtörlési érték július óta folyamatosan nő, és bár mértéke még nem kritikus, megtöri a korábbi évek trendjét.

A cégalapítások száma azonban 1-2 éven belül újra a cégtörlések száma fölé kerülhet – vélte a szakértő, szerinte ezt erősíti meg az is, hogy novemberben 402 újonnan induló felszámolást tettek közzé, ami az egész év egyik legalacsonyabb értéke.

Az Opten-Cégfluktuációs Index (CFI, az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) novemberi értéke 11,29 százalék volt. A megyék közül Vas (7,72 százalék), Zala (7,80 százalék) és Győr-Moson-Sopron megyében (7,98 százalék) érte el a legjobb értékeket, a legrosszabbat pedig Jász-Nagykun-Szolnok (13,19 százalék), Baranya (13,35 százalék) és Somogy (14,19 százalék) megyében.

A fővárosban novemberben 1072 céget alapítottak, 1465 szüntettek meg, a felszámolások száma 153 volt, az Opten-CFI értéke 16,45 százalék volt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.