Nagyon kevés a tartalék a fővárosi vállalkozásoknál

2020. 05. 18., 13:45

A fővárosi vállalkozások legjobb esetben is még további 4 hónapig tartó válságidőszakkal számolnak – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által készített kutatásból, ennek ellenére 60 százalékuk maximum 3 hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. A 3440 vállalkozás bevonásával készült felmérés 21 iparágban vizsgálta a koronavírus járvány gazdasági hatásait, valamint a BKIK által kidolgozott válságkezelő javaslatcsomag támogatottságát.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet bejelentésétől kezdve figyelemmel kíséri a gazdasági környezet változásait és a hazai KKV-k reakcióit, hogy támogassa a vállalkozások fennmaradását és veszteségeik minimalizálását. A helyzet folyamatos elemzése és megoldási javaslatok kidolgozása mellett a BKIK kutatást készített a budapesti vállalkozások körében, hogy pontos képet kapjon arról, hogyan érintette őket a koronavírus okozta válság, hogyan reagáltak a kialakult helyzetre, és milyen várakozásokkal tekintenek a jövőbe.

A felmérés arra is kitért, hogy milyen állami segítségre van szükségük a cégeknek, illetve milyen lenne a fogadtatása a BKIK által kidolgozott gazdasági javaslatcsomagnak. A kutatás során 21 szegmensből összesen 3440 fővárosi céget kérdeztek meg, amelynek 80 százaléka mikrovállalkozás, 12 százaléka kisvállalkozás, 5 százaléka közepes vállalkozás, 3 százaléka pedig nagyvállalat volt.

Rövidtávú hatások: keresletcsökkenés és megszorítások

Az eredményekből kiderült, hogy a válság a vállalkozások túlnyomó többségére (93 százalék) negatív hatással volt, nyertes iparágakról gyakorlatilag nem beszélhetünk. A legsúlyosabban érintett gazdasági ágazatok a szállás/turizmus, a személyszállítás/taxi, a ruha-, textil-, bőripari és művészi kézműves vállalkozások, a szépségipar, a művészet, szórakoztatás és kultúra, a sport és szabadidős szolgáltatások, valamint a gépipar voltak.

Különösen aggasztó az a tény, hogy minden ötödik vállalkozás értékelte nagyon súlyosnak, szinte kilátástalannak a helyzetét. A teljes mintát tekintve a belföldi kereslet csökkenése, több ágazat esetében gyakorlatilag a teljes megszűnése jelenti a legnagyobb problémát, és a vállalkozások 22 százalékánál a külföldi kereslet csökkenése is komoly károkat okoz.

A válaszadók 36 százalékánál a munkakörülmények átalakulása a legsúlyosabb károsító tényező, ugyanakkor minél nagyobb egy cég, annál nehezebben tud alkalmazkodni a megváltozott munkarendhez, munkafolyamatokhoz, ami a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél már lényegesen nagyobb problémát jelent, mint a kereslet csökkenése.

A legsérülékenyebbek a mikrovállalkozások, amelyek sokszor családi vállalkozásként működnek, jelentős részük csak 1-2 főből áll, és minimális tartalékokkal rendelkeznek. A kevésbé érintett cégek a nagyobb vállalkozások köréből kerülnek ki, esetükben a pénzügyi stabilitás lényegesen jobb, de az eredmények alapján egy elhúzódó válság akár a közepes vállalkozások jelentős részét is bajba sodorhatja.

A túlélés érdekében öt budapesti vállalkozásból négynél történt valamilyen megszorító intézkedés. A leggyakoribb – részben kikényszerített, részben önkéntes – válságreakció a vállalkozás részleges, vagy teljes bezárása, a működés szüneteltetése volt. Ez leginkább az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, illetve a kereskedelmi és kézműipari tagozathoz tartozó cégek esetében fordult elő (a leginkább érintett szektor a szépségipar volt, ahol a vállalkozások 79 százaléka kényszerült erre a lépésre).

A munkaidő és/vagy a létszám csökkentése legrosszabb esetben elbocsátást jelentett (14 százalék), de voltak, akik fizetés nélküli (17 százalék) vagy fizetett (10 százalék) szabadságra küldték az alkalmazottakat. ​A nagyvállalati körben a cégek 60 százalékánál történtek megszorító intézkedések, melyek elsősorban a munkarend megváltoztatását érintették.

Várakozások a közeljövőre

A jövőt illetően a vállalkozások egy legjobb és egy legrosszabb szcenárióra vonatkozó becslést is adtak. A 3 hónapra vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a cégek alapvetően borúlátók: a legjobb esetben is 51 százalékos forgalomcsökkenést jósolnak a járvány előtti időszakhoz képest, míg a legrosszabb esetben 77 százalékos visszaeséssel számolnak. Az elbocsátásokra és a munkaidő vagy bérek csökkentésére vonatkozó prognózisok szintén a kisebb, 3-50 fős cégeknél a legkedvezőtlenebbek: ők 15-46 százalékos elbocsátási arányt és az alkalmazottak 34-65 százalékánál életbe lépő fizetés/munkaidő csökkentést jósolnak.

A fővárosi cégek likviditási helyzete meglehetősen aggasztó, 16 százalékuknak ugyanis már most elfogytak a tartalékai. Ha a válság tényleg minimum további 4 hónapig tart – ahogyan azt a megkérdezettek legoptimistább esetben valószínűsítik – és a cégek nem kapnak jelentős támogatást, akkor a kétharmaduk maradna tartalék nélkül. 6 hónapnál hosszabb válság esetén alig 8 százalék lenne arra képes, hogy önerőből finanszírozza vállalkozását.​

Sok cég túléléséhez elengedhetetlen az állami szerepvállalás – ezt tükrözik a finanszírozási forrásokra vonatkozó válaszok. A saját tartalékon és állami támogatáson túl legtöbben hitelfelvételben gondolkodnak, valamint kintlévőségeik beérkezésével számolnak.

Elvárt intézkedések

A vállalkozások minden olyan segítséget hasznosnak tartanak, amely által vagy plusz bevételekhez juthatnak (például vissza nem térítendő támogatás vagy a németországi Kurzarbeit mintájára – egy, a rövidített munkaidő miatt kieső bérek pótlását szolgáló folyamatos juttatás formájában), vagy mentesülnek a fizetési kötelezettség alól (járulékok és adók csökkentése, elengedése, hitelmoratórium, bérleti díjak átvállalása). A BKIK által kidolgozott javaslatcsomag egy Nemzeti Válságkezelő Központ létrehozásán alapul, amely a cégek felé nyújtandó támogatásokat koordinálná. A központ létrehozásának támogatottsága igen magas (70 százalék).

A javasolt intézkedések közül legnagyobb érdeklődés a SZÉP kártyán havi 100 ezer forintig adómentesen adható jövedelmek iránt mutatkozik – ezt a cégek fele tartja hasznosnak és 43 százalékuk megfontolná az igénybevételét. Az állam által támogatott áron megvásárlandó követelések érthető módon azon vállalkozások figyelmét keltették fel leginkább, amelyeknek vannak behajtatlan követeléseik: közülük minden második cég elgondolkodna a szolgáltatás igénybevételén. ​Ezen túl a generációváltást szorgalmazó állami szerepvállalást is minden harmadik fővárosi cég hasznosnak vagy kifejezetten hasznosnak tartja.

A BKIK továbbra is folyamatosan követi a rendkívüli helyzetben a gazdasági környezet változásait és tájékoztatja erről a budapesti vállalkozásokat. Ebben segít többek között a BKIK Jogtár szolgáltatása, ez összefoglalja azokat a törvényeket és jogszabályokat, amelyek relevánsak lehetnek a jelenlegi veszélyhelyzetben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS