Mit ellenőrzött 2021-ben a NAV?

2022. 06. 03., 16:27

Az adóhatóság közzétette a 2021-es tevékenységét összefoglaló kiadványát. Az évről évre megjelenő kiadványokban a NAV összefoglalja az előző év ellenőrzési fókuszterületeit és tapasztalatait, amelyeket statisztikákkal is alátámaszt. A Deloitte Legal adóperes ügyvédjei az évkönyv legérdekesebb részeiből válogattak.

Adóellenőrzések számokban

A NAV ellenőrzési kedve 2021-ben sem hagyott alább. Összesen 151 073 ellenőrzést (93 százalékban jogkövetési vizsgálatot, 7 százalékban pedig lezárt időszakot eredményező adóellenőrzést) folytatott le, ami több mint 5 százalékos növekedés a korábbi évhez képest. Az ellenőrzések eredményeként 438,9 milliárd forint fizetési kötelezettséget állapított meg az adózóknál, aminek több mint a felét adó- és mulasztási bírságként, illetve késedelmi pótlékként vetette ki.

„Általánosságban elmondható az ellenőrzési terület munkájáról, hogy 100 ellenőrzésből 13 esetben találnak olyan körülményt, ami miatt végül adómegállapítást tettek. Ezeknek a megállapításoknak a 89,5 százaléka áfa adónemben történik. Ez egy növekvő tendenciát mutat az elmúlt időszakban, két évvel ezelőtt ez az arány ugyanis még 82,9 százalék volt” – ismertette az adatokat dr. Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje.

Mire fókuszált a NAV?

Az adóhatóság több csoportot is az ellenőrzései középpontjába helyezett. Ilyen csoportba tartoznak a kiemelt és legnagyobb adóteljesítményű adózók. Esetükben a tavaly lezárt ellenőrzések felében tett megállapítást az adóhatóság. Ezeket a megállapításokat jellemzően téves jogértelmezés, illetve emberi hiba alapozta meg. Összességében megállapítható, hogy a nagy cégeknél általában talál valamilyen megállapítást eredményező hibát az adóhatóság.

Az építőipar is évek óta fokozott adóhatósági figyelem alatt áll. Ebben a szektorban az ellenőrzések közel negyede zárult adómegállapítással. Az adókövetkezményeket és a büntetéseket elsősorban be nem jelentett alkalmazottak és mesterséges alvállalkozói láncolatok miatt szabták ki.

A NAV 2022-es ellenőrzési terve szerint kiemelt ellenőrzési területbe tartoznak az elektronikus kereskedelem résztvevői. Őket már 2021-ben is célzottan ellenőrizte az adóhatóság. Érdekesség, hogy ebbe a körbe tartozó adózóknál az adóellenőrzések 90 százalékában megállapítást is tett a NAV.

A vámellenőrzések száma is növekedett 2021-ben. Ezen a területen továbbra is jellemző, hogy a kiszabott vám és büntetések nagy része néhány kiugró tételhez tartozik. A tavaly kiszabott összeg közel 80 százaléka is mindössze 13 tételhez kapcsolódott.

Hol volt a legaktívabb a NAV?

Az adóhatóság az ország gazdasági adottságai miatt jellemzően a fővárosban és Pest megyében a legaktívabb. Tavaly is így volt, ezek az igazgatóságok folytatták le ugyanis a tavalyi ellenőrzések több mint harmadát.

A fővároson és környékén túl az adóhatóság kifejezetten sok ellenőrzést indított Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében. Az említettek mellett a kiszabott összegek tekintetében Csongrád és Veszprém megye is kiemelkedik. „Mivel a költségvetési szigor a következő évek egyik központi gazdasági témája lesz, várhatóan az ellenőrzések száma is növekedni fog. Érdemes ezért proaktívan készülni az adóhatóságtól érkező megkeresésre a következő időszakban” – mondta dr. Balázsi Ákos, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS