Mit ellenőrzött 2021-ben a NAV?

2022. 06. 03., 16:27

Az adóhatóság közzétette a 2021-es tevékenységét összefoglaló kiadványát. Az évről évre megjelenő kiadványokban a NAV összefoglalja az előző év ellenőrzési fókuszterületeit és tapasztalatait, amelyeket statisztikákkal is alátámaszt. A Deloitte Legal adóperes ügyvédjei az évkönyv legérdekesebb részeiből válogattak.

Adóellenőrzések számokban

A NAV ellenőrzési kedve 2021-ben sem hagyott alább. Összesen 151 073 ellenőrzést (93 százalékban jogkövetési vizsgálatot, 7 százalékban pedig lezárt időszakot eredményező adóellenőrzést) folytatott le, ami több mint 5 százalékos növekedés a korábbi évhez képest. Az ellenőrzések eredményeként 438,9 milliárd forint fizetési kötelezettséget állapított meg az adózóknál, aminek több mint a felét adó- és mulasztási bírságként, illetve késedelmi pótlékként vetette ki.

„Általánosságban elmondható az ellenőrzési terület munkájáról, hogy 100 ellenőrzésből 13 esetben találnak olyan körülményt, ami miatt végül adómegállapítást tettek. Ezeknek a megállapításoknak a 89,5 százaléka áfa adónemben történik. Ez egy növekvő tendenciát mutat az elmúlt időszakban, két évvel ezelőtt ez az arány ugyanis még 82,9 százalék volt” – ismertette az adatokat dr. Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje.

Mire fókuszált a NAV?

Az adóhatóság több csoportot is az ellenőrzései középpontjába helyezett. Ilyen csoportba tartoznak a kiemelt és legnagyobb adóteljesítményű adózók. Esetükben a tavaly lezárt ellenőrzések felében tett megállapítást az adóhatóság. Ezeket a megállapításokat jellemzően téves jogértelmezés, illetve emberi hiba alapozta meg. Összességében megállapítható, hogy a nagy cégeknél általában talál valamilyen megállapítást eredményező hibát az adóhatóság.

Az építőipar is évek óta fokozott adóhatósági figyelem alatt áll. Ebben a szektorban az ellenőrzések közel negyede zárult adómegállapítással. Az adókövetkezményeket és a büntetéseket elsősorban be nem jelentett alkalmazottak és mesterséges alvállalkozói láncolatok miatt szabták ki.

A NAV 2022-es ellenőrzési terve szerint kiemelt ellenőrzési területbe tartoznak az elektronikus kereskedelem résztvevői. Őket már 2021-ben is célzottan ellenőrizte az adóhatóság. Érdekesség, hogy ebbe a körbe tartozó adózóknál az adóellenőrzések 90 százalékában megállapítást is tett a NAV.

A vámellenőrzések száma is növekedett 2021-ben. Ezen a területen továbbra is jellemző, hogy a kiszabott vám és büntetések nagy része néhány kiugró tételhez tartozik. A tavaly kiszabott összeg közel 80 százaléka is mindössze 13 tételhez kapcsolódott.

Hol volt a legaktívabb a NAV?

Az adóhatóság az ország gazdasági adottságai miatt jellemzően a fővárosban és Pest megyében a legaktívabb. Tavaly is így volt, ezek az igazgatóságok folytatták le ugyanis a tavalyi ellenőrzések több mint harmadát.

A fővároson és környékén túl az adóhatóság kifejezetten sok ellenőrzést indított Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében. Az említettek mellett a kiszabott összegek tekintetében Csongrád és Veszprém megye is kiemelkedik. „Mivel a költségvetési szigor a következő évek egyik központi gazdasági témája lesz, várhatóan az ellenőrzések száma is növekedni fog. Érdemes ezért proaktívan készülni az adóhatóságtól érkező megkeresésre a következő időszakban” – mondta dr. Balázsi Ákos, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS