Minden második céget érint a gazdasági bűnözés

2022. 05. 19., 13:16

A szervezetek közel fele tapasztalt visszaélést vagy pénzügyi bűncselekményt az elmúlt két évben a PwC globális gazdasági bűnözésről készített felmérése szerint. A vállalkozásokat érintő fenyegetések listáját a kiberbűnözés, az üzleti partnerek által elkövetett visszaélések és a hűtlen kezelés vezeti. Az iparágakat tekintve a technológiai, média- és távközlési ágazatokban volt a legmagasabb a csalások előfordulása, ezeken a területeken a vállalatok kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélést. A kutatás arra is rámutat, hogy a jövőben megnövekedhet az ellátási láncokhoz kapcsolódó visszaélések kockázata is.

Nagyobb vállalat, nagyobb kockázat

A felmérés szerint a vállalkozások ellen elkövetett visszaélések és pénzügyi bűncselekmények aránya az ellátási lánc problémái, a gazdasági és geopolitikai instabilitás, valamint az egyéb, újonnan megjelenő fenyegetések ellenére összességében nem változott 2018 óta. Globálisan ugyanakkor a 10 milliárd dollárt meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok esetében a hatások jelentősebbek: 52 százalékuk tapasztalt visszaélést az elmúlt két évben és minden ötödik szervezet jelezte, hogy a legsúlyosabb incidens pénzügyi hatása meghaladta az 50 millió dollárt. A kisebb bevétellel rendelkező vállalatok körében az érintettek aránya alacsonyabb volt: 38 százalékuknál történt visszaélés, közülük minden negyedik 1 millió dollárt meghaladó pénzügyi hatással szembesült.

A felmérés rámutat, hogy a technológiai, média- és távközlési ágazat növekvő érintettsége is hozzájárult ahhoz, hogy 2020 óta a visszaélések emelkedése tapasztalható: ezekben az ágazatokban tevékenykedő vállalatok közel kétharmada észlelt valamilyen csalást, ami az összes iparágat tekintve a legmagasabb előfordulási arány.

A kiberbűnözés a legfőbb fenyegetés

A kiberbűnözés jelenti a legnagyobb fenyegetést a kis-, közép- és nagyvállalatokra, miután az elmúlt két évben jelentősen nőtt a hacker-tevékenységek hatása. Ebben az időszakban a csalással szembesülők 40%-a tapasztalt valamilyen digitálisan elkövetett visszaélést, melynek legfőbb oka, hogy a digitális platformok térhódítása a pénzügyi bűncselekmény kockázatát is nagymértékben növeli.
Az idei felmérésben a kiberbűnözés aránya jelentősen meghaladta a 2020-ban leggyakoribbnak számító, üzleti partnerek által elkövetett visszaélések arányát. Kiberbűnözést a nagyvállalatok 42%-a, míg az üzleti partnerek által elkövetett csalást a megkérdezettek 34%-a tapasztalt a vizsgált időszakban.

„Egyre több fenyegetés érkezik a szervezeten kívülről, amikor a csalók csoportokat alkotva szivárognak be a digitális platformokra. A vállalatoknak minden eddiginél agilisabbnak kell lenniük, hogy reagálni tudjanak ezekre a konvergáló fenyegetésekre, új megközelítéseket és technológiákat kell alkalmazniuk a csalások előrejelzésére és megelőzésére” – fűzte hozzá Biró Ferenc, a PwC Magyarország Forensic szolgáltatások üzletágának vezetője a kutatás eredményei kapcsán.

Újonnan felmerülő kockázatok

A digitális platformok, például a közösségi média, a közösségi szolgáltatások (telekocsi, szállásadás) és az e-kereskedelem térhódítása növeli a csalás, valamint az egyéb gazdasági bűncselekmények kockázatát. Emellett a jövőben több új terület is kiemelkedni látszik, amelyek tovább fokozhatják a vállalatok kitettségét.

„Az újonnan megjelenő kockázatok, köztük a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentéstételekkel kapcsolatos visszaélések (például az ESG-jelentések meghamisítása), valamint az ellátási láncokban elkövetett csalások nagyobb zavart okozhatnak a következő években. Bár az elmúlt két évben a szervezetek mindössze 8%-a tapasztalt visszaélést ezen területeken, azt feltételezzük, hogy az ESG térnyerésével nőhet a csalás elkövetésére való hajlandóság”
- emelte ki a PwC Magyarország szakértője.

A szervezetek mindössze 6%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt két évben szankciós korlátozásokat megszegő tevékenységet tapasztalt. Azonban ennek az aránya is növekedhet a következő két évben, mivel a globális szankciók az utóbbi időben rég nem tapasztalt mértékben szigorodtak.

A Covid-19 okozta zavarok következtében új, az ellátási lánccal kapcsolatos visszaéléseket minden nyolcadik szervezetnél észleltek és minden ötödik vállalat látja úgy, hogy az ellátási láncokat érintő fenyegetések a világjárvány következtében fokozott kockázatot jelentenek.

A külső fenyegetések elleni védekezés új gondolkodásmódot igényel

A felmérés szerint a külső szereplők általi fenyegetések száma növekszik, ráadásul az elkövetők is egyre hatékonyabbak. A csalást tapasztalt szervezetek közel 70 százaléka számolt be arról, hogy a legsúlyosabb zavaró esemény külső támadás vagy külső és belső szereplők összejátszása révén történt.

Biró Ferenc hozzátette, hogy bár a válaszadók törekednek a belső kontrollkörnyezet, a technikai képességek és az ellenőrzések megerősítésére, azonban a külső fenyegetések elleni védekezés más eszközöket is igényel. A vállalatoknak kreatívabban kell gondolkodniuk, hogy megerősítsék az ellenállóképességüket. Folyamatos figyelmet kell fordítani a szabályzatokra, a képzésekre, az ellenőrzésekre, az ügyfeleknek szánt termékek teljes életciklusának megértésére és a szofisztikált technológia alkalmazására is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS