Minden második céget érint a gazdasági bűnözés

2022. 05. 19., 13:16

A szervezetek közel fele tapasztalt visszaélést vagy pénzügyi bűncselekményt az elmúlt két évben a PwC globális gazdasági bűnözésről készített felmérése szerint. A vállalkozásokat érintő fenyegetések listáját a kiberbűnözés, az üzleti partnerek által elkövetett visszaélések és a hűtlen kezelés vezeti. Az iparágakat tekintve a technológiai, média- és távközlési ágazatokban volt a legmagasabb a csalások előfordulása, ezeken a területeken a vállalatok kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélést. A kutatás arra is rámutat, hogy a jövőben megnövekedhet az ellátási láncokhoz kapcsolódó visszaélések kockázata is.

Nagyobb vállalat, nagyobb kockázat

A felmérés szerint a vállalkozások ellen elkövetett visszaélések és pénzügyi bűncselekmények aránya az ellátási lánc problémái, a gazdasági és geopolitikai instabilitás, valamint az egyéb, újonnan megjelenő fenyegetések ellenére összességében nem változott 2018 óta. Globálisan ugyanakkor a 10 milliárd dollárt meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok esetében a hatások jelentősebbek: 52 százalékuk tapasztalt visszaélést az elmúlt két évben és minden ötödik szervezet jelezte, hogy a legsúlyosabb incidens pénzügyi hatása meghaladta az 50 millió dollárt. A kisebb bevétellel rendelkező vállalatok körében az érintettek aránya alacsonyabb volt: 38 százalékuknál történt visszaélés, közülük minden negyedik 1 millió dollárt meghaladó pénzügyi hatással szembesült.

A felmérés rámutat, hogy a technológiai, média- és távközlési ágazat növekvő érintettsége is hozzájárult ahhoz, hogy 2020 óta a visszaélések emelkedése tapasztalható: ezekben az ágazatokban tevékenykedő vállalatok közel kétharmada észlelt valamilyen csalást, ami az összes iparágat tekintve a legmagasabb előfordulási arány.

A kiberbűnözés a legfőbb fenyegetés

A kiberbűnözés jelenti a legnagyobb fenyegetést a kis-, közép- és nagyvállalatokra, miután az elmúlt két évben jelentősen nőtt a hacker-tevékenységek hatása. Ebben az időszakban a csalással szembesülők 40%-a tapasztalt valamilyen digitálisan elkövetett visszaélést, melynek legfőbb oka, hogy a digitális platformok térhódítása a pénzügyi bűncselekmény kockázatát is nagymértékben növeli.
Az idei felmérésben a kiberbűnözés aránya jelentősen meghaladta a 2020-ban leggyakoribbnak számító, üzleti partnerek által elkövetett visszaélések arányát. Kiberbűnözést a nagyvállalatok 42%-a, míg az üzleti partnerek által elkövetett csalást a megkérdezettek 34%-a tapasztalt a vizsgált időszakban.

„Egyre több fenyegetés érkezik a szervezeten kívülről, amikor a csalók csoportokat alkotva szivárognak be a digitális platformokra. A vállalatoknak minden eddiginél agilisabbnak kell lenniük, hogy reagálni tudjanak ezekre a konvergáló fenyegetésekre, új megközelítéseket és technológiákat kell alkalmazniuk a csalások előrejelzésére és megelőzésére” – fűzte hozzá Biró Ferenc, a PwC Magyarország Forensic szolgáltatások üzletágának vezetője a kutatás eredményei kapcsán.

Újonnan felmerülő kockázatok

A digitális platformok, például a közösségi média, a közösségi szolgáltatások (telekocsi, szállásadás) és az e-kereskedelem térhódítása növeli a csalás, valamint az egyéb gazdasági bűncselekmények kockázatát. Emellett a jövőben több új terület is kiemelkedni látszik, amelyek tovább fokozhatják a vállalatok kitettségét.

„Az újonnan megjelenő kockázatok, köztük a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentéstételekkel kapcsolatos visszaélések (például az ESG-jelentések meghamisítása), valamint az ellátási láncokban elkövetett csalások nagyobb zavart okozhatnak a következő években. Bár az elmúlt két évben a szervezetek mindössze 8%-a tapasztalt visszaélést ezen területeken, azt feltételezzük, hogy az ESG térnyerésével nőhet a csalás elkövetésére való hajlandóság”
- emelte ki a PwC Magyarország szakértője.

A szervezetek mindössze 6%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt két évben szankciós korlátozásokat megszegő tevékenységet tapasztalt. Azonban ennek az aránya is növekedhet a következő két évben, mivel a globális szankciók az utóbbi időben rég nem tapasztalt mértékben szigorodtak.

A Covid-19 okozta zavarok következtében új, az ellátási lánccal kapcsolatos visszaéléseket minden nyolcadik szervezetnél észleltek és minden ötödik vállalat látja úgy, hogy az ellátási láncokat érintő fenyegetések a világjárvány következtében fokozott kockázatot jelentenek.

A külső fenyegetések elleni védekezés új gondolkodásmódot igényel

A felmérés szerint a külső szereplők általi fenyegetések száma növekszik, ráadásul az elkövetők is egyre hatékonyabbak. A csalást tapasztalt szervezetek közel 70 százaléka számolt be arról, hogy a legsúlyosabb zavaró esemény külső támadás vagy külső és belső szereplők összejátszása révén történt.

Biró Ferenc hozzátette, hogy bár a válaszadók törekednek a belső kontrollkörnyezet, a technikai képességek és az ellenőrzések megerősítésére, azonban a külső fenyegetések elleni védekezés más eszközöket is igényel. A vállalatoknak kreatívabban kell gondolkodniuk, hogy megerősítsék az ellenállóképességüket. Folyamatos figyelmet kell fordítani a szabályzatokra, a képzésekre, az ellenőrzésekre, az ügyfeleknek szánt termékek teljes életciklusának megértésére és a szofisztikált technológia alkalmazására is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS