Minden második céget érint a gazdasági bűnözés

2022. 05. 19., 13:16

A szervezetek közel fele tapasztalt visszaélést vagy pénzügyi bűncselekményt az elmúlt két évben a PwC globális gazdasági bűnözésről készített felmérése szerint. A vállalkozásokat érintő fenyegetések listáját a kiberbűnözés, az üzleti partnerek által elkövetett visszaélések és a hűtlen kezelés vezeti. Az iparágakat tekintve a technológiai, média- és távközlési ágazatokban volt a legmagasabb a csalások előfordulása, ezeken a területeken a vállalatok kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélést. A kutatás arra is rámutat, hogy a jövőben megnövekedhet az ellátási láncokhoz kapcsolódó visszaélések kockázata is.

Nagyobb vállalat, nagyobb kockázat

A felmérés szerint a vállalkozások ellen elkövetett visszaélések és pénzügyi bűncselekmények aránya az ellátási lánc problémái, a gazdasági és geopolitikai instabilitás, valamint az egyéb, újonnan megjelenő fenyegetések ellenére összességében nem változott 2018 óta. Globálisan ugyanakkor a 10 milliárd dollárt meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok esetében a hatások jelentősebbek: 52 százalékuk tapasztalt visszaélést az elmúlt két évben és minden ötödik szervezet jelezte, hogy a legsúlyosabb incidens pénzügyi hatása meghaladta az 50 millió dollárt. A kisebb bevétellel rendelkező vállalatok körében az érintettek aránya alacsonyabb volt: 38 százalékuknál történt visszaélés, közülük minden negyedik 1 millió dollárt meghaladó pénzügyi hatással szembesült.

A felmérés rámutat, hogy a technológiai, média- és távközlési ágazat növekvő érintettsége is hozzájárult ahhoz, hogy 2020 óta a visszaélések emelkedése tapasztalható: ezekben az ágazatokban tevékenykedő vállalatok közel kétharmada észlelt valamilyen csalást, ami az összes iparágat tekintve a legmagasabb előfordulási arány.

A kiberbűnözés a legfőbb fenyegetés

A kiberbűnözés jelenti a legnagyobb fenyegetést a kis-, közép- és nagyvállalatokra, miután az elmúlt két évben jelentősen nőtt a hacker-tevékenységek hatása. Ebben az időszakban a csalással szembesülők 40%-a tapasztalt valamilyen digitálisan elkövetett visszaélést, melynek legfőbb oka, hogy a digitális platformok térhódítása a pénzügyi bűncselekmény kockázatát is nagymértékben növeli.
Az idei felmérésben a kiberbűnözés aránya jelentősen meghaladta a 2020-ban leggyakoribbnak számító, üzleti partnerek által elkövetett visszaélések arányát. Kiberbűnözést a nagyvállalatok 42%-a, míg az üzleti partnerek által elkövetett csalást a megkérdezettek 34%-a tapasztalt a vizsgált időszakban.

„Egyre több fenyegetés érkezik a szervezeten kívülről, amikor a csalók csoportokat alkotva szivárognak be a digitális platformokra. A vállalatoknak minden eddiginél agilisabbnak kell lenniük, hogy reagálni tudjanak ezekre a konvergáló fenyegetésekre, új megközelítéseket és technológiákat kell alkalmazniuk a csalások előrejelzésére és megelőzésére” – fűzte hozzá Biró Ferenc, a PwC Magyarország Forensic szolgáltatások üzletágának vezetője a kutatás eredményei kapcsán.

Újonnan felmerülő kockázatok

A digitális platformok, például a közösségi média, a közösségi szolgáltatások (telekocsi, szállásadás) és az e-kereskedelem térhódítása növeli a csalás, valamint az egyéb gazdasági bűncselekmények kockázatát. Emellett a jövőben több új terület is kiemelkedni látszik, amelyek tovább fokozhatják a vállalatok kitettségét.

„Az újonnan megjelenő kockázatok, köztük a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentéstételekkel kapcsolatos visszaélések (például az ESG-jelentések meghamisítása), valamint az ellátási láncokban elkövetett csalások nagyobb zavart okozhatnak a következő években. Bár az elmúlt két évben a szervezetek mindössze 8%-a tapasztalt visszaélést ezen területeken, azt feltételezzük, hogy az ESG térnyerésével nőhet a csalás elkövetésére való hajlandóság”
- emelte ki a PwC Magyarország szakértője.

A szervezetek mindössze 6%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt két évben szankciós korlátozásokat megszegő tevékenységet tapasztalt. Azonban ennek az aránya is növekedhet a következő két évben, mivel a globális szankciók az utóbbi időben rég nem tapasztalt mértékben szigorodtak.

A Covid-19 okozta zavarok következtében új, az ellátási lánccal kapcsolatos visszaéléseket minden nyolcadik szervezetnél észleltek és minden ötödik vállalat látja úgy, hogy az ellátási láncokat érintő fenyegetések a világjárvány következtében fokozott kockázatot jelentenek.

A külső fenyegetések elleni védekezés új gondolkodásmódot igényel

A felmérés szerint a külső szereplők általi fenyegetések száma növekszik, ráadásul az elkövetők is egyre hatékonyabbak. A csalást tapasztalt szervezetek közel 70 százaléka számolt be arról, hogy a legsúlyosabb zavaró esemény külső támadás vagy külső és belső szereplők összejátszása révén történt.

Biró Ferenc hozzátette, hogy bár a válaszadók törekednek a belső kontrollkörnyezet, a technikai képességek és az ellenőrzések megerősítésére, azonban a külső fenyegetések elleni védekezés más eszközöket is igényel. A vállalatoknak kreatívabban kell gondolkodniuk, hogy megerősítsék az ellenállóképességüket. Folyamatos figyelmet kell fordítani a szabályzatokra, a képzésekre, az ellenőrzésekre, az ügyfeleknek szánt termékek teljes életciklusának megértésére és a szofisztikált technológia alkalmazására is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS