A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán konfliktus okozta bizonytalanságok sikeres leküzdése után a folyamatosan áremelkedés most szemléletváltozást hozhat a hazai családi tulajdonú cégeknél. Az infláció ugyanis már a beszállítók árain és a vevői megrendeléseken keresztül is egyre jobban érezteti hatását a vállalkozások tervezett eredményére – jelzi a legutóbbi K&H családi vállalatok kutatás eredménye. Az eddig hosszú távon gondolkodó, hagyományokat szem előtt tartó családi vállalkozásoknak ezért most a gyors alkalmazkodást és változtatást is előtérbe kell helyezni.
26 éves csúcsot döntött a szeptemberi infláció, a K&H családi vállalatok kutatás harmadik negyedéves eredménye alapján pedig ez egyre súlyosabb gondot jelent a hazai, családi tulajdonban lévő cégek számára. AK&H családi vállalatok kutatás arra kereste a választ, hogy milyen környezeti tényezők befolyásolják leginkább a családi vállalatok működését, eredményességét.
A legutóbbi, harmadik negyedéves eredmények azt mutatják, hogy jelenleg a beszállítók árai (beleértve az energiaköltségeket) határozzák meg leginkább a családi vállalkozások következő egyéves eredményeit. 54 százalékuk jelezte ugyanis, hogy ez fogja leginkább befolyásolni cégük jövedelmezőségét. Szintén nagy elmozdulás látható a második negyedévhez képest a vevői kapcsolatok fontosságában, emellett kisebb mértékben, de a külföldi vásárlók szerepe is növekedett.
„A családi tulajdonú cégek jelentősége nemzetközi és hazai szinten is megkérdőjelezhetetlen. Nemcsak amiatt, mert a Budapesti Gazdasági Egyetem 2020-as felmérése alapján a magyar vállalkozások háromnegyede családi tulajdonban van, hanem azért is, mert sikeresebben birkóznak meg a váratlan helyzetekkel, elsősorban a hosszú távú szemléletmódjuknak köszönhetően” – mondta Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.
Az áremelkedés a dráguló alapanyagokon, üzemeltetésen és értékesítési árakon keresztül azonban egyre jobban beépül a cégek működésébe, és megnehezíti a mindennapi működést, tervezést. Mindez arra sürgeti a családi cégeket, hogy erősebben fókuszáljanak a rövid távú eredményességre.
„Most nem a hagyományok és szokások megtartásához kell ragaszkodni – sokkal inkább arra van szükség, hogy úgy vigyük tovább a családi örökséget, hogy az a jelenlegi kihívásoknak is ellenálljon. Ehhez nyitottnak kell lenni a változtatásra” – emelte ki a szakértő.
Ennek egyik fő területe a döntéshozatal hatékonyabbá tétele lehet: a gyorsan változó külső körülmények miatt érdemes egy olyan felhatalmazott döntéshozói kört, kialakítani, akik azonnal reagálni tudnak a gazdasági folyamatokra. Másrészt ugyanilyen fontos lehet a változtatásra való nyitottság elsajátítása, legyen szó akár a termék pivotálásáról, akár a munkafolyamatok digitalizációjáról.
„A családi cégek nagy értéke, hogy hosszú távra terveznek, stabil pénzügyi háttérrel bírnak, elkötelezettek a partnerekkel szemben és aktív társadalmi szerepet vállalnak. Mindezek mellett azonban most a rugalmasságnak, nyitottságnak lesz nagy szerepe a vállalati értékek közül, hiszen bármilyen örökséget csak a mostani gazdasági környezethez igazítva lehet tovább vinni” – hangsúlyozta Ékes Ákos.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
