Mi lesz a hazai családi cégekkel?

Mi lesz a hazai családi cégekkel?
2022. 10. 20., 13:51

A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán konfliktus okozta bizonytalanságok sikeres leküzdése után a folyamatosan áremelkedés most szemléletváltozást hozhat a hazai családi tulajdonú cégeknél. Az infláció ugyanis már a beszállítók árain és a vevői megrendeléseken keresztül is egyre jobban érezteti hatását a vállalkozások tervezett eredményére – jelzi a legutóbbi K&H családi vállalatok kutatás eredménye. Az eddig hosszú távon gondolkodó, hagyományokat szem előtt tartó családi vállalkozásoknak ezért most a gyors alkalmazkodást és változtatást is előtérbe kell helyezni.

26 éves csúcsot döntött a szeptemberi infláció, a K&H családi vállalatok kutatás harmadik negyedéves eredménye alapján pedig ez egyre súlyosabb gondot jelent a hazai, családi tulajdonban lévő cégek számára. AK&H családi vállalatok kutatás arra kereste a választ, hogy milyen környezeti tényezők befolyásolják leginkább a családi vállalatok működését, eredményességét.

A legutóbbi, harmadik negyedéves eredmények azt mutatják, hogy jelenleg a beszállítók árai (beleértve az energiaköltségeket) határozzák meg leginkább a családi vállalkozások következő egyéves eredményeit. 54 százalékuk jelezte ugyanis, hogy ez fogja leginkább befolyásolni cégük jövedelmezőségét. Szintén nagy elmozdulás látható a második negyedévhez képest a vevői kapcsolatok fontosságában, emellett kisebb mértékben, de a külföldi vásárlók szerepe is növekedett.

„A családi tulajdonú cégek jelentősége nemzetközi és hazai szinten is megkérdőjelezhetetlen. Nemcsak amiatt, mert a Budapesti Gazdasági Egyetem 2020-as felmérése alapján a magyar vállalkozások háromnegyede családi tulajdonban van, hanem azért is, mert sikeresebben birkóznak meg a váratlan helyzetekkel, elsősorban a hosszú távú szemléletmódjuknak köszönhetően” – mondta Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.

Az áremelkedés a dráguló alapanyagokon, üzemeltetésen és értékesítési árakon keresztül azonban egyre jobban beépül a cégek működésébe, és megnehezíti a mindennapi működést, tervezést. Mindez arra sürgeti a családi cégeket, hogy erősebben fókuszáljanak a rövid távú eredményességre.

„Most nem a hagyományok és szokások megtartásához kell ragaszkodni – sokkal inkább arra van szükség, hogy úgy vigyük tovább a családi örökséget, hogy az a jelenlegi kihívásoknak is ellenálljon. Ehhez nyitottnak kell lenni a változtatásra” – emelte ki a szakértő.

Ennek egyik fő területe a döntéshozatal hatékonyabbá tétele lehet: a gyorsan változó külső körülmények miatt érdemes egy olyan felhatalmazott döntéshozói kört, kialakítani, akik azonnal reagálni tudnak a gazdasági folyamatokra. Másrészt ugyanilyen fontos lehet a változtatásra való nyitottság elsajátítása, legyen szó akár a termék pivotálásáról, akár a munkafolyamatok digitalizációjáról.

„A családi cégek nagy értéke, hogy hosszú távra terveznek, stabil pénzügyi háttérrel bírnak, elkötelezettek a partnerekkel szemben és aktív társadalmi szerepet vállalnak. Mindezek mellett azonban most a rugalmasságnak, nyitottságnak lesz nagy szerepe a vállalati értékek közül, hiszen bármilyen örökséget csak a mostani gazdasági környezethez igazítva lehet tovább vinni” – hangsúlyozta Ékes Ákos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS