„A hazai építőiparnak szintet kell lépnie a közeljövőben, hogy hatékonyságban, termelékenységben, tudatosságban, a modern eszközök és módszerek használatával mind jobb minőségű, egységnyi idő és élő emberi erőforrás felhasználásával magasabb volumenű kibocsátásra legyen képes, a legújabb fenntarthatósági és minőségi sztenderdeket figyelembe véve.”
A Portfolio Építőipar 2020 konferencián a hazai építőipar legfontosabb szereplői osztották meg véleményüket és várakozásaikat.
Magyarországon 2018 és 2023 között 25 ezer milliárd forintnyi infrastrukturális beruházásra kerülhet sor. 2018 második negyedévétől az építőipar jelentősen növekedett, és a szerződéses állomány is sokat bővült, amivel a régióban élre kerültünk – mondta el Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár.
A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervében nemcsak ágazati stratégiák, hanem konkrét cselekvési tervek is vannak. „Olyan klímastratégiát alakítottunk ki, amely az uniós elvárásokhoz igazodik, de fontos, hogy az átállást nem a magyar emberekkel kell megfizettetni” – hangsúlyozta Boros Anita. A kormány szeretné, ha az EU következő költségvetésében a klímasemlegességet támogató gazdaság jönne létre, aminek érdekében:
Az EU-ban az elmúlt években a hulladék 34 százaléka volt építőipari hulladék; ennek a problémának a megoldására az EU már elkezdte egy stratégia kidolgozását, amelynek célja, hogy 2035-re a mostani 47–50 százalékról 10 százalékra csökkenjen a hulladéklerakás. Ez a kommunális hulladékra is vonatkozik, amihez hulladékudvarok kellenek, a kormány ezért tavaly elfogadott egy építőipari stratégiát.
Az építőipar jó teljesítménye a szakembereknek is köszönhető, de az építőipari technológiák és a vállalatok is fejlődnek. Ezt a fejlődést kívánja a kormány támogatni és a körforgásos gazdaság szolgálatába állítani. A fő cél a technológiai váltás, a szakképzés és a kkv-k piacra jutásának támogatása – hangsúlyozta az államtitkár.
Szintet kell lépni
Az egy foglalkoztatóra jutó anyagmentes építési, szerelési munka értéke 2018-ban az EU-ban 30,8 millió forint volt, Németországban 44,4 millió, Magyarországon 11,4 millió forint. Egy alkalmazottra viszont Magyarországon 19 millió, ebből Budapesten 22,4 millió forint jutott, ami felveti a kérdést: hol veszik el a két érték közti különbség? A választ az illegálisan, feketén foglakoztatott munkaerő adja meg, amit sokkal jobban kellene szabályozni. Az építőiparban a következő években 3 kérdésre kell kiemelten odafigyelni, ami a hatékonyság, versenyhelyzet és a rend – hívta fel a figyelmet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
A hazai építőipar legnagyobb problémája
Mi a hazai építőipar legnagyobb problémája? – tette fel a kérdést Ditróy Gergely, a beszélgetés moderátora a közönség, valamint a beszélgetés résztvevői számára.
Balázs Attila, Bayer a Construct Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy nem emberhiány van, hanem szakemberhiány. A hatékonytalanság nagyrészt a feketemunka követezménye. Ha a feketemunka egy-két évben belül nem szűnik meg, nehezen lesz elérhető drasztikus hatékonyságnövekedés. Aki jó, az összecsomagol és tovább megy. Egy jó szakmunkás 400–700 ezer forintot is megkereshet. Ha egy vasszerelő nagyon jól végzi a munkáját, itthon 400 kilót termel egy nap, Ausztriában 1700–2000 kilót.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója a feketemunka kapcsán elmondta: a kiszámíthatóság kulcskérdés, ha megvan a munkaellátottság és lehet hosszú távon előre gondolkodni, akkor van értelme a gépekbe, a munkások továbbképzésébe invesztálni. A kormány feladata is, hogy a jelenleg rendelkezésre álló KSH-adatokat pontosítsa és szigorítsa a NAV ellenőrzéseit is. Ha a gazdaság kifehéredne és kiszámíthatóbbá válna, akkor következhet a hatékonyságnövelés, majd ezután a korrektség jöhet, mint egy olyan szempont, ami leginkább az egyes szereplők közötti bizalom kialakulásáról szól. Most a pillanatnyi haszonszerzés van előrébb, így ebben is van mit javítani.
Az építőipari áraknak Scheer Sándor szerint legalább 10 százalékkal alacsonyabbnak kellene lenniük. Ha ugyanis a reális áron és fehéren működne az ipar, akkor az ingatlanfejlesztők számára megérné lakásokat építeni, ami az egyik legnehezebb része a fejlesztéseknek. A magyar mérnök- és tervező társadalomnak is nagy szerepe van a hatékonyság növelésében, az építőipar a költségeken csupán 10–15 százalékot tud lefelé nyomni. Balázs Attila ehhez hozzátette: olyan magasak az árak, hogy Budapest külső kerületein szinte már nem szabad nekifogni a lakásépítésnek, csak ha 600–700 ezer forint közötti négyzetméteráron értékesíteni tudják az elkészült lakásokat.
Az építőipar nagy problémája az is, hogy nincsenek adataink – emelte ki Scheer Sándor. Most ott tartunk, hogy a KSH-nál 2–3 területre osztják szét az építőipart, így a szereplők egymástól próbálnak információt megtudni. Ausztriában egy gyorsétteremben az adatelemzéseknek köszönhetően pontosan tudják, hogy 25 húspogácsát kell sütniük, mert 40 percen belül ennyi megrendelésük lesz, mielőtt még egy ember is belépne az étterembe. Kérdés, hogy mi ehhez képes – visszatérve az építőiparra – hol vagyunk? „Mi piacvezetőként 8 emberrel rendelkezünk, aki ért a BIM-hez, ebből is látszik, hogy sokkal gyorsabban kellene haladni, most még csak karcolgatjuk a felszínt.”
Koji László az adatok és a hatékonyság kapcsán hangsúlyozta, hogy az államnak egy piackiegyenlítő szerepet kell játszania. Amikor az építőipar felvett 130 ezer embert, akkor a költségvetésről nagy terhet vett le. Minden országban nemzeti érdek, hogy az építőipar, a fejlesztések haladjanak előre. Ezért arra kérik a kormányzatot, hogy – akár lakásépítésekkel – támogassa az ipar szinten tartását.
Ez az olasz pezsgő képes versenyezni a champagne-nyal.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.