Mi a hazai építőipar legnagyobb problémája?

2020. 02. 28., 13:15

„A hazai építőiparnak szintet kell lépnie a közeljövőben, hogy hatékonyságban, termelékenységben, tudatosságban, a modern eszközök és módszerek használatával mind jobb minőségű, egységnyi idő és élő emberi erőforrás felhasználásával magasabb volumenű kibocsátásra legyen képes, a legújabb fenntarthatósági és minőségi sztenderdeket figyelembe véve.”

A Portfolio Építőipar 2020 konferencián a hazai építőipar legfontosabb szereplői osztották meg véleményüket és várakozásaikat.

Magyarországon 2018 és 2023 között 25 ezer milliárd forintnyi infrastrukturális beruházásra kerülhet sor. 2018 második negyedévétől az építőipar jelentősen növekedett, és a szerződéses állomány is sokat bővült, amivel a régióban élre kerültünk – mondta el Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár.

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervében nemcsak ágazati stratégiák, hanem konkrét cselekvési tervek is vannak. „Olyan klímastratégiát alakítottunk ki, amely az uniós elvárásokhoz igazodik, de fontos, hogy az átállást nem a magyar emberekkel kell megfizettetni” – hangsúlyozta Boros Anita. A kormány szeretné, ha az EU következő költségvetésében a klímasemlegességet támogató gazdaság jönne létre, aminek érdekében:

  • Július 1-től megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása. A Magyarországon keletkezett hulladék nagy része építési hulladék, aminek 80 százaléka nem kerül újrahasznosításra, sem szakszerű lerakásra.
  • A kormány elvárja a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, támogatják a kis-és középvállalkozások megújuló energiatermelését.
  • Bevezetik a zöld államkötvényt, ami más országokban már jól működik, a cél az ebből befolyt összegekből klíma és természetvédelmi akciótervek megvalósítása.
  • A körforgásos gazdaság szellemében folyamatosan megszüntetik a lineáris gazdaság elemeit. A termékeket most az életciklusuk végén eldobjuk, és energetikai célokra sem használjuk, éppen ezért a cél, hogy az adott termék kerüljön vissza a gazdaságba, a termék életciklust a lehető leghosszabbra kell kitolni.

Az EU-ban az elmúlt években a hulladék 34 százaléka volt építőipari hulladék; ennek a problémának a megoldására az EU már elkezdte egy stratégia kidolgozását, amelynek célja, hogy 2035-re a mostani 47–50 százalékról 10 százalékra csökkenjen a hulladéklerakás. Ez a kommunális hulladékra is vonatkozik, amihez hulladékudvarok kellenek, a kormány ezért tavaly elfogadott egy építőipari stratégiát.

Az építőipar jó teljesítménye a szakembereknek is köszönhető, de az építőipari technológiák és a vállalatok is fejlődnek. Ezt a fejlődést kívánja a kormány támogatni és a körforgásos gazdaság szolgálatába állítani. A fő cél a technológiai váltás, a szakképzés és a kkv-k piacra jutásának támogatása – hangsúlyozta az államtitkár.

Szintet kell lépni

Az egy foglalkoztatóra jutó anyagmentes építési, szerelési munka értéke 2018-ban az EU-ban 30,8 millió forint volt, Németországban 44,4 millió, Magyarországon 11,4 millió forint. Egy alkalmazottra viszont Magyarországon 19 millió, ebből Budapesten 22,4 millió forint jutott, ami felveti a kérdést: hol veszik el a két érték közti különbség? A választ az illegálisan, feketén foglakoztatott munkaerő adja meg, amit sokkal jobban kellene szabályozni. Az építőiparban a következő években 3 kérdésre kell kiemelten odafigyelni, ami a hatékonyság, versenyhelyzet és a rend – hívta fel a figyelmet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

A hazai építőipar legnagyobb problémája

Mi a hazai építőipar legnagyobb problémája? – tette fel a kérdést Ditróy Gergely, a beszélgetés moderátora a közönség, valamint a beszélgetés résztvevői számára.

Balázs Attila, Bayer a Construct Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy nem emberhiány van, hanem szakemberhiány. A hatékonytalanság nagyrészt a feketemunka követezménye. Ha a feketemunka egy-két évben belül nem szűnik meg, nehezen lesz elérhető drasztikus hatékonyságnövekedés. Aki jó, az összecsomagol és tovább megy. Egy jó szakmunkás 400–700 ezer forintot is megkereshet. Ha egy vasszerelő nagyon jól végzi a munkáját, itthon 400 kilót termel egy nap, Ausztriában 1700–2000 kilót.

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója a feketemunka kapcsán elmondta: a kiszámíthatóság kulcskérdés, ha megvan a munkaellátottság és lehet hosszú távon előre gondolkodni, akkor van értelme a gépekbe, a munkások továbbképzésébe invesztálni. A kormány feladata is, hogy a jelenleg rendelkezésre álló KSH-adatokat pontosítsa és szigorítsa a NAV ellenőrzéseit is. Ha a gazdaság kifehéredne és kiszámíthatóbbá válna, akkor következhet a hatékonyságnövelés, majd ezután a korrektség jöhet, mint egy olyan szempont, ami leginkább az egyes szereplők közötti bizalom kialakulásáról szól. Most a pillanatnyi haszonszerzés van előrébb, így ebben is van mit javítani.

Az építőipari áraknak Scheer Sándor szerint legalább 10 százalékkal alacsonyabbnak kellene lenniük. Ha ugyanis a reális áron és fehéren működne az ipar, akkor az ingatlanfejlesztők számára megérné lakásokat építeni, ami az egyik legnehezebb része a fejlesztéseknek. A magyar mérnök- és tervező társadalomnak is nagy szerepe van a hatékonyság növelésében, az építőipar a költségeken csupán 10–15 százalékot tud lefelé nyomni. Balázs Attila ehhez hozzátette: olyan magasak az árak, hogy Budapest külső kerületein szinte már nem szabad nekifogni a lakásépítésnek, csak ha 600–700 ezer forint közötti négyzetméteráron értékesíteni tudják az elkészült lakásokat.

Az építőipar nagy problémája az is, hogy nincsenek adataink – emelte ki Scheer Sándor. Most ott tartunk, hogy a KSH-nál 2–3 területre osztják szét az építőipart, így a szereplők egymástól próbálnak információt megtudni. Ausztriában egy gyorsétteremben az adatelemzéseknek köszönhetően pontosan tudják, hogy 25 húspogácsát kell sütniük, mert 40 percen belül ennyi megrendelésük lesz, mielőtt még egy ember is belépne az étterembe. Kérdés, hogy mi ehhez képes – visszatérve az építőiparra – hol vagyunk? „Mi piacvezetőként 8 emberrel rendelkezünk, aki ért a BIM-hez, ebből is látszik, hogy sokkal gyorsabban kellene haladni, most még csak karcolgatjuk a felszínt.”

Koji László az adatok és a hatékonyság kapcsán hangsúlyozta, hogy az államnak egy piackiegyenlítő szerepet kell játszania. Amikor az építőipar felvett 130 ezer embert, akkor a költségvetésről nagy terhet vett le. Minden országban nemzeti érdek, hogy az építőipar, a fejlesztések haladjanak előre. Ezért arra kérik a kormányzatot, hogy – akár lakásépítésekkel – támogassa az ipar szinten tartását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS