Megkezdődött a dunai hajút fejlesztésének környezetvédelmi engedélyezése

2021. 01. 29., 09:00

Megkezdődött a dunai hajóút fejlesztésének környezetvédelmi engedélyezési eljárása, a tervezők szerint a folyó jobb hajózhatóságát célzó beavatkozások 2023-ban indulhatnak.

A projekt Dunaföldvár és Foktő közötti szakaszának környezetvédelmi hatásvizsgálata 2020. december végén kezdődött, az eljárás legkésőbb február végén zárul le – közölte a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az MTI-vel.

A hivatal az eljárásba bevonja a szakhatóságokat, az érintett települések jegyzőit, megkeresi a természetvédelmi kezelőket, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek kezelőit. A közmeghallgatást február 11-én Kecskeméten tartják, a járványhelyzet miatt az érintettek személyes jelenléte nélkül.

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) belvízi hajóút fejlesztésének 6,3 millió eurós tervezésére 2015-ben nyert 85 százalékos támogatást Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) alaptól. A beavatkozások a folyó Szap és a déli országhatár közötti szakaszán, 31 helyszínen, 52 kilométeren valósulhatnak meg.

A tervező konzorcium összefoglalója szerint Dunaföldvártól Foktőig négy helyszínen - a dunaföldvári, a dunaföldvár-solti, a révbéri kanyarulatban, a madocsai átmenetben és a barákai szűkületben - 30 változtatást végeznének el. Ennek részeként egyebek között 2932 köbméternyi fenékbordát, több mint 36 ezer köbméter sarkantyút építenek vagy egészítenek ki, közel ekkora mennyiségben létesítenek vezetőműveket, és 12 080 köbméter mederanyagot kotornak ki. A tervezők azt írták: a program minimalizálni kívánja a kotrásokat és a hagyományos műszaki létesítmények kiépítését. A legkorábban 2023-ban induló munkák 5-6 évig tartanak majd.

A program célja, hogy a teljes magyar Duna-szakaszon a hajóút mélysége elérje a 2,7 métert, és az év legalább 300 napján akadálymentesen lehessen közlekedni a nemzetközi hajózásban szabványos, 25 deciméteres merülésű, 1300-1600 tonna hordképességű hajókkal.

A hajóút a Duna-Majna-Rajna vízi úton Magyarország felett és alatt, egészen a Fekete-tengerig már megfelel a nemzetközi paramétereknek, amit duzzasztással, folyószabályozással értek el. A Bős-déli országhatár közötti szakaszon ugyanakkor a meder változása, a karbantartás elmaradása miatt sem az európai közlekedési miniszterek egyezményében, sem a Duna bizottsági ajánlásban foglaltak nem teljesülnek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS