A kamatstop a nehéz időszakban sok adósnak segített a fizetőképesség megőrzésében, amit az is mutat, hogy miközben érezhetően megnőtt a közüzemi és a távközlési szektor kintlévősége, érdemben nem növekedett a banki késedelmes fizetés mértéke – mondta Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke.
„Annak ellenére, hogy már véget ért a hiteltörlesztés és felmondási moratórium, a vállalkozások számára pedig áprilisban megszűnt a kamatstop, a banki portfóliók egészségesek és nem nő a kintlévőségek mértéke. A lakossági kamatstop június elsejei kifutása után sem számolunk a késedelmes állományok növekedésére. vagyis elmondhatjuk, hogy a kamatstop elérte a célját, mert a Covid, majd a kiemelkedő infláció időszakában sem képződött olyan óriási bedőlt állomány, mint amire sokan számítottak. Ebben az is szerepet játszik, hogy a lakossági fizetési késedelmeket elsősorban a munkaerőpiac helyzete határozza meg és Magyarországon ma kiemelkedően magas a foglalkoztatottság mértéke” – magyarázta Bódizs Kornél.
Hozzátette: azzal, hogy a kormány a 2022 októberi szinten fagyasztotta be a lakossági kamatokat, jelentős segítséget adott az ügyfeleknek akkor, amikor később, a 18 százalékot is elérte a piaci kamatszint. A mostani, konszolidáltabb környezetben viszont már indokolatlan és káros lenne a kamatstop fenntartása, mert miközben a 8 százalékos jegybanki kamaton alapuló piaci kamatszint már kigazdálkodható, ha a 2 százalékos kamatkörnyezetben rögzített kamatstop fennmaradna, hosszabb távon a tisztességesen fizető, megtakarító, előre gondolkodó ügyfeleknek kellene megfizetniük a kamatstop feletti kamatkülönbözet árát.
Bódizs Kornél azt is elmondta, hogy a MAKISZ rendelkezésére álló adatok alapján, a magyar bankok problémás követeléseinek aránya és mértéke nagyjából az európai átlagnak megfelelő. Ebben annak is szerepe van, hogy miközben a kamatstop megvédte a háztartásokat attól, hogy a törlesztőrészetek durván megemelkedjenek, a magas kamatok erőteljesen visszafogták a hitelezést. Jól mutatja ezt, hogy 2023-ben összességében csökkent a banki kihelyezések volumene.
„Miközben azt tapasztaljuk, hogy a bankoknál a személyi kölcsönök mértéke és a hitelkártyák kihasználtsága enyhe növekedést mutat, a késedelmes állományok eddig nem növekedtek: a legfrissebb adatok szerint nagyjából 3 százalék körül van. Ahol a fizetési elmaradás növekedését már tapasztaljuk, az a távközlési és a közüzemi szektor. Ráadásul a távközlési szektor cégeinél március-április időszakában valósult meg az a jelentős, inflációkövető áremelés, amelynek hatására a telefonszámlák összege érezhetően emelkedik. Ezért azzal számolunk, hogy a késedelmes tartozások száma és mértéke a közeljövőben is tovább fog növekedni a távközlési szektorban.”
Ugyanez igaz a közműszolgáltatási - víz, villany, gáz - szektorra is. Amit jól mutat, hogy a követelésvásárlók állományának nagy részét – legalábbis ami a darabszámot illeti –, a távközlési és a közüzemi számlák teszik ki. Az egy ügyletre jutó magasabb összegek legnagyobb részét természetesen a banki követelések adják, de újonnan bedőlő hitelekből továbbra is nagyon kevés jelenik meg a követelésvásárlási piacon.
„A munkaerőpiac elsősorban az alkalmassáról, a képzettségről, illetve a tapasztalatról szól. Aki ma Magyarországon dolgozni akar, az talál magának munkahelyet. A munkaerőpiac tehát láthatóan jól működik, és a munkabér a legfontosabb forrása a késedelmes kötelezettségek teljesítésének is. Ez a helyzet akkor is, ha már végrehajtás alatti követelés teljesítéséről van szó: a legjobb a tartozások önkéntes teljesítése, de ha ez nem történik meg, a letiltás, vagy a bírósági végrehajtás során vállalt önkéntes részletfizetés is jobb annál, minthogy a tartozást és annak kamatait, valamint költségeit továbbra is maga előtt görgesse az adós” – fogalmazott Bódizs Kornél.
A MAKISZ álláspontja szerint az ilyen esetekben a minden érdekelt számára előnyös megoldás csak az lehet, ha az adós, akár a bírósági végrehajtás alatt is, a megállapodás szándékával megkeresi a hitelezőjét vagy az ügyében illetékes követeléskezelőt. A követeléskezelő ugyanis mindig a megállapodásban érdekelt. Abban, hogy a nehéz helyzetbe került adóssal együtt, annak életkörülményeit, lehetőségeit figyelembevéve – akár az egyénre szabott részletfizetést, vagy más kedvezményt biztosítva – olyan, vállalható konstrukciót dolgozzon ki, ami a tartozás kigazdálkodását, rendezett teljesítését elősegíti.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.