Krisán László: az igazi győztesek azok lesznek, akik működőképesen kezelik a kihívásokat

– November 5-én ünnepeltük „Az európai kereskedelem napját”, amely az idén nagyon másról szólt, mint az elmúlt években.

– A 2008–2009-es gazdasági világválság óta a kiskereskedők jó időszakot éltek át, Magyarországon is rendre 5–6 százalékos volt az éves növekedés; tavaly több mint 12 000 milliárd forintos rekordforgalmat bonyolítottak (csak a karácsonyi időszakban elértük az 1200 milliárdot). Tavaly még arra számítottunk, hogy a trend folytatódik, de a Covid-járvány ezt felülírta, a növekedés megtorpant, az év első nyolc hónapját tekintve 1 százalék alá lassult az ütem. Ez ugyanakkor nem egyformán oszlik meg a különböző árukategóriák között: míg az élelmiszerek, a gyógyszerek, a barkácsáruk és – nyilván a megváltozott munkakörülmények miatt – a telekommunikációs cikkek volumene növekedni is tudott, addig a „ruházat, lábbeli” kategóriában 25 százalékos volt a mínusz, és csökkent a tartós fogyasztási cikkek forgalma is. A különböző területeken működő kiskereskedők tehát más-más kihívásokkal szembesültek. A járvány első hulláma után ugyanakkor sokkal többet kellett volna tenni az üzletmenet biztosítása érdekében, hiszen egy nagyon fontos szektorról beszélünk: a kiskereskedelem adja hazánkban a GDP több mint 10 százalékát, a félmilliónál is több alkalmazottal pedig a legnagyobb foglalkoztató.

– Az online kereskedelem mennyire tudja ellensúlyozni a visszaesést?

– Évek óta mondom, hogy az internetes vásárlás, illetve a csomagküldés egyre nagyobb és nagyobb szeletet hasít ki a kiskereskedelem tortájából. A járvány ezt a folyamatot felgyorsította: áprilisban az egy évvel korábbi duplájára nőtt a forgalom, de aztán a harmadik negyedévben visszaállt a korábbi (szintén magas, 20 százalék körüli) növekedési ütem. Nagy kérdés, hogy a második hullámban milyen korlátozásokat vezetnek be, és hogy a kényszer szülte megoldások mennyire „égnek be” a mindennapi üzletmenetbe.

– Miben más a járvány második hulláma?

– Ma már mindenki a saját bőrén érzi, milyen fenyegetést jelent a koronavírus-járvány. A helyzet országról-országra más és más, ráadásul folyamatosan változik, egységes európai megoldás emiatt nincs, az egyes államok különböző modellek alapján próbálják kidolgozni az optimális eszközrendszert. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a lehető legkisebb mértékben terhelik a költségvetést, működésben tartva a gazdaságot. De az emberélet ebben az időszakban is a legfontosabb, az egészségügy működőképességét mindenképpen fenn kell tartani – a gazdasági szempontok ezután következnek. Annyit biztosan kijelenthetünk: az igazi győztesek azok lesznek, akik működőképesen kezelik a kihívásokat.

– Budapest helyzete eközben egyre nehezebbé válik…

– A központi fekvésű főváros a külföldi turisták elsőszámú célpontja volt, de a koronavírus-járvány miatt az előnyök hátránnyá váltak. „Békeidőben” semmi gond nincs azzal, ha a bevétel jelentős részét a turisták költése adja, ha azonban a világ leáll, a vendégek a szállodákból és az éttermekből is eltűnnek, akkor a város „térdre esik”. A turizmus, a vendéglátás és a rendezvényszervezés területén jövő nyárig nem látok esélyt komoly fordulatra. Nagy kérdés, hogy vannak-e tartalékok, van-e olyan racionális tevékenység, amelyre lehet alapozni. A megoldásból az államnak, a munkavállalóknak és a munkáltatóknak ki kell venniük a részüket.

– Mik a lehetséges megoldások?

– Nehéz most követendő és követhető jó gyakorlatokat találni. Bécs, Berlin, London, Párizs vagy Prága mind különböző utat választott. Az önkormányzatoknak is „bele kell állniuk” a válság kezelésébe, sok város mozgósítja a tartalékait.

– Milyen változásokra számít a munkaerőpiacon?

– Röviden összefoglalva: a gyors bérkiáramlás és az akut munkaerőhiány korszaka véget ért, reálisabb lesz az alku a munkáltatók és a munkavállalók között. Ez áll a minimálbér-tárgyalásokra is: a 10 százalékos – vagy még nagyobb – minimálbér-emelés irreálissá vált, hiszen hiányzik az ezt lehetővé tevő gazdasági növekedés. A tárgyalások emiatt várhatóan sokkal keményebbek lesznek, mint az elmúlt években.

– Meddig kell még kitartaniuk a vállalkozásoknak?

– Felelőtlenség jóslásokba bocsátkozni, reménykedjünk abban, hogy három hónap múlva fellélegezhetünk. Az életek, az egészség és a gazdaság védelmében a lehető legszélesebb körű összefogásra van szükség. Ebből a KAVOSZ is igyekszik kivenni a részét: nemrég indítottuk el a Széchenyi Turisztikai Kártyát, amely a kifejezetten a turisztikai szektorban dolgozó vállalkozások átmeneti likviditási problémáinak áthidalását szolgálja. A vállalkozások 1, 2 vagy 3 éves futamidejű szabad felhasználású folyószámlahitelt igényelhetnek 250 millió forint maximális hitelösszegig, 0 százalék kamat, 0 forint kezelési költség és 0 forint bírálati díj megfizetése mellett, kiemelt, 90 százalékos kezességi díjtámogatással.