Krisán László: az igazi győztesek azok lesznek, akik működőképesen kezelik a kihívásokat

2020. 11. 11., 11:00

A gyors bérkiáramlás és az akut munkaerőhiány korszaka véget ért, reálisabb lesz az alku a munkáltatók és a munkavállalók között – mondja Krisán László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Kereskedelmi tagozatának elnökét, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatóját Az európai kereskedelem napja alkalmából kérdeztük a Covid-járvány miatt kialakult helyzetről.

– November 5-én ünnepeltük „Az európai kereskedelem napját”, amely az idén nagyon másról szólt, mint az elmúlt években.

– A 2008–2009-es gazdasági világválság óta a kiskereskedők jó időszakot éltek át, Magyarországon is rendre 5–6 százalékos volt az éves növekedés; tavaly több mint 12 000 milliárd forintos rekordforgalmat bonyolítottak (csak a karácsonyi időszakban elértük az 1200 milliárdot). Tavaly még arra számítottunk, hogy a trend folytatódik, de a Covid-járvány ezt felülírta, a növekedés megtorpant, az év első nyolc hónapját tekintve 1 százalék alá lassult az ütem. Ez ugyanakkor nem egyformán oszlik meg a különböző árukategóriák között: míg az élelmiszerek, a gyógyszerek, a barkácsáruk és – nyilván a megváltozott munkakörülmények miatt – a telekommunikációs cikkek volumene növekedni is tudott, addig a „ruházat, lábbeli” kategóriában 25 százalékos volt a mínusz, és csökkent a tartós fogyasztási cikkek forgalma is. A különböző területeken működő kiskereskedők tehát más-más kihívásokkal szembesültek. A járvány első hulláma után ugyanakkor sokkal többet kellett volna tenni az üzletmenet biztosítása érdekében, hiszen egy nagyon fontos szektorról beszélünk: a kiskereskedelem adja hazánkban a GDP több mint 10 százalékát, a félmilliónál is több alkalmazottal pedig a legnagyobb foglalkoztató.

– Az online kereskedelem mennyire tudja ellensúlyozni a visszaesést?

– Évek óta mondom, hogy az internetes vásárlás, illetve a csomagküldés egyre nagyobb és nagyobb szeletet hasít ki a kiskereskedelem tortájából. A járvány ezt a folyamatot felgyorsította: áprilisban az egy évvel korábbi duplájára nőtt a forgalom, de aztán a harmadik negyedévben visszaállt a korábbi (szintén magas, 20 százalék körüli) növekedési ütem. Nagy kérdés, hogy a második hullámban milyen korlátozásokat vezetnek be, és hogy a kényszer szülte megoldások mennyire „égnek be” a mindennapi üzletmenetbe.

– Miben más a járvány második hulláma?

– Ma már mindenki a saját bőrén érzi, milyen fenyegetést jelent a koronavírus-járvány. A helyzet országról-országra más és más, ráadásul folyamatosan változik, egységes európai megoldás emiatt nincs, az egyes államok különböző modellek alapján próbálják kidolgozni az optimális eszközrendszert. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a lehető legkisebb mértékben terhelik a költségvetést, működésben tartva a gazdaságot. De az emberélet ebben az időszakban is a legfontosabb, az egészségügy működőképességét mindenképpen fenn kell tartani – a gazdasági szempontok ezután következnek. Annyit biztosan kijelenthetünk: az igazi győztesek azok lesznek, akik működőképesen kezelik a kihívásokat.

– Budapest helyzete eközben egyre nehezebbé válik…

– A központi fekvésű főváros a külföldi turisták elsőszámú célpontja volt, de a koronavírus-járvány miatt az előnyök hátránnyá váltak. „Békeidőben” semmi gond nincs azzal, ha a bevétel jelentős részét a turisták költése adja, ha azonban a világ leáll, a vendégek a szállodákból és az éttermekből is eltűnnek, akkor a város „térdre esik”. A turizmus, a vendéglátás és a rendezvényszervezés területén jövő nyárig nem látok esélyt komoly fordulatra. Nagy kérdés, hogy vannak-e tartalékok, van-e olyan racionális tevékenység, amelyre lehet alapozni. A megoldásból az államnak, a munkavállalóknak és a munkáltatóknak ki kell venniük a részüket.

– Mik a lehetséges megoldások?

– Nehéz most követendő és követhető jó gyakorlatokat találni. Bécs, Berlin, London, Párizs vagy Prága mind különböző utat választott. Az önkormányzatoknak is „bele kell állniuk” a válság kezelésébe, sok város mozgósítja a tartalékait.

– Milyen változásokra számít a munkaerőpiacon?

– Röviden összefoglalva: a gyors bérkiáramlás és az akut munkaerőhiány korszaka véget ért, reálisabb lesz az alku a munkáltatók és a munkavállalók között. Ez áll a minimálbér-tárgyalásokra is: a 10 százalékos – vagy még nagyobb – minimálbér-emelés irreálissá vált, hiszen hiányzik az ezt lehetővé tevő gazdasági növekedés. A tárgyalások emiatt várhatóan sokkal keményebbek lesznek, mint az elmúlt években.

– Meddig kell még kitartaniuk a vállalkozásoknak?

– Felelőtlenség jóslásokba bocsátkozni, reménykedjünk abban, hogy három hónap múlva fellélegezhetünk. Az életek, az egészség és a gazdaság védelmében a lehető legszélesebb körű összefogásra van szükség. Ebből a KAVOSZ is igyekszik kivenni a részét: nemrég indítottuk el a Széchenyi Turisztikai Kártyát, amely a kifejezetten a turisztikai szektorban dolgozó vállalkozások átmeneti likviditási problémáinak áthidalását szolgálja. A vállalkozások 1, 2 vagy 3 éves futamidejű szabad felhasználású folyószámlahitelt igényelhetnek 250 millió forint maximális hitelösszegig, 0 százalék kamat, 0 forint kezelési költség és 0 forint bírálati díj megfizetése mellett, kiemelt, 90 százalékos kezességi díjtámogatással.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 10., 17:25
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján az új szabályozás hatálybalépésével megszűnhet a kettős magyar FDI-rendszer, és a legtöbb vállalatfelvásárlás kikerülhet a különleges bejelentési kötelezettség alól. A legfontosabb tudnivalókat Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
2026-11-11 07:25:00
A hazai gyártású számítógépek és IT-eszközök értékesítése 2019 óta csaknem négyszeresére nőtt, az autóiparban pedig már a hibrid és elektromos járművek adják az értékesítés közel harmadát – derül ki többek között a KSH november 10-i sajtótájékoztatóján bemutatott adatokból. A statisztikai hivatal bejelentette továbbá a havi ipari teljesítménystatisztika megújítását, amelynek köszönhetően a vállalkozások kevesebb adminisztrációra, a döntéshozók gyorsabban elérhető adatokra számíthatnak 2027-től.
2026-11-10 12:25:00
Az OTP Ingatlanpont friss elemzése szerint a következő hónapokban a bejelentett kormányzati intézkedések rajzolhatják át a piaci viszonyokat, az olcsóbb finanszírozás miatt felértékelődhetnek az új lakások, a fővárosban viszont a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát egyre nagyobb akadályt jelenthet.
2026-11-09 16:20:00
Korábbi vállalásának megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank 34 milliárd forintot folyósított a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap részére; a tranzakció révén 109, a program feltételeinek megfelelő vállalkozás juthat hozzá a tervezett beruházásai és fejlesztései megvalósításához szükséges tőkéhez – tájékoztatott a pénzintézet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS