Krisán László: az igazi győztesek azok lesznek, akik működőképesen kezelik a kihívásokat

2020. 11. 11., 11:00

A gyors bérkiáramlás és az akut munkaerőhiány korszaka véget ért, reálisabb lesz az alku a munkáltatók és a munkavállalók között – mondja Krisán László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Kereskedelmi tagozatának elnökét, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatóját Az európai kereskedelem napja alkalmából kérdeztük a Covid-járvány miatt kialakult helyzetről.

– November 5-én ünnepeltük „Az európai kereskedelem napját”, amely az idén nagyon másról szólt, mint az elmúlt években.

– A 2008–2009-es gazdasági világválság óta a kiskereskedők jó időszakot éltek át, Magyarországon is rendre 5–6 százalékos volt az éves növekedés; tavaly több mint 12 000 milliárd forintos rekordforgalmat bonyolítottak (csak a karácsonyi időszakban elértük az 1200 milliárdot). Tavaly még arra számítottunk, hogy a trend folytatódik, de a Covid-járvány ezt felülírta, a növekedés megtorpant, az év első nyolc hónapját tekintve 1 százalék alá lassult az ütem. Ez ugyanakkor nem egyformán oszlik meg a különböző árukategóriák között: míg az élelmiszerek, a gyógyszerek, a barkácsáruk és – nyilván a megváltozott munkakörülmények miatt – a telekommunikációs cikkek volumene növekedni is tudott, addig a „ruházat, lábbeli” kategóriában 25 százalékos volt a mínusz, és csökkent a tartós fogyasztási cikkek forgalma is. A különböző területeken működő kiskereskedők tehát más-más kihívásokkal szembesültek. A járvány első hulláma után ugyanakkor sokkal többet kellett volna tenni az üzletmenet biztosítása érdekében, hiszen egy nagyon fontos szektorról beszélünk: a kiskereskedelem adja hazánkban a GDP több mint 10 százalékát, a félmilliónál is több alkalmazottal pedig a legnagyobb foglalkoztató.

– Az online kereskedelem mennyire tudja ellensúlyozni a visszaesést?

– Évek óta mondom, hogy az internetes vásárlás, illetve a csomagküldés egyre nagyobb és nagyobb szeletet hasít ki a kiskereskedelem tortájából. A járvány ezt a folyamatot felgyorsította: áprilisban az egy évvel korábbi duplájára nőtt a forgalom, de aztán a harmadik negyedévben visszaállt a korábbi (szintén magas, 20 százalék körüli) növekedési ütem. Nagy kérdés, hogy a második hullámban milyen korlátozásokat vezetnek be, és hogy a kényszer szülte megoldások mennyire „égnek be” a mindennapi üzletmenetbe.

– Miben más a járvány második hulláma?

– Ma már mindenki a saját bőrén érzi, milyen fenyegetést jelent a koronavírus-járvány. A helyzet országról-országra más és más, ráadásul folyamatosan változik, egységes európai megoldás emiatt nincs, az egyes államok különböző modellek alapján próbálják kidolgozni az optimális eszközrendszert. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a lehető legkisebb mértékben terhelik a költségvetést, működésben tartva a gazdaságot. De az emberélet ebben az időszakban is a legfontosabb, az egészségügy működőképességét mindenképpen fenn kell tartani – a gazdasági szempontok ezután következnek. Annyit biztosan kijelenthetünk: az igazi győztesek azok lesznek, akik működőképesen kezelik a kihívásokat.

– Budapest helyzete eközben egyre nehezebbé válik…

– A központi fekvésű főváros a külföldi turisták elsőszámú célpontja volt, de a koronavírus-járvány miatt az előnyök hátránnyá váltak. „Békeidőben” semmi gond nincs azzal, ha a bevétel jelentős részét a turisták költése adja, ha azonban a világ leáll, a vendégek a szállodákból és az éttermekből is eltűnnek, akkor a város „térdre esik”. A turizmus, a vendéglátás és a rendezvényszervezés területén jövő nyárig nem látok esélyt komoly fordulatra. Nagy kérdés, hogy vannak-e tartalékok, van-e olyan racionális tevékenység, amelyre lehet alapozni. A megoldásból az államnak, a munkavállalóknak és a munkáltatóknak ki kell venniük a részüket.

– Mik a lehetséges megoldások?

– Nehéz most követendő és követhető jó gyakorlatokat találni. Bécs, Berlin, London, Párizs vagy Prága mind különböző utat választott. Az önkormányzatoknak is „bele kell állniuk” a válság kezelésébe, sok város mozgósítja a tartalékait.

– Milyen változásokra számít a munkaerőpiacon?

– Röviden összefoglalva: a gyors bérkiáramlás és az akut munkaerőhiány korszaka véget ért, reálisabb lesz az alku a munkáltatók és a munkavállalók között. Ez áll a minimálbér-tárgyalásokra is: a 10 százalékos – vagy még nagyobb – minimálbér-emelés irreálissá vált, hiszen hiányzik az ezt lehetővé tevő gazdasági növekedés. A tárgyalások emiatt várhatóan sokkal keményebbek lesznek, mint az elmúlt években.

– Meddig kell még kitartaniuk a vállalkozásoknak?

– Felelőtlenség jóslásokba bocsátkozni, reménykedjünk abban, hogy három hónap múlva fellélegezhetünk. Az életek, az egészség és a gazdaság védelmében a lehető legszélesebb körű összefogásra van szükség. Ebből a KAVOSZ is igyekszik kivenni a részét: nemrég indítottuk el a Széchenyi Turisztikai Kártyát, amely a kifejezetten a turisztikai szektorban dolgozó vállalkozások átmeneti likviditási problémáinak áthidalását szolgálja. A vállalkozások 1, 2 vagy 3 éves futamidejű szabad felhasználású folyószámlahitelt igényelhetnek 250 millió forint maximális hitelösszegig, 0 százalék kamat, 0 forint kezelési költség és 0 forint bírálati díj megfizetése mellett, kiemelt, 90 százalékos kezességi díjtámogatással.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS