Az Európai Kereskedelem Napja: Egymásért és a Vásárlókért!

2020. 11. 05., 12:20

Tizenhatodik alkalommal került megrendezésre a járványügyi helyzet miatt rendhagyó módon az Európai Kereskedelem Napja, amelyen a szervező VOSZ a hazai kereskedelmi ágazat helyzetére kívánta felhívni a figyelmet. Az Európai Kereskedelem Napján átadták a szakma legrangosabb elismeréseit is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről a rendezvény szakmai védnöke Cseresnyés Péter, kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár volt.

Az Európai Kereskedelem Napját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tizenhat éve hagyományteremtő szándékkal indította útjára. „Az esemény célja, hogy a figyelem középpontjába állítsa a kereskedelemben dolgozó több mint 500 ezer embert, amivel a szektor a legnagyobb foglalkoztató, emellett pedig a legmagasabb ÁFA és adóbefizető is egyben. 2019-ben a szektor több mint 12 ezer milliárd rekordforgalmat ért el” – mondta el Krisán László.

A VOSZ Kereskedelmi tagozatának elnöke kiemelte: a COVID 19 járvány az elmúlt évtized legnagyobb sokkjával ütötte meg a világgazdaságot egy időben, egyszerre okozva kínálati és keresleti sokkot. A kiskereskedelmi forgalom korábbi dinamikus, 5–6 százalékos éves növekedése megtorpant. 2020. január–augusztusban, az előző év azonos időszakához képest, a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene csupán 0,9 százalékkal emelkedett, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,7 százalékkal, a nem élelmiszer kiskereskedelemben 1,8 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.

Az online vásárlás forgalma áprilisban duplájára nőtt ugyan, de a járvány első hulláma után visszaállt a korábbi szintre és a további járványügyi korlátozások miatt valamint a karácsonyi időszakban lehet ismét kiugrásra számítani. A non-food szektor fokozottan kitett a járvány okozta gazdasági megtorpanásnak a legnagyobb elmaradás a textil, ruházati és lábbeli üzletek területén van, a forgalomban komoly, 25 százalékos visszaesés tapasztalható az előző évhez képest. Megváltozott a vásárlások szerkezete, a kereslet egyértelműen az élelmiszerek, a gyógyszerek, és a sok otthon töltött idő miatt az informatikai cikkek irányába tolódott el, a tartós fogyasztási javak iránti kereslet viszont nagymértékben visszaesett.

Cseresnyés Péter államtitkár azzal kezdte beszédét, hogy kiemelte a kereskedelmi szektor mégis hozzá tudott járulni pozitív irányba kiugró számaival a magyar gazdaság fellendítéséhez, ez pedig az a 13 ezer fő foglalkoztatott, akiket a terület a járványügyi helyzet fennállása óta foglalkoztat, tehát nem újrafoglalkoztat. Új élethelyzetet hozott a koronavírus, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a magyar munkahelyeket megőrizzük és a gazdasági szereplőket a rendelkezésünkre álló lehető legtöbb eszközzel segítsük, hogy ellensúlyozni tudjuk a koronavírus okozta negatív hatásait ágazati szinten, a hatékonyan működő állam és a gazdasági szereplők együttműködése a kulcs a járvány okozta kihívásokon túllendülni. A kereskedelem mindenkit összekapcsolni tudó szerepe már évszázadok óta nem változik, sőt, ha lehet csak erősödik. A kereslet, a fogyasztók egyre újabb törekvéseket indikálnak, amire a szolgáltatók fáradhatatlanul válaszolnak.

Az Európai Kereskedelem Napja 16 év alatt a kereskedelmi szakma egyik legrangosabb fórumává nőtte ki magát, ráirányítva a figyelmet a kereskedelmi szektor jelentőségére hazánk gazdasági életében. A szakma ünneplése során a VOSZ és a kereskedelmi társszövetségek így az az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, OKSZ, MBSZ és az MKIK a figyelem középpontjába állítják a kereskedelemben nap, mint nap tevékenykedő több mint félmillió embert, legyen szó a pult mögött álló dolgozókról vagy a szektorban tevékenykedő más szakemberekről. Az esemény alkalmával őket ünnepelték a szakma legrangosabb díjának, a Klauzál Gábor Elismerő Oklevelek és a VOSZ által alapított Magyar Kereskedelemért Nagydíjak átadásával is.

Az Európai Kereskedelem Napjának 2020. évi kitüntetettjei

Klauzál Gábor Elismerő Oklevél:

  • Kovács Edit, a COOP Szeged Zrt. áruforgalmi igazgató
  • Leitnerné Fogarasi Judit, a Huszár és Társa Kft. boltvezető
  • Rácz József, az Mill Partner Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezető igazgató
  • dr. Tényiné Stark Mária, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi igazgatója
  • Berendi András, a Roland Divatház Zrt. vezérigazgatója
  • Dr. Zs Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke
  • Gablini Gábor, a Gablini Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója
  • Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára
  • Papp András Pál, a Pane Magyar Sütőipari Kft. ügyvezető igazgatója

Miniszteri Elismerő Oklevél:

  • dr. Kiss Gyula, a Hanság COOP Zrt. vezérigazgatója

Magyar Kereskedelemért Nagydíj:

  • Guth Pál Gáspárné, a Coop Szolnok Zrt. boltvezetője,
  • Kavasánszki Józsefné, az Abaúj Coop Zrt. üzletzetője,
  • Viandt Józsefné, a Kapos-COOP Zrt. üzletvezetője,
  • Orsós Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. részlegvezetője
  • Piller Zsuzsanna, az Invitech Megoldások Zrt. szenior ügyfélmenedzsere
  • Oroszi László, az Auchan Magyarország Kft. kiszállítási munkatársa
  • Hajdu Adrienn, a dm Kft. eladó-pénztárosa
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS