Közel két éves csúcson a kkv-k beruházási hajlandósága

Közel két éves csúcson a kkv-k beruházási hajlandósága
2021. 09. 02., 10:30

Majdnem két éve nem állt ilyen magasan a beruházási hajlandóság a kis- és középvállalkozások körében, derül ki a K&H bizalmi index kutatás legutóbbi eredményeiből. A legtöbben informatikai fejlesztést terveznek, de gép- és gépjárművásárlással is sokan számolnak. A két legaktívabb szektor az ipar és az építőipar.

Az előző negyedévhez képest 8 százalékponttal nőtt azoknak a kkv-knak az aránya, akik a következő egy évben beruházást terveznek. „Jelenleg a cégek több mint háromnegyede, 76 százalék gondolkodik valamilyen fejlesztésben. Optimizmusra ad okot, hogy 2019 harmadik negyedéve után újra ilyen magasan áll a beruházási hajlandóság” – magyarázta az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője. A vállalkozások láthatóan úgy érzik, hogy a negyedik hullám enyhébb lesz az előzőnél és egyértelműen bátrabban terveznek fejlesztéseket. Ez az eredmény összhangban áll a Központi Statisztikai Hivatal második negyedéves adataival. A jelentés szerint 10,8 százalékkal emelkedett a beruházások összértéke az előző év azonos időszakához képest. Ebben a magas értékben szerepet játszik, hogy tavaly erőteljesen visszaestek a beruházások. Bizalomra ad viszont okot, hogy egyre többet ruháznak be a vállalatok, az idei első negyedévhez képest 3,6 százalék volt a szezonálisan kiigazított növekedés.

Az IT az úr

Mint az index 17 éves története során a legtöbbször, a cégek legnagyobb része- ezúttal 38 százaléka- IT fejlesztésbe tervez fektetni. Emellett gépek (30 százalék) és gépjárművek (28 százalék) beszerzésével is sokan számolnak. Ez utóbbi esetében igen látványos emelkedést látható, ugyanis az első negyedévben még a vállalkozások ötöde (21 százalék) gondolkodott a gépjárműpark megújításában, bővítésében. A legkevesebben, mindössze a megkérdezettek 3 százaléka szándékozik több tőkét fektetni új vállalkozásába, és ugyanezen a szinten van azok aránya is, akik minőségbiztosítási fejlesztéseket akarnak megvalósítani (4 százalék).

Élen az ipar és az építőipar

Szektorok szerinti bontást tekintve az iparban és az építőiparban a vállalatok 81 százaléka tervez valamilyen fejlesztéssel, 48 százalékuk gépekbe tervez beruházni. Tőlük mindössze egy százalékkal van lemaradva a szolgáltató szektor, ahol ötből négy cég gondolkodik fejlesztésben, a legtöbben informatikaiban (42 százalék). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a mezőgazdaság fért fel mögéjük 76 százalékos beruházási szándékkal, ahol szintén a gépekbe tervezett befektetések a legnépszerűbbek (60 százalék). A kereskedelmi szektorban azonban a cégek alig több mint kétharmada (68százalék) számol csak a következő egy évben fejlesztéssel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.
2025-07-07 08:55:00
Az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025. májusban, az egy évvel korábbit így 2,1 százalékkal haladta meg – tájékoztatott a KSH. Áprilisban hó/hó alapon 2,0 százalékos, éves összevetésben közel 5 százalékos volt a növekedés.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS