K&H: recessziótól tartanak a hazai nagyvállalatok

2023. 11. 20., 17:10

A cégek várakozásait jelző K&H nagyvállalati növekedési index a harmadik negyedévben változatlanul 0 ponton áll, a makrogazdasági kilátások azonban számottevően romlottak. Rövidtávon a cégek közel fele gazdasági visszaeséssel számol, és komoly aggodalom alakult ki egy esetleges forintgyengüléssel és a közterhek emelkedésével kapcsolatban is. Saját cégük kilátásait illetően csekély mértékű javulásra számítanak, ami elsősorban a magasabb árbevétel-várakozásoknak és a létszámbővítési szándéknak köszönhető.

Év végéhez közeledve egyértelműen megtorpant a cégek lendülete. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index a harmadik negyedévben ismételten 0 ponton áll.

„2023 második felében már elindultak kedvező folyamatok a gazdaságban, amelyek bizakodásra adtak okot: nagymértékben csökkent az infláció, mérséklődtek a nyersanyagárak és a vállalati hitelpiac is – ugyan lassú dinamikával – növekedésnek indult. A magas kamatkörnyezet és a csökkenő belföldi kereslet azonban továbbra is komoly kihívást okoz a cégeknek, ami a felméréskor még negatív GDP eredményben is megmutatkozott. Mindezek pedig rányomták bélyegüket a vállalatok makrogazdasággal kapcsolatos várakozásaira” – mondta Rajna Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője.

Növekvő árbevétel és munkaerő igény

A vállalatok saját helyzetükkel kapcsolatban ennél jóval kedvezőbben látják a helyzetet, ami főként az egy éve folyamatosan növekvő árbevétel-várakozásokban mutatkozik meg. Jelenleg átlagosan 1,8 százalékkal nagyobb árbevétellel számolnak a cégek a következő egy évben, ezzel a várt árbevétel-növekedés mértéke már közelít a pandémia előtti, átlagosan 2 százalékos értékhez. Az infláció mértékétől azonban továbbra is jelentősen elmaradnak a mostani várakozások, szemben a pandémia előtti időkkel. A javuló trend tavaly év vége óta a profitvárakozásokban is megmutatkozik, azonban továbbra is csökkenő, 0,6 százalékkal alacsonyabb nyereséget várnak a cégek.

A pénzügyi várakozások mellett a foglalkoztatottsági szándékban figyelhető meg számottevő változás: harmadik negyedéve növekszik a munkaerő-kereslet, ezzela teljes nagyvállalati szektorban 1,7 százalékos létszámbővítés várható a következő egy évben, szemben az előző negyedévi 0,8 százalékkal. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy nehezen találnak megfelelő alkalmazottak a vállalatok, tehát növekvő munkaerőhiánnyal küzdenek.

Erősödő recessziós félelmek

A vállalatok makrogazdasági várakozásai három negyedévnyi javulás után erőteljesen, -13 pontról -17 pontra csökkentek. Ennek oka egyrészt, hogy eltűnt az előző negyedévben tapasztalt hurráoptimizmus a gazdaság következő 3 éven belüli alakulásával kapcsolatban: 65 százalékról 39 százalékra csökkent a gazdaság helyzetében javulást feltételezők aránya, és újra azok vannak többségben, akik szerint nem lesz változás (43 százalék). A gazdaság következő egy évi alakulásával kapcsolatban viszont még mindig azok vannak nagyobb arányban, akik a gazdasági helyzet mérséklődésére számítanak (46 százalék), miközben javulást ennél jóval kevesebben feltételeznek (28 százalék).

Komoly aggodalom alakult ki egy esetleges forintgyengüléssel kapcsolatban is. Jelenleg 10-ből 8 vállalat forintgyengüléssel kalkulál, ami az index történetében a második legmagasabb arány. Ez azt jelenti, hogy a cégvezetők a felméréskor jellemző 368,9-391,6 közötti EUR/HUF árfolyamnál is gyengébb forintra számítanak, ami a cégek 60 százaléka szerint rontani fog a helyzetén.

„A vállalatokban a közterhek esetleges emelkedésével kapcsolatban is komoly félelem alakult ki. Egy negyedév alatt szinte megduplázódott, 14-ről 27 százalékra ugrott a növekvő közterhekkel kalkulálók aránya. Ennél magasabb arány mindössze egyszer fordult elő az index történetében, egy évvel ezelőtt (40 százalék). Mindezek következtében a cégek jövedelmezőségét befolyásoló tényezők közül a jogszabályi környezet (47 százalék), a kormányzati gazdaságpolitika (43 százalék), az infláció (43 százalék) és az adók, járulékok (40 százalék) kerültek az élre. Az év vége felé közeledve tehát a szabályozási oldalt vélik olyan faktornak a vállalatok, amely a következő egy évben érdemben befolyásolhatja eredményességüket. Ennek hátterében az is állhat, hogy ilyenkor jellemzően még nem teljesen ismertek a következő évre vonatkozó változások, ami a bizonytalanságot és nehezebb tervezhetőség érzését erősítheti a cégekben” – mondta el Rajna Gábor.

„Az infláció várhatón 7 százalék környékére mérséklődhet év végére, míg jövőre nem várható érdemi lassulás, 5-6 százalék között ragadhat be. Európai szinten is megfigyelhető a lassulás, 2024-ben várhatóan 2-3 százalék körül alakulhat a fogyasztói áremelkedés mértéke. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nagyjából 3 százalékos többlet drágulás várható, ami a vállalatokat érzékenyen érintheti. További nehezítő tényező, hogy év/év alapon a szeptemberi 7,3 százalékos kiskereskedelmi forgalom csökkenés nagy meglepetés volt. A tavaly nagy bizonytalanságot okozó energiaár-emelkedés ugyan mostanra normalizálódott, ennek ellenére úgy tűnik, hogy összességében a jelenlegi kiszámíthatóbb környezetben sem növeli kiadásait a lakosság, így az infláció mellett a szűkülő kereslettel is meg kell birkózniuk a cégeknek a következő hónapokban. A képet árnyalhatja, hogy a KSH legfrisseb adatai szerint a harmadik negyedévben 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest a magyar GDP. Éves alapon azonban még mindig csökkenésről, szám szerint 0,3 százalékkal kisebb teljesítményről beszélhetünk” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS