K&H: magasra tett léc a karbonsemlegesség

2023. 09. 21., 12:21

„A cégvezetők tisztában vannak azzal, hogy iparáguk környezeti lábnyoma számottevő – de saját szerepüket kedvezőbbnek ítélik meg, mint az iparágukét” – mutatta be a K&H fenntarthatósági indexe mögött meghúzódó kutatás eredményeit Suba Levente, a pénzügyi csoport fenntarthatósági vezetője.

Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint árbevétel meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt.

A Bank fenntarthatósági vezetője szerint ilyen részletes kutatás nagyon sok információt tartalmaz, amelyből plasztikus képet lehet alkotni a magyar vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról.

„A cégek 94 százaléka jelezte, hogy napjaink gazdasági nehézségei miatt a fenntarthatósági törekvések késedelmet fognak szenvedni” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A megkérdezett cégeknek elsősorban a beruházási kényszer, a csökkenő nyereségesség, illetve piacok elvesztése okoz a korábbiaknál nagyobb fejtörést. Nem ilyen erőteljesen, de némileg nő a dráguló beszerzések és alapanyagok, illetve a jogszabályoknak való megfelelés miatti aggodalom is.

Törpe kisebbség mér, auditál, jelent

Azt, hogy az Európai Unió 2019-ben vállalta, hogy az évszázad közepére eléri a klímasemlegességet, már a megkérdezett cégek 57 százaléka ismeri. Tulajdonképpen azt is elismerik a cégvezetők (97 százalékuk), hogy a karbonsemlegességre történő átállást nem lehet pusztán költségalapon szemlélni, valójában egy értékválasztásról van szó. Ehhez képest mellbevágó, hogy 59 százalékról 81-re nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem mérik és nem is tervezik mérni saját karbonkibocsátásukat.

Közben 16 százalékról 6 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek előbb-utóbb – de közelebbről meg nem határozott időpontban – tervezik, most mindenesetre nem mérik. Szomorú tény, hogy erre a cégek 80 százalékánál az alkalmazottakat sem ösztönzik.

A cégeknek mindössze 7 százaléka számszerűsíti a karbonkibocsátási céljait, de akik mérnek (37 százalék), azok általában független szakértőkkel auditáltatják is az eredményeket. Ezek zömében azok a cégek, amelyek írott fenntarthatósági stratégiával is rendelkeznek, árbevételük szinte kivétel nélkül meghaladja a 4 milliárd forintot, és nem ritkán éves fenntarthatósági jelentést is készítenek.

Taxonómia: eszik vagy isszák?

Az Európai Unió nem csak a karbonsemlegességi célt tűzte maga elé, hanem a befektetők tájékoztatása céljából az EU egészére érvényes kritériumokat állapított meg arról, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Ez az úgynevezett Taxonómia-rendelet.

„Sajnálatos, hogy a cégvezetők mindössze 6 százaléka hallott az EU Taxonómia rendeletéről, és közülük minden ötödik tudja úgy, hogy érintett a szabályozás által” – mondja a fenntarthatósági szakember, aki kiemeli: ez összességében a vállalatok 1 százalékát jelenti. Persze ezek vélhetőleg nagy cégek, amelyek gazdasági is súlya jelentős. Általában is: a fenntarthatósági stratégia megalkotása, a karbonkibocsátás mérése, auditálása, éves jelentés készítése a nagy cégek játéktere.

A fenntarthatósági index érzékeny „műszer”, így azt is „érzékeli”, hogy számottevően csökkent (44 százalékról 39-re) azon cégek aránya, amelyek rendelkeznek környezetközpontú irányítási rendszerrel vagy tervezik azt bevezetni. 2023 első félévében húszból egy cég mutatja ki, hogy árbevételéből, illetve költségeiből milyen részarány tekinthető fenntarthatónak – ez is visszaesést jelent (14 százalékról 5-re).

Ezen a területen már az is jó hírnek számít, hogy 2023 első félévében a cégek 13 százaléka tud felmutatni olyan terméket vagy szolgáltatást, amelynek van fenntarthatósági tanúsítványa. Arányuk tehát visszatért az egy évvel korábbi, magasnak nem mondható szintre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS