K&H: magasra tett léc a karbonsemlegesség

2023. 09. 21., 12:21

„A cégvezetők tisztában vannak azzal, hogy iparáguk környezeti lábnyoma számottevő – de saját szerepüket kedvezőbbnek ítélik meg, mint az iparágukét” – mutatta be a K&H fenntarthatósági indexe mögött meghúzódó kutatás eredményeit Suba Levente, a pénzügyi csoport fenntarthatósági vezetője.

Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint árbevétel meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt.

A Bank fenntarthatósági vezetője szerint ilyen részletes kutatás nagyon sok információt tartalmaz, amelyből plasztikus képet lehet alkotni a magyar vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról.

„A cégek 94 százaléka jelezte, hogy napjaink gazdasági nehézségei miatt a fenntarthatósági törekvések késedelmet fognak szenvedni” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A megkérdezett cégeknek elsősorban a beruházási kényszer, a csökkenő nyereségesség, illetve piacok elvesztése okoz a korábbiaknál nagyobb fejtörést. Nem ilyen erőteljesen, de némileg nő a dráguló beszerzések és alapanyagok, illetve a jogszabályoknak való megfelelés miatti aggodalom is.

Törpe kisebbség mér, auditál, jelent

Azt, hogy az Európai Unió 2019-ben vállalta, hogy az évszázad közepére eléri a klímasemlegességet, már a megkérdezett cégek 57 százaléka ismeri. Tulajdonképpen azt is elismerik a cégvezetők (97 százalékuk), hogy a karbonsemlegességre történő átállást nem lehet pusztán költségalapon szemlélni, valójában egy értékválasztásról van szó. Ehhez képest mellbevágó, hogy 59 százalékról 81-re nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem mérik és nem is tervezik mérni saját karbonkibocsátásukat.

Közben 16 százalékról 6 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek előbb-utóbb – de közelebbről meg nem határozott időpontban – tervezik, most mindenesetre nem mérik. Szomorú tény, hogy erre a cégek 80 százalékánál az alkalmazottakat sem ösztönzik.

A cégeknek mindössze 7 százaléka számszerűsíti a karbonkibocsátási céljait, de akik mérnek (37 százalék), azok általában független szakértőkkel auditáltatják is az eredményeket. Ezek zömében azok a cégek, amelyek írott fenntarthatósági stratégiával is rendelkeznek, árbevételük szinte kivétel nélkül meghaladja a 4 milliárd forintot, és nem ritkán éves fenntarthatósági jelentést is készítenek.

Taxonómia: eszik vagy isszák?

Az Európai Unió nem csak a karbonsemlegességi célt tűzte maga elé, hanem a befektetők tájékoztatása céljából az EU egészére érvényes kritériumokat állapított meg arról, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Ez az úgynevezett Taxonómia-rendelet.

„Sajnálatos, hogy a cégvezetők mindössze 6 százaléka hallott az EU Taxonómia rendeletéről, és közülük minden ötödik tudja úgy, hogy érintett a szabályozás által” – mondja a fenntarthatósági szakember, aki kiemeli: ez összességében a vállalatok 1 százalékát jelenti. Persze ezek vélhetőleg nagy cégek, amelyek gazdasági is súlya jelentős. Általában is: a fenntarthatósági stratégia megalkotása, a karbonkibocsátás mérése, auditálása, éves jelentés készítése a nagy cégek játéktere.

A fenntarthatósági index érzékeny „műszer”, így azt is „érzékeli”, hogy számottevően csökkent (44 százalékról 39-re) azon cégek aránya, amelyek rendelkeznek környezetközpontú irányítási rendszerrel vagy tervezik azt bevezetni. 2023 első félévében húszból egy cég mutatja ki, hogy árbevételéből, illetve költségeiből milyen részarány tekinthető fenntarthatónak – ez is visszaesést jelent (14 százalékról 5-re).

Ezen a területen már az is jó hírnek számít, hogy 2023 első félévében a cégek 13 százaléka tud felmutatni olyan terméket vagy szolgáltatást, amelynek van fenntarthatósági tanúsítványa. Arányuk tehát visszatért az egy évvel korábbi, magasnak nem mondható szintre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS