Kevesebb a gyorshajtó, kevesebben telefonálnak vezetés közben

2021. 03. 22., 13:45

A magyarok szerint szigorúbban követjük a közlekedési szabályokat és óvatosabban vezetünk – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A megkérdezettek 28 százaléka szerint a sofőrök közül sokan betartják a sebességkorlátokat, azonban egy évvel korábban csak 19 százalékuk volt ezen a véleményen. A felmérésben résztvevők megítélése alapján figyelmesebbek lettek az autósok a hazai utakon és előzékenyebbek a gyalogátkelőhelyeken. A gépjárművezetők 42 százaléka állította saját magáról, hogy nem hajt gyorsan, szemben a 2019-ben mért 37 százalékos aránnyal, azonban az is kiderült a felmérésből, hogy az autósok 13 százaléka kapott pont emiatt büntetést.

Jobb lett a helyzet az utakon, legalábbis az autósok figyelmesebbek lettek a K&H biztos jövő indexe szerint, amely többek között a gépkocsivezetők megítélését, a szabályok betartását vizsgálta. A 30-59 éves korosztály tagjainak megkérdezésével készült felmérés eredményeiből kiderül, hogy a megengedett legnagyobb sebesség betartása, azaz a gyorshajtás esetében és a vezetés közbeni telefonálás tekintetében érzékeltek javulást az egy évvel korábbihoz képest.

Hogyan látják a többiek?

A magyarok 28 százaléka azt állította, hogy az autósok betartják a sebességkorlátozásokat. Ez kedvezőbb arány a 2019-ben mért 19 százaléknál. Ugyanakkor a többség – a megkérdezettek több mint 70 százaléka - még mindig úgy látja, hogy a sofőrök többsége gyorsan hajt. A válaszadók 77 százaléka a gyorshajtás mellett a telefonhasználatot látja a leginkább problémásnak. A megkérdezettek szerint a zebráknál történő elsőbbségadás terén is javult valamennyire a helyzet: 52 százalékuk szerint az autósok előzékenyebbek, megállnak az átkelőknél, egy évvel korábban a válaszadók kevesebb mint fele volt csak ezen a véleményen.

Hogyan látják az autósok?

Ahogy a magyarok körében javult az autósok megítélése, a sofőrök saját bevallása szerint is kedvezőbb lett a helyzet a gyorshajtást nézve. Az autóval közlekedők 42 százaléka azt mondta, hogy betartja a sebességhatárokat, ez javulást jelent az egy évvel korábbi 37 százalékos aránnyal szemben. Igaz, a sofőrök fele elárulta, hogy alkalmanként gyorsabban megy a megengedettnél. A kanyarodásra, parkolásra, elsőbbségadásra vonatkozó szabályokat a többség betartja.

„Amikor sebességet választunk autózás közben ne csak a táblákon szereplő sebességhatárt nézzük, nagyon fontos, hogy az aktuális közlekedési viszonyoknak megfelelően nyomjuk a gázpedált” – fogalmazott Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. „Az autóvezetők figyelmesebbek, előzékenyebbek lettek, talán a vírushelyzet arra is megtanított bennünket, hogy az élet többi területén is figyeljünk egymásra” – tette hozzá.

Hogyan alakultak a bírságok?

A K&H biztos jövő indexből kiderül, hogy milyen szabályszegésért kaptak büntetést az autósok az utóbbi években. Bár a kutatás eredményei szerint javult a gyorshajtási helyzet, ennek ellenére még mindig ez volt a legfőbb oka a bírságoknak. A jogosítvánnyal rendelkezők 13 százaléka kapott büntetést sebességtúllépésért az utóbbi három évben. Minél többet vezet valaki, annál valószínűbb, hogy kap ilyen büntetést: az évente kevesebb mint 10 ezer kilométert vezetők 10 százalékát bírságolták meg gyorshajtásért, az évi 20 ezer kilométernél többet autózóknak pedig több mint az ötödének kellett gyorshajtásért bírságot fizetnie. Mivel a dízelmotoros autóval rendelkezők többet vezetnek, ezért őket gyakrabban büntették meg: 21 százalékuk már kapott bírságot, szemben a benzines gépjárművet vezető sofőrökre jellemző 11 százalékos aránnyal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS