A magyarok szerint szigorúbban követjük a közlekedési szabályokat és óvatosabban vezetünk – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A megkérdezettek 28 százaléka szerint a sofőrök közül sokan betartják a sebességkorlátokat, azonban egy évvel korábban csak 19 százalékuk volt ezen a véleményen. A felmérésben résztvevők megítélése alapján figyelmesebbek lettek az autósok a hazai utakon és előzékenyebbek a gyalogátkelőhelyeken. A gépjárművezetők 42 százaléka állította saját magáról, hogy nem hajt gyorsan, szemben a 2019-ben mért 37 százalékos aránnyal, azonban az is kiderült a felmérésből, hogy az autósok 13 százaléka kapott pont emiatt büntetést.
Jobb lett a helyzet az utakon, legalábbis az autósok figyelmesebbek lettek a K&H biztos jövő indexe szerint, amely többek között a gépkocsivezetők megítélését, a szabályok betartását vizsgálta. A 30-59 éves korosztály tagjainak megkérdezésével készült felmérés eredményeiből kiderül, hogy a megengedett legnagyobb sebesség betartása, azaz a gyorshajtás esetében és a vezetés közbeni telefonálás tekintetében érzékeltek javulást az egy évvel korábbihoz képest.
Hogyan látják a többiek?
A magyarok 28 százaléka azt állította, hogy az autósok betartják a sebességkorlátozásokat. Ez kedvezőbb arány a 2019-ben mért 19 százaléknál. Ugyanakkor a többség – a megkérdezettek több mint 70 százaléka - még mindig úgy látja, hogy a sofőrök többsége gyorsan hajt. A válaszadók 77 százaléka a gyorshajtás mellett a telefonhasználatot látja a leginkább problémásnak. A megkérdezettek szerint a zebráknál történő elsőbbségadás terén is javult valamennyire a helyzet: 52 százalékuk szerint az autósok előzékenyebbek, megállnak az átkelőknél, egy évvel korábban a válaszadók kevesebb mint fele volt csak ezen a véleményen.
Hogyan látják az autósok?
Ahogy a magyarok körében javult az autósok megítélése, a sofőrök saját bevallása szerint is kedvezőbb lett a helyzet a gyorshajtást nézve. Az autóval közlekedők 42 százaléka azt mondta, hogy betartja a sebességhatárokat, ez javulást jelent az egy évvel korábbi 37 százalékos aránnyal szemben. Igaz, a sofőrök fele elárulta, hogy alkalmanként gyorsabban megy a megengedettnél. A kanyarodásra, parkolásra, elsőbbségadásra vonatkozó szabályokat a többség betartja.
„Amikor sebességet választunk autózás közben ne csak a táblákon szereplő sebességhatárt nézzük, nagyon fontos, hogy az aktuális közlekedési viszonyoknak megfelelően nyomjuk a gázpedált” – fogalmazott Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. „Az autóvezetők figyelmesebbek, előzékenyebbek lettek, talán a vírushelyzet arra is megtanított bennünket, hogy az élet többi területén is figyeljünk egymásra” – tette hozzá.
Hogyan alakultak a bírságok?
A K&H biztos jövő indexből kiderül, hogy milyen szabályszegésért kaptak büntetést az autósok az utóbbi években. Bár a kutatás eredményei szerint javult a gyorshajtási helyzet, ennek ellenére még mindig ez volt a legfőbb oka a bírságoknak. A jogosítvánnyal rendelkezők 13 százaléka kapott büntetést sebességtúllépésért az utóbbi három évben. Minél többet vezet valaki, annál valószínűbb, hogy kap ilyen büntetést: az évente kevesebb mint 10 ezer kilométert vezetők 10 százalékát bírságolták meg gyorshajtásért, az évi 20 ezer kilométernél többet autózóknak pedig több mint az ötödének kellett gyorshajtásért bírságot fizetnie. Mivel a dízelmotoros autóval rendelkezők többet vezetnek, ezért őket gyakrabban büntették meg: 21 százalékuk már kapott bírságot, szemben a benzines gépjárművet vezető sofőrökre jellemző 11 százalékos aránnyal.
Tavaly is Magyarországra érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies közös jelentése alapján.
A Magyar Nukleáris Társaság közgyűlésén Jákli Gergely elnök-vezérigazgató beszélt a paksi beruházás aktualitásairól.