Két éven belül 50 százalék fölé nőnek az online költések a globális reklámpiacon

2019. 09. 12., 15:45

2021-re az internetes reklámköltések a globális hirdetési költések több, mint 50 százalékát teszik majd ki, a jelenlegi 47 százalékos arány 52 százalékra nő – derül ki a Zenith Advertising „Expenditure Forecast” című jelentéséből. Ugyanakkor a piac növekedése lassulni látszik, a tavalyi 17 százalékos növekedéshez képest idén 12 százalékos bővüléssel lehet számolni.

Az egymással kölcsönhatásban fejlődő online videó és a közösségi média az internetes reklámköltések növekedésének motorjai: 2021-re várhatóan évente 18 és 17 százalékos növekedést produkálnak majd.  

Ezek a csatornák profitálnak ugyanis leginkább a gyorsan fejlődő okostelefon-technológiából, csatlakozási sebességből, a hirdetések egyre pontosabb targetálásából és kihelyezéséből. A Dél-Koreában és az Egyesült Államokban már bevezetett, a korábbinál gyorsabb és jobb minőségű mobil csatlakozást kínáló 5G technológia egyre nagyobb teret hódít majd és tovább javítja a márkaélményt ezeken a csatornákon.

Ugyanakkor jóval szerényebb növekedéssel számolhatnak olyan korábban jól teljesítő online csatornák, mint az online apróhirdetések (egymást követő hirdetések - állás, ingatlan és használt autó). Ezek lassan a tartalmat ajánló, más digitális csatornák vagy ingyenes alternatívák áldozataivá válnak. Bár az online apróhirdetési piac 9 százalékkal nőtt globálisan 2018-ban, egyes piacokon már zsugorodik, 2021-re pedig globálisan már 1.6 százalékkal csökkenhetnek a kiadások. 2018-ban még a fizetett keresések az internetes hirdetési költések 37 százalékát tették ki, és ebben az évben 11 százalékkal nőtt, míg 2021-re 7 százalékra csökken a bővülés mértéke.

A nagy márkák kitartanak a hagyományos média mellett

Az internetes hirdetésköltés növekedése javarészt kis, helyi cégeknek köszönhető, akik a teljes büdzséjüket olyan platformokon költik el, mint a Google vagy a Facebook, melyek egyszerű, önkiszolgáló eszközöket és pontosan targetált közönséget biztosítanak a kampányok menedzseléséhez.  A teljes képet nagyban torzítja, hogy sok kisebb árbevételű cég a teljes büdzséjét online költi el. A globális átlagot pedig sok kisköltségvetésű hirdető adja ki, amik minden pénzüket online kampányokra fordítják, valamint nagyköltségvetésű vállalatok, amik átlagosan hirdetési büdzséjük kevesebb, mint felét költik el online. A nagy márkák is sok pénzt fektetnek be az internetes hirdetésekbe, ám többségük még mindig a tradicionális médiában költi el a pénz javát.

„A technológiai, a média, a pénzügyi és a szakmai szolgáltatások azok a kategóriák, amik leginkább kihasználták a modern digitális csatornák adta lehetőségeket” – állítja Matt James, a Zenith’s Global Brand elnöke. A kategóriákon belüli márkák még mindig a tradicionális médiára támaszkodva dolgoznak azon, hogy széleskörben felkeltsék a márka iránti figyelmet és megerősítsék a márka értékeit” – teszi hozzá.  

Zuhan a print, fogyatkozik a tévé

A hagyományos médián belül a print régóta lejtmenetben van, az Egyesült Államokban a nyomtatott újságok és magazinok reklámbevétele 2007-ben tetőzött 164 milliárd dollárral, idén ez a szám már csak 70 milliárd dollár lesz. A televíziós sugárzás is csökkenő tendenciát mutat, bár korántsem azonos mértékben: a Zenith becslései szerint a hagyományos televíziós hirdetésekből származó bevételek mostantól minden évben némileg csökkennek 2021-ig. Míg 2018-ban 184 milliárd dolláros volt a bevétel, 2 év múlva 180 milliárd dollár lesz a szumma.

A többi hagyományos média jobb állapotban van. Egy százalékkal növekszik a rádiós hirdetési bevétel és bár a mozik csupán a teljes hirdetési költések 0.8 százalékát teszik ki, ez a szegmens évente 12 százalékos növekedést produkál, elsősorban azért, mert Kínában látványosan nő a mozik népszerűsége.

„A globális viszonyokhoz hasonlóan Magyarországon is az online média a legerősebb piaci szereplő, és a szektor növekedésében továbbra sem tapasztalható lassulás” – mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiavezetője. „A Magyar Reklámszövetség adatai szerint 2018-ban a reklámköltések legnagyobb részét a digitális hirdetések tették ki. A tavalyi évben a hazai piaci szereplők 14 százalékkal költöttek többet ilyen jellegű reklámfelületekre, mint két évvel azelőtt, és a nemzetközi tendenciáknak megfelelően olyan globális platformokat részesítettek előnyben, mint a Google vagy a Facebook. A hirdetések formátumát illetően nagy népszerűségnek örvendenek a mobilra szánt, valamint a videó alapú megoldások, – az ezekre fordított költési arány évről-évre dinamikusan nő” – tette hozzá a szakember.

 Az Egyesült Államokban a legnagyobb az emelkedés

A Zenith előrejelzése szerint idén 4.6 százalékkal, 639 milliárd dollárra nő a globális hirdetési költés. Ez a várt 4.7 százalékos márciusi előrejelzéstől némileg ugyan elmarad, de így is erős eredménynek számít a 2018-as költések ismeretében. A Zenith most 6.4 százalékos növekedést mér 2018-ra, a korábbi 5.9 százalékos prognózissal szemben.

Idén az előrejelzések szerint 28 milliárd dolláros növekedés várható a globális hirdetési költések területén. A növekedés közel fele (13 milliárd dollár) az Egyesült Államokból származik, nagy hasznot húzva az internet villámgyors térnyeréséből. Amerikában ugyanis 15.4 százalékkal bővül a szegmens, ami jelentősen felette van a globális átlagnak (11.7 százalék). A növekedés második legnagyobb motorja Kína, ami 4 milliárd dollárral járul hozzá a hirdetési költések emelkedéséhez. Kínát az Egyesült Királyság és India követi, 1-1 milliárd dollárral.

Már egy ideje közeledett a pillanat, amikor az internetes költések elérik a globális hirdetési költések felét, de csak most vált valósággá az előrejelzéseinkben” – mondja Jonathan Barnard, a Zenith forecasting vezetője. És mégis, 2021 lesz az első év 2001, a dotcom buborék kipukkanásának éve óta, amikor az internetes hirdetési költés egy számjegyű növekedést mutat majd”– tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS