Két éven belül 50 százalék fölé nőnek az online költések a globális reklámpiacon

2019. 09. 12., 15:45

2021-re az internetes reklámköltések a globális hirdetési költések több, mint 50 százalékát teszik majd ki, a jelenlegi 47 százalékos arány 52 százalékra nő – derül ki a Zenith Advertising „Expenditure Forecast” című jelentéséből. Ugyanakkor a piac növekedése lassulni látszik, a tavalyi 17 százalékos növekedéshez képest idén 12 százalékos bővüléssel lehet számolni.

Az egymással kölcsönhatásban fejlődő online videó és a közösségi média az internetes reklámköltések növekedésének motorjai: 2021-re várhatóan évente 18 és 17 százalékos növekedést produkálnak majd.  

Ezek a csatornák profitálnak ugyanis leginkább a gyorsan fejlődő okostelefon-technológiából, csatlakozási sebességből, a hirdetések egyre pontosabb targetálásából és kihelyezéséből. A Dél-Koreában és az Egyesült Államokban már bevezetett, a korábbinál gyorsabb és jobb minőségű mobil csatlakozást kínáló 5G technológia egyre nagyobb teret hódít majd és tovább javítja a márkaélményt ezeken a csatornákon.

Ugyanakkor jóval szerényebb növekedéssel számolhatnak olyan korábban jól teljesítő online csatornák, mint az online apróhirdetések (egymást követő hirdetések - állás, ingatlan és használt autó). Ezek lassan a tartalmat ajánló, más digitális csatornák vagy ingyenes alternatívák áldozataivá válnak. Bár az online apróhirdetési piac 9 százalékkal nőtt globálisan 2018-ban, egyes piacokon már zsugorodik, 2021-re pedig globálisan már 1.6 százalékkal csökkenhetnek a kiadások. 2018-ban még a fizetett keresések az internetes hirdetési költések 37 százalékát tették ki, és ebben az évben 11 százalékkal nőtt, míg 2021-re 7 százalékra csökken a bővülés mértéke.

A nagy márkák kitartanak a hagyományos média mellett

Az internetes hirdetésköltés növekedése javarészt kis, helyi cégeknek köszönhető, akik a teljes büdzséjüket olyan platformokon költik el, mint a Google vagy a Facebook, melyek egyszerű, önkiszolgáló eszközöket és pontosan targetált közönséget biztosítanak a kampányok menedzseléséhez.  A teljes képet nagyban torzítja, hogy sok kisebb árbevételű cég a teljes büdzséjét online költi el. A globális átlagot pedig sok kisköltségvetésű hirdető adja ki, amik minden pénzüket online kampányokra fordítják, valamint nagyköltségvetésű vállalatok, amik átlagosan hirdetési büdzséjük kevesebb, mint felét költik el online. A nagy márkák is sok pénzt fektetnek be az internetes hirdetésekbe, ám többségük még mindig a tradicionális médiában költi el a pénz javát.

„A technológiai, a média, a pénzügyi és a szakmai szolgáltatások azok a kategóriák, amik leginkább kihasználták a modern digitális csatornák adta lehetőségeket” – állítja Matt James, a Zenith’s Global Brand elnöke. „A kategóriákon belüli márkák még mindig a tradicionális médiára támaszkodva dolgoznak azon, hogy széleskörben felkeltsék a márka iránti figyelmet és megerősítsék a márka értékeit” – teszi hozzá.  

Zuhan a print, fogyatkozik a tévé

A hagyományos médián belül a print régóta lejtmenetben van, az Egyesült Államokban a nyomtatott újságok és magazinok reklámbevétele 2007-ben tetőzött 164 milliárd dollárral, idén ez a szám már csak 70 milliárd dollár lesz. A televíziós sugárzás is csökkenő tendenciát mutat, bár korántsem azonos mértékben: a Zenith becslései szerint a hagyományos televíziós hirdetésekből származó bevételek mostantól minden évben némileg csökkennek 2021-ig. Míg 2018-ban 184 milliárd dolláros volt a bevétel, 2 év múlva 180 milliárd dollár lesz a szumma.

A többi hagyományos média jobb állapotban van. Egy százalékkal növekszik a rádiós hirdetési bevétel és bár a mozik csupán a teljes hirdetési költések 0.8 százalékát teszik ki, ez a szegmens évente 12 százalékos növekedést produkál, elsősorban azért, mert Kínában látványosan nő a mozik népszerűsége.

„A globális viszonyokhoz hasonlóan Magyarországon is az online média a legerősebb piaci szereplő, és a szektor növekedésében továbbra sem tapasztalható lassulás” – mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiavezetője. „A Magyar Reklámszövetség adatai szerint 2018-ban a reklámköltések legnagyobb részét a digitális hirdetések tették ki. A tavalyi évben a hazai piaci szereplők 14 százalékkal költöttek többet ilyen jellegű reklámfelületekre, mint két évvel azelőtt, és a nemzetközi tendenciáknak megfelelően olyan globális platformokat részesítettek előnyben, mint a Google vagy a Facebook. A hirdetések formátumát illetően nagy népszerűségnek örvendenek a mobilra szánt, valamint a videó alapú megoldások, – az ezekre fordított költési arány évről-évre dinamikusan nő” – tette hozzá a szakember.

 Az Egyesült Államokban a legnagyobb az emelkedés

A Zenith előrejelzése szerint idén 4.6 százalékkal, 639 milliárd dollárra nő a globális hirdetési költés. Ez a várt 4.7 százalékos márciusi előrejelzéstől némileg ugyan elmarad, de így is erős eredménynek számít a 2018-as költések ismeretében. A Zenith most 6.4 százalékos növekedést mér 2018-ra, a korábbi 5.9 százalékos prognózissal szemben.

Idén az előrejelzések szerint 28 milliárd dolláros növekedés várható a globális hirdetési költések területén. A növekedés közel fele (13 milliárd dollár) az Egyesült Államokból származik, nagy hasznot húzva az internet villámgyors térnyeréséből. Amerikában ugyanis 15.4 százalékkal bővül a szegmens, ami jelentősen felette van a globális átlagnak (11.7 százalék). A növekedés második legnagyobb motorja Kína, ami 4 milliárd dollárral járul hozzá a hirdetési költések emelkedéséhez. Kínát az Egyesült Királyság és India követi, 1-1 milliárd dollárral.

„Már egy ideje közeledett a pillanat, amikor az internetes költések elérik a globális hirdetési költések felét, de csak most vált valósággá az előrejelzéseinkben” – mondja Jonathan Barnard, a Zenith forecasting vezetője. „És mégis, 2021 lesz az első év 2001, a dotcom buborék kipukkanásának éve óta, amikor az internetes hirdetési költés egy számjegyű növekedést mutat majd”– tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS