Jövőre már jelnyelvből is lehet vizsgázni

2020. 07. 15., 11:30

Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről szóló törvény módosítási javaslatát, amelyet az Auchan Magyarország kiemelt civil partnere, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) készített elő. A törvényi változtatást azért kezdeményezték, hogy a siket emberek életminőségét javító lehetőségek köre kibővülhessen. A magyar jelnyelv tíz éve hivatalos nyelv hazánkban, de 2021-től államilag elismert nyelvvizsgát is lehet majd tenni belőle és készül a Jelnyelvi Oktatók Névjegyzéke is. Az Auchan Magyarország több száz megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat. A vállalat osztozik a Szövetség és a siket kollégái örömében, akiknek a mindennapi életébe jelentős könnyebbséget hozhat a törvénymódosítás.

Az Alaptörvény már eddig is a magyar kultúra részének tekintette a jelnyelvet, ami a legtöbb siket ember anyanyelve. A mostani törvénymódosítás szerint 2021. július 1-je után államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből, amire elsőként nálunk lesz lehetőség Európában.

A módosított törvény rendezi az eddig hiányzó fogalmakat, amelyekkel végre a köznyelv is átveheti a helyes szóhasználatot a siketekről szóló kommunikációban.

Jelentős lépésnek számít, hogy az egészségügyi ellátórendszerben végzett jelnyelvi tolmácsolás költségét az állam magára vállalja és hivatalosan is szakmaként ismeri el a siket jelnyelvi tolmácsolást. A törvény rögzíti azt is, hogy létre kell hozni a Jelnyelvi Oktatók Névjegyzékét, hogy csak olyan szakember taníthassa a magyar jelnyelvet, aki ehhez a SINOSZ képzésein kapott, megfelelő képesítéssel rendelkezik.

Hunyadi Orsolya siket. Hét éve pénztáros a csömöri Auchanban. Azt mondja, annak ellenére, vagy éppen azért, mert ki van írva, hogy a kasszánál megváltozott munkaképességű pénztáros dolgozik, nagyon sokan állnak be hozzá fizetni. Szereti a munkáját, szeret emberek között lenni, az Auchannál egyébként több száz sorstársát foglalkoztatják különböző pozíciókban.

„Az viszont nagyon bánt, ha valaki még mindig süketnémának nevez – mondja. – Azért sértő ez, mert azt sugallja, hogy nem tudunk beszélni, pedig a nyelvi képességnek mi is teljesen a birtokában vagyunk, csak más nyelven kommunikálunk. Azért örülök ennek a törvénymódosításnak, mert ezzel a jelnyelv ismertsége és elismertsége szerintem szintet lép, nekünk pedig sok szempontból egyszerűbb lesz az életünk azzal, hogy könnyebb lesz elfogadtatni és megértetni magunkat.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 15:10:00
Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS