Így telefonáltunk, neteztünk és roamingoltunk idén nyáron

2020. 09. 17., 13:45

A járvány átalakította a telefonhasználati szokásainkat és hatást gyakorolt arra is, hogy honnan és miként kommunikálunk. A mobilnet-használati adatok alapján belföldön Pest megyében, Balaton környékén és az országhatárhoz közeli megyékben nyaraltunk a legszívesebben. A magyarok többsége pedig Németországot, Ausztriát és Horvátországot választotta külföldi úticélul. A Telenor előfizetői összesen 59 millió gigabájt adatforgalmat bonyolítottak idén nyáron, ami 35 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A hanghívások hossza 10 százalékkal nőtt – derült ki a Telenor 2019-20-as nyári forgalmakat összehasonlító riportjából.

Telefonálási szokásaink a járványidőszak nyári hónapjaiban megváltoztak 2019 nyarához képest. Idén júliusban 10 százalékkal több smst írtunk, sőt, többet is hívtuk egymást, feltehetőleg a személyes találkozók hiányát igyekeztünk enyhíteni a gyakoribb kapcsolattartással.

Ráadásul az előző évhez képest hosszabban beszélgettünk egymással – főként augusztus hónapban volt a legtöbb mondanivalónk – ezt jelzi az átlagos híváspercek 10-15 százalékos növekedése. A legtöbbünk mégis a neten keresztüli kommunikációt választotta, hiszen idén 35 százalékkal növekedett az adatforgalom az előző év nyári hónapjaihoz képest.

Jellemző trend, hogy évről évre nő a mobilnethasználat, egyre többet netezünk, de az idei nyár felülmúlta a szokásos éves növekedés ütemét. Ennek magyarázta lehet, hogy a járvány miatt többen maradtak otthon vagy nyaraltak belföldön. A két év augusztusát – azaz a legjelentősebb nyaralási hónapot – vizsgálva kiderült, hogy idén sokkal erősebb volt Budapest és környékének Hipernet-adatforgalma. Pest megyén kívül az ország egészen eltérő pontjaira utaztunk, feltehetően a többség hazalátogatott a családjához vagy feltöltődni utazott vidékre. Délen Bács-Kiskun, Somogy és Csongrád megyék voltak népszerűek, észak-keleten Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, míg észak-nyugaton Győr-Moson-Sopron és keleten Hajdú-Bihar megye vezette a rangsort mobilforgalom szempontjából.

Emellett a Balaton környéke, Veszprém és Fejér megyék voltak a leglátogatottabb desztinációk. Az ország észak-keleti részén többet, míg az északi és déli részeken hosszabban hívták egymást az emberek. A legtöbb sms-t a pestiek és a győriek küldték.

Külföldre idén főleg a közelbe utaztunk

A tavaszi korlátozások hatására drasztikusan visszaesett a roaming-forgalom. Nyárra, az utazási lazítások hatására a forgalom valamelyest visszakapaszkodott, de jól látszik, hogy csak a bátrabb utazók merészkedtek külföldre. A szezonális adatroaming-bajnok Horvátországban a tavalyi nyári forgalom felét érte el és a roaming-toplista tavalyi harmadik helyéről ezzel a hatodikhelyre esett vissza. EU-n belül kisebb változás történt tavaly nyárhoz képest: 2019 augusztusában a TOP5-ben Németország, Ausztria, Horvátország, Olaszország és Románia volt.

Ehhez képest idén a négyes fogat változatlan maradt, csak az ötödik helyen Franciaország lépett be, kiejtve az említett Horvátországot. A TOP 15 országot vizsgálva Hollandia 5 helyet javítva előrébb került, miközben a vizsgált időszak roaming-adatmennyisége nem volt több idén, mint tavaly. Feltételezhetően a kint élő, dolgozó magyarok adják a volumen jelentős részét.

A tavalyi listán ugyan hátul (14.), de helyet foglalt Bulgária, viszont idén nem szerepelt a TOP15-ös listán. Ebbe beleszámíthat, hogy felkerültek a „piros”, vagyis fokozott biztonsági kockázatot jelentő országok listájára. A Telenor roaming toplistájából látható, hogy hova utaztak, mely országokban roamingoltak a magyarok Európán belül és kívül is: EU-n kívüli országoknál a tavaly augusztusi TOP5-ös rangsor Egyesült Államok, Szerbia, Svájc, Oroszország és Ukrajna volt, idén ugyanezek voltak a desztinációk, csak más sorrendben: Svájc, Ukrajna feljebb került, míg Szerbia, Egyesült Államok és Oroszország lejjebb sorolódott.

A németek többet, az amerikaiak kevesebbet roamingoltak, mint tavaly

Magyarországon tavaly és idén is az Egyesült Királyságból, Romániából, Lengyelországból, Németországból és Ausztriából érkezők roamingoltak a legtöbbet. Azonban a COVID hatására elmaradó turizmussal nyáron a vendégek mobilnet-forgalma is visszaesett: ugyan idén a németek és osztrákok több (nagyságrendileg a németek 13 százalékkal, az osztrákok 2 százalékkal), azonban a lengyelek és a románok kevesebb adatmennyiséget forgalmaztak.

Előbbiek esetében a visszaesés közel 35, utóbbiak esetében pedig 25 százalékos. Tavaly a Dániából és Spanyolországból érkezők is kevesebbet roamingoltak; idén ebből a két országból negyedére, illetve harmadára esett vissza az érdeklődés. Az Egyesült Államok tavaly a lista elején volt (6. hely), idén azonban még a TOP15-be sem kerültek be (21.hely).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS