Húsz év szünet után idén szeptemberben újra elindult a papírgyártás és feldolgozás nappali szakképzése Magyarországon, Dunaújvárosban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vajda-Papír együttműködésében – tájékoztatta a Vajda-Papír az MTI-t hétfőn.
A szakképzés átalakítása megfelelően szolgálja az Ipar 4.0 stratégia gazdaságfejlesztési irányait azzal, hogy minőségi, képzett szakemberek állhatnak a gazdaság szolgálatába. Kiemelte azt is: az új papíripari képzés karrierlehetőséget biztosít Dél-Dunántúl régió fiataljainak – hangsúlyozta a közleményben Pölöskei Gáborné.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára megjegyezte: a Szakképzés 4.0 stratégia főbb pilléreinek köszönhetően az oktatás szerkezetileg, tartalmilag és módszertanilag is megújult, sokkal inkább illeszkedik a piac, a vállaltok igényeihez, amelyek szervesen és rugalmasan épülnek be a képzésbe.
A változás nem csak a diákoknak, a leendő munkavállalóknak jó, de a duális képzésben részt vevő cégeknek is, amelyek amellett, hogy jelentős adókedvezményt kapnak a tanulók után, a legfrissebb technológiákhoz és a vállalati igényekhez legjobban illeszkedő tudással rendelkező fiatalokat szerezhetnek meg a munkaerőpiacon, amivel jelentős hatékonyság- és versenyképesség növelést érhetnek el.
Hozzátette: országszerte egyeztetett a kamarákkal és a piaci szereplőkkel a vállalatok szerepéről, lehetőségeiről a megerősített szakképzési rendszerben. A megújult rendszerben a tanulószerződést szakképzési munkaszerződés váltotta fel, és a duális partnerek tanulónként akár havi 250 ezer forint összegű adókedvezményben részesülhetnek, a tanuló pedig, mint a vállalat munkavállalója a korábbi juttatásoknál lényegesen magasabb, havi 100 ezer forintot elérő munkabérhez juthat.
A munkáltatót ebben a körben szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulási és személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli. A megújult szakképzés sikerét jelzi az is szavai szerint, hogy az előző tanévhez képest 10 százalékkal nőtt a szakoktatásba felvettek száma.
Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója a közleményben azt hangsúlyozta, hogy a szakképző iskola piacképes tudást kínál, a gyakorlati ismeretek elsajátítására helyezi a hangsúlyt: a tanulók vállalati környezetben, akár leendő munkáltatójuknál tanulhatnak, gyakorolhatnak. Hozzátette, hogy a cég számára is eredményes az együttműködés, hiszen a papíriparban is gyorsan változik a technológia, ma már egyre inkább kreatív, gondolkodó, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó munkavállalókra van szükségük.
„Az újrainduló szakképzés nélkülözhetetlen egy olyan gyorsan bővülő piacon, ahol évről évre látványosan nő a hozzáadott érték, a GDP-hez való hozzájárulás, a foglalkoztatottak száma és a befektetések értéke” – hangsúlyozta.
„Ezért döntöttünk úgy, hogy a kamarával és a minisztériummal szoros együttműködésben egy új, a papírgyártás és -feldolgozás témakörére kiterjedő nappali oktatási rendszerben indítható képzést állítsunk össze: részt vettünk a tanagyag kidolgozásában, majd folyamatos aktualizálásában, és gyakorlati helyet, illetve később munkalehetőséget biztosítunk a képzésben részt vevőknek” – mondta.
Pocsainé Varga Veronika, a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum főigazgatója arról beszélt, hogy az ITM és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával egyre több szakmában indul újra a piaci igényekhez igazodó szakképzés a régióban. Ez erősíti a térség gazdaságát, vonzerejét és oktatási potenciálját is.
Marczona Tamás, a Dunaújvárosi SZC Lorántffy Zsuzsanna Technikum és Kollégium igazgatója a közleményben történelmi pillanatnak nevezte az 5 éves, nappali tagozatos képzés elindítását, amelyben a tanulók már papírgyártó és -feldolgozó technikusi végzettséget is szerezhetnek.
(Fotók: Vajda-Papír)
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.