Húsz év után ismét elindult a papíripari szakképzés Magyarországon

Húsz év után ismét elindult a papíripari szakképzés Magyarországon
2021. 09. 06., 10:45

Húsz év szünet után idén szeptemberben újra elindult a papírgyártás és feldolgozás nappali szakképzése Magyarországon, Dunaújvárosban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vajda-Papír együttműködésében – tájékoztatta a Vajda-Papír az MTI-t hétfőn.

A szakképzés átalakítása megfelelően szolgálja az Ipar 4.0 stratégia gazdaságfejlesztési irányait azzal, hogy minőségi, képzett szakemberek állhatnak a gazdaság szolgálatába. Kiemelte azt is: az új papíripari képzés karrierlehetőséget biztosít Dél-Dunántúl régió fiataljainak – hangsúlyozta a közleményben Pölöskei Gáborné.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára megjegyezte: a Szakképzés 4.0 stratégia főbb pilléreinek köszönhetően az oktatás szerkezetileg, tartalmilag és módszertanilag is megújult, sokkal inkább illeszkedik a piac, a vállaltok igényeihez, amelyek szervesen és rugalmasan épülnek be a képzésbe.

A változás nem csak a diákoknak, a leendő munkavállalóknak jó, de a duális képzésben részt vevő cégeknek is, amelyek amellett, hogy jelentős adókedvezményt kapnak a tanulók után, a legfrissebb technológiákhoz és a vállalati igényekhez legjobban illeszkedő tudással rendelkező fiatalokat szerezhetnek meg a munkaerőpiacon, amivel jelentős hatékonyság- és versenyképesség növelést érhetnek el.

Hozzátette: országszerte egyeztetett a kamarákkal és a piaci szereplőkkel a vállalatok szerepéről, lehetőségeiről a megerősített szakképzési rendszerben. A megújult rendszerben a tanulószerződést szakképzési munkaszerződés váltotta fel, és a duális partnerek tanulónként akár havi 250 ezer forint összegű adókedvezményben részesülhetnek, a tanuló pedig, mint a vállalat munkavállalója a korábbi juttatásoknál lényegesen magasabb, havi 100 ezer forintot elérő munkabérhez juthat.

A munkáltatót ebben a körben szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulási és személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli. A megújult szakképzés sikerét jelzi az is szavai szerint, hogy az előző tanévhez képest 10 százalékkal nőtt a szakoktatásba felvettek száma.

Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója a közleményben azt hangsúlyozta, hogy a szakképző iskola piacképes tudást kínál, a gyakorlati ismeretek elsajátítására helyezi a hangsúlyt: a tanulók vállalati környezetben, akár leendő munkáltatójuknál tanulhatnak, gyakorolhatnak. Hozzátette, hogy a cég számára is eredményes az együttműködés, hiszen a papíriparban is gyorsan változik a technológia, ma már egyre inkább kreatív, gondolkodó, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó munkavállalókra van szükségük.

„Az újrainduló szakképzés nélkülözhetetlen egy olyan gyorsan bővülő piacon, ahol évről évre látványosan nő a hozzáadott érték, a GDP-hez való hozzájárulás, a foglalkoztatottak száma és a befektetések értéke” – hangsúlyozta.

„Ezért döntöttünk úgy, hogy a kamarával és a minisztériummal szoros együttműködésben egy új, a papírgyártás és -feldolgozás témakörére kiterjedő nappali oktatási rendszerben indítható képzést állítsunk össze: részt vettünk a tanagyag kidolgozásában, majd folyamatos aktualizálásában, és gyakorlati helyet, illetve később munkalehetőséget biztosítunk a képzésben részt vevőknek” – mondta.

Pocsainé Varga Veronika, a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum főigazgatója arról beszélt, hogy az ITM és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával egyre több szakmában indul újra a piaci igényekhez igazodó szakképzés a régióban. Ez erősíti a térség gazdaságát, vonzerejét és oktatási potenciálját is.

Marczona Tamás, a Dunaújvárosi SZC Lorántffy Zsuzsanna Technikum és Kollégium igazgatója a közleményben történelmi pillanatnak nevezte az 5 éves, nappali tagozatos képzés elindítását, amelyben a tanulók már papírgyártó és -feldolgozó technikusi végzettséget is szerezhetnek.

(Fotók: Vajda-Papír)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.
2026-04-15 11:20:00
Idén április 15-től június 9-ig tart az egységes kérelmek beadásának időszaka. A kérelmek kétharmadát minden évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász tanácsadói adják be, tavaly ez szám meghaladta a 102 ezret.

  Rovathírek: HIPA

Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.