Homolya Róbert: egyszerűbbé és fenntarthatóbbá válik a közösségi közlekedés

2020. 07. 17., 10:00

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a közösségi közlekedés szervezése, de hosszabb folyamat lesz az egységes jegyrendszer és a teljes tarifaközösség kialakítása a vasúti és a buszos közlekedésben. Egyszerűbb, átláthatóbb, fenntarthatóbb lesz a díjszabási rendszer, a legjobb közösségi közlekedési kínálatot nyújtva az utasoknak – mondta Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a MÁV és a Volánbusz közös irányításáról az MTI-nek adott telefoninterjúban.

Július 15-től az állami tulajdonú Volánbusz Zrt. feletti tulajdonosi jogokat a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter átadta a MÁV Zrt.-nek.

Homolya Róbert elmondta: a két vállalatcsoport közös irányítás alá került, amely hatalmas lehetőség és felelősség, mert az egységes stratégiai irányítás több mint 55 ezer munkavállalót érint, és magában foglalja a teljes közösségi vasúti és közúti személyszállítást. Hozzátette, hogy ez a vállalati együttműködés első lépése, a cél a MÁV és a Volánbusz további integrációja. Kiemelte: a kormányzati politikában a közösségi közlekedés gerince a vasút lett.

Az elnök-vezérigazgató a legfőbb teendőnek azon szinergiák azonosítását nevezte, amelyekkel azonnali hatékonyságnövelést tudnak elérni. A legfontosabb, hogy az utasok érezzék ennek a hatását - mondta, példaként említve az egységes menetrend kialakítását.

Hozzátette: a vasúti és a buszos menetrend egységesítése érdekében történtek lépések, azonban ez hosszabb folyamat lesz. „Az, hogy minden szinergiát megtaláljunk, és minden párhuzamot megszüntessünk, évek kérdése”.

A másik kiemelt feladatnak nevezte Homolya Róbert az egységes jegy- és bérletértékesítési rendszer, valamint felület kialakítását. A vasúton évente közel 140 millióan utaznak, a Volánbusz járataival pedig több mint 400 millióan. Azt szeretnék, ha az államilag finanszírozott közösségi közlekedési rendszerekben egységes jegyértékesítési rendszer és felület alakulna ki - mondta, hozzátéve: ebben már lesznek eredmények 2020-ban. A végső cél a teljes tarifaközösség kialakítása, erre javaslatokat fognak kidolgozni a szakpolitika részére, közlése szerint az év végétől folyamatosan. Terveik szerint 2021-re kész lehet az az átfogó javaslatcsomag, amely a kormány általi elfogadást követően vezethető be.

Teljesen új lesz a magyar közösségi közlekedésben az, hogy egyfajta bérlettel, illetve jeggyel valamennyi állam által finanszírozott közösségi közlekedési eszközön lehet majd utazni.

Ki kell építeni az egységes forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert is. Ezek mind olyan új feladatot jelentenek, amelyekkel az utazás színvonalát és az állam által finanszírozott közösségi közlekedési kínálat színvonalát szeretnék emelni.

Hangsúlyozta, hogy az állami vasúti és a közúti cég nem egymás versenytársai, a két szolgáltatásnak ki kell egészítenie egymást.

Kérdésre közölte: a nyugati országokban sok helyen már évtizedekkel korábban megvalósult ez az integráció, mivel a vasúti társaságoknak saját buszos társaságuk van. Ausztriában például 12 éve valósult meg. Az utasoknak sokkal egyszerűbb egy rendszerben keresni a menetrendet, és megvásárolni a menetjegyet, bérleteket. Magyarországon van olyan eset is, amikor HÉV-et, buszt is használ valaki a budapesti utazásához, és vasúttal is kell utaznia esetleg, akkor háromféle jegyet-bérletet kell megvennie. „Ez nem kedvez a közösségi közlekedésnek” – mondta.

A határidőkről azt mondta, hogy a teljes menetrendi integráció, illetve a párhuzamosságok megszüntetése nem egy-két éves feladat. Ehhez az utasáramlásokat kell elemezni, rendezni, és átszállási pontokat kijelölni, hogy az utasoknak az átalakítás, a párhuzamosságok megszüntetése a legkevesebb kényelmetlenséget jelentse – összegezte Homolya Róbert. Hozzátette, hogy az elmúlt évek fejlesztései mellett további vasúti fejlesztésekre és szűk keresztmetszetek megszüntetésére van igény, folytatni kell a buszpark megújítását is, hogy a menetrendi összehangolás maradéktalanul megtörténhessen. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS