Háromból két magyar vállalkozónő nem jut forráshoz vagy segítséghez

Háromból két magyar vállalkozónő nem jut forráshoz vagy segítséghez
2024. 03. 20., 17:10

A Visa ismét elindítja nemzetközi She's Next programját Magyarországon, hogy támogassa a nők által vezetett kis- és középvállalkozások fejlődését. Az előző évben sikerrel zárult programot követően a női vállalkozók újra pályázhatnak az öt, egyenként kétmillió forintos támogatásra. A nyertesek egy éven át vállalkozásfejlesztési mentorálást is kapnak növekedésük elősegítésére. A pályázatokat a jelentkezők egy egyszerűen kitölthető űrlapon április 30-ig nyújthatják be.

Mi a közös egy kézműves fűszerpaprika-termelőben, egy egyedi bútortervezőben, egy gyerekeknek szóló angol nyelviskola tulajdonosában, egy kismamáknak szánt mobilalkalmazás fejlesztőjében és egy vállalkozóban, aki újrahasznosított irodai papír segítségével készít ajándékozható magbonbont?

Két dolog biztos: mindannyian nők, és mind az öten díjazottak voltak a tavaly először meghirdetett Visa She's Next pályázati programban, amelynek segítségével szintet léphetett vállalkozásuk. A tavalyi program sikere és a női vállalkozók magyarországi piaci helyzete egyaránt igényt teremtett a folytatásra.

Ma Magyarországon kétszer annyi társas vállalkozás van férfi, mint női tulajdonban, és bár az arányok az egyéni vállalkozók esetében jobbak, még ott is mindössze 7 női vállalkozó jut 10 férfi vállalkozóra. A nők között a Z generációba tartozók vállalkoznak először nagyobb számban, de a legfiatalabb nők mindössze 33 százaléka alapít saját céget, míg a legidősebb veterán generációban (1945 előtt születettek) ez az arány már 53 százalék. A legtöbb női vállalkozó az X generáció tagjai közül kerül ki – az összes női vállalkozó 40 százaléka tartozik közéjük – őket követi 23százalék körüli aránnyal mind a Baby boomer, mind az Y generáció, a fennmaradó néhány százalékon osztozik a legfiatalabbak közé tartozó Z és Alfa, valamint a legidősebb vállalkozókat magába foglaló Veterán generáció.

A korcsoport adatokból az tűnik ki, hogy a nők leginkább a gyermekvállalást követően vágnak saját vállalkozás indításába, amely során a legnagyobb nehézséget (30 százalékos aránnyal) a finanszírozás szűkössége jelenti. Később, a vállalkozás növekedését inkább a piaci helyzet (56 százalék), a vállalkozás menedzseléséhez kapcsolódó személyes határaik (44 százalék) és az anyagi, financiális és emberi erőforrások hiánya (15 százalék) nehezíti számukra.

Aki a kihívást jelentő körülmények ellenére vállalkozik, azt a Visa friss kutatása szerint a függetlenségre való törekvés (53 százalék) és valami új létrehozásának vágya (16 százalék) viszi előre. Az álmok megvalósítása azonban sokszor akadályokba ütközik. A megkérdezett nők számára a kedvezőtlen gazdasági környezet jelentette a növekedés legfontosabb korlátját: 56 százalékuk jelölte meg az iparága helyzetét nehezítő tényezőként, míg 30 százalékuk finanszírozási, illetve egyéb erőforrások hiányával küzd.

A Visa She's Next pályázati program célja minden országban az, hogy segítse a helyi női vállalkozók fejlődését, melyhez a vállalkozás igényeihez igazított mentorprogrammal nyújt támogatást a nyerteseknek. Azok a magyar vállalkozónők, akik felismerik saját vállalkozásukban rejlő fejlesztési lehetőségeket, leginkább a marketing (44 százalék), a pénzügy (30 százalék) és a digitalizáció (26 százalék) területeken igénylik a támogatást, méghozzá tudásátadás formájában. A tavalyi kiírás nyertesei is egyértelműen a mentorálásra tekintettek a program legnagyobb értékeként.

„Az első magyarországi Visa She's Next program beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a 383 jelentkező közül győztesként kihirdetett 5 kiváló vállalkozónő sikerrel fejleszthette vállalkozását. Továbbra is azon dolgozunk, hogy egyenlőbb és inkluzívabb gazdasági környezetet hozzunk létre. Szeretnénk kiemelni a női vállalkozók fontosságát és a forrásokat oda összpontosítani, ahol a leginkább szükség van rájuk – különösen most, amikor ennyi gazdasági kihívással kell szembenézniük” – mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője.

Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztésért felelős igazgatója hozzátette: „Bízom benne, hogy az idei program is hozzájárul a női vállalkozók ambiciózus üzleti céljainak eléréséhez, miközben segíti a helyi gazdaság növekedését. A nők vállalkozókedvének támogatása nem csupán a gazdaságot erősíti, hanem társadalmi értelemben is előremutató Hiszünk abban, hogy ha a támogatás értéket közvetít, egyre több sikeres vállalkozónő válhat példaképpé a fiatalok számára. Tavaly számos érdekes, női vezetők által inspirált üzleti történetet ismerhettünk meg a program során, és bebizonyosodott, hogy a magyar nők valóban kivételes ötletekkel és világos elképzelésekkel rendelkeznek a vállalkozásaikban is.”

A magyarországi program nagykövete D. Tóth Kriszta, a WMN alapító-ügyvezetője elmondta: „Természetesen a pénzügyi segítség is mindig jól jön egy vállalkozásban, de véleményem szerint a hosszú távú mentorálási lehetőség az, ami igazán különlegessé teszi a programot. Saját vállalkozói utamon magam is tapasztaltam, hogy milyen sokat jelent az a támogató szellemiség, ami a kezdeményezés első percétől érződik. A programban a pályázók személyes történetére fókuszálunk, egyedi megoldásokat keresünk és igyekszünk ott segíteni, ahol a vállalkozónőknek a legnagyobb szükségük van rá.”

A fotón Zsély Csilla, a program egyik tavalyi győztese.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS