A magyarországi kis- és középvállalkozásoknál az elmúlt esztendőkben az éves forgalom átlagosan 22,5 százalékát vesztették el egyetlen üzleti éven belül, mert nem a megfelelő utód vette át az ügyvezetést – olvasható a Niveus Consulting Group felmérésében.
A felmérésben részt vevő cégvezetők minden esetben igyekeztek olyan külsős számára átadni a vállalkozásukat, akik szakmai kompetenciája megfelelő, valamint reputációjuk is kiemelkedő az iparágukban. A nyilatkozatok alapján a kezdeti időszakokban a vállalkozások termelékenysége nem változott, sok esetben hatékonyságjavulás is mutatkozott. Ugyanakkor az utódok igyekeztek minél hamarabb teljeskörű önállóságot kialakítani, és elfordultak a korábbi ügyvezetőtől, minimális kommunikációt folytattak elődjükkel.
A vállalkozások korábbi vízióit elhagyták, olyan változásokat indítottak el, amelyek mind a belső, mind a külső környezetben negatív hatásokat generáltak. Az utódok nem ismerték megfelelően a vállalkozások eredményességének mozgatórugóit, új technológiák, termékek irányába mozdultak el, ám ezek sokszor jelentős veszteségeket generáltak. „A vállalkozások ügyfelei, beszállítói szoros kapcsolatban álltak a korábbi cégvezetőkkel, a kapcsolatok ápolását figyelmen kívül hagyták, ezáltal stratégiai vevők fordultak el a vállalkozásoktól, a felmérésben szereplő vállalatok vevőbázisuk harmadát elvesztették” – mondta Németh Balázs, a Niveus Consulting Group Tranzakciós tanácsadási és vagyonértékelési üzletágának menedzsere.
A vállalkozások likviditása sérült, a beszállítókat nem fizették ki időben, így a vevői igények kielégítésére sem adódott esélyük. A felmérésben részt vevő vállalkozások esetében mindez oda vezetett, hogy a 2022. évi forgalmukhoz képest a 2023. évi forgalom átlagosan 22,5 százalékkal csökkent (volt, ahol ez fél milliárd forint árbevétel kiesést jelentett). Egyes vállalkozások veszteséget is termeltek, amire esetükben évtizedek óta nem volt példa. A negatív teljesítmény a vállalkozások munkavállalóira is hatással voltak, motivációs problémák merültek fel, valamint kulcsmunkavállalók távoztak (vagy kerültek elbocsátásra).
Kiemelendő probléma volt az utódok pénzügyi felkészültsége. A vállalatok 80 százalékánál a pénzügyi tervezés elmaradt, nem készült sem rövid, sem hosszú távú üzleti terv, az egyes termékek megtérülését nem követték nyomon. A folyamatos profitábilis működés ugyanakkor megköveteli a pénzügyi tervezést, ennek elhanyagolása minden vállalkozás esetében komoly kockázatokat rejt. Ezt a kockázatot erősíti többek között a rövid távú finanszírozási problémák felmerülése is, amely a felmérésben részt vevő vállalkozások 65 százalékát egyöntetűen jellemezte, a megkérdezettek 30 százalékánál a hitelek ütemszerű törlesztése is elmaradt.
A Niveus szerint a felmérés eredményei mind a hibásan kivitelezett generációváltás következményei. Amennyiben családon belül veszik át a cégvezetést, úgy nagyobb eséllyel sikerül fenntartani a vállalkozás stabilitását, és zökkenőmentesen folytatódhat a működés. Azonban előfordulnak olyan esetek, amikor csak külső utódlásra van lehetőség. Ilyenkor a stafétabot átadását megelőzően kellő időt kell szánni a tervezésre, valamint a megfelelő utód kiválasztására. Ugyanakkor a korábbi ügyvezetőkre fontos szerep hárul a nyugdíjba vonulásuk kezdeti időszakában is, az utóduk mentorálása, a folyamatos kommunikáció megléte elengedhetetlen a vállalkozás eredményességének fenntartásához, valamint a vállalati kapcsolatok ápolásához egyaránt.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.