Gazdaságvédelmi akcióterv: csökken a szocho és a kiva mértéke

2019. 05. 30., 18:31

A magyar gazdaság lendületének megtartása, eredményeinek megvédése és az európai átlagos növekedést 2 százalékponttal meghaladó bővülés biztosítása érdekében fogadta el a kormány a 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet, ennek fő elemei az adózás egyszerűsítését, egyes adók kulcsának mérséklését, adók összevonását tartalmazzák – jelentette be a pénzügyminiszter a kormányinfón csütörtökön Budapesten.

Egyebek mellett csökken a szocho, és a kiva mértéke, kevesebb adó lesz, kivezethető lesz az eva, és az adóelőleg feltöltés eltörlését is kezdeményezi a kabinet. A reklámadó kulcsa 0 százalékra csökkenhet 2022 végéig és 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások áfája, a kistelepüléseken épülő lakásoknál 5 millió forintig visszatérítik az áfát.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, a GDP első negyedéves adata azt vetíti előre, hogy a magyar gazdaság a jövőben is 4 százalék körüli mértékben bővülhet. Ennek ellenére az előrejelzések azt mutatják, hogy Európa gazdasága, benne az eurózóna, egyúttal Németország gazdaságának bővülése lassul. A kormány azt kívánja elérni, hogy a magyar gazdaság az EU növekedési átlaga fölött 2 százalékponttal bővüljön. Egy kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: a jövő évi költségvetés összeállításakor, amelyről jövő héten tájékoztat a kabinet, az idei hiánycélnál alacsonyabb deficittel számolnak.

A pénzügyminiszter kitért az elmúlt években jelentősen bővülő foglalkoztatásra, és azt hangsúlyozta, hogy az eredményeket meg kell őrizni, a munkahelyteremtés kifejezetten eredményes volt, a legutolsó KSH-adat szerint a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra csökkent, 2010 óta 800 ezer emberrel többen dolgoznak Magyarországon. Ebből következik, érdemes olyan újabb intézkedéseket bevezetni a jövőben, amelyek a munkát terhelő adókat, terheket tovább csökkentik.

A 13 plusz 1 pontból álló akcióterv egyik első lépéseként a szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től 2 százalékponttal 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken, ez az intézkedés 2019-ben 144 milliárd forintot, 2020-ban 156-160 milliárd forintot hagy a gazdaság szereplőinél. A kiva (kisvállalati adó) mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020 január elsejétől, ezzel az adózási formával 40 ezer vállalkozás adózik, a mérséklés 5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

Jelezte, hogy az adózás egyszerűsítését is célul tűzték ki, várhatóan az adók száma is csökken, így várhatóan lehetőség lesz az eva kivezetésére. Rámutatott: az adóelőleg feltöltés eltörlését is kezdeményezi a kormány, a jövőben a májusi adóbevallással együtt lehet majd rendezni az adókötelezettségeket.

Kiemelte: a reklámadó kulcsának 0 százalékra csökkentését javasolja a kabinet 2022 végéig, ennek várhatóan piacbővítő hatása lesz. Mivel a turisztikai ágazat további fejlesztését kívánják elérni, a szálláshely-szolgáltatások áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan 4 százalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulást kell majd fizetni.

A pénzügyminiszter elmondta: a kistelepüléseken a lakásépítések, lakásberuházások ösztönzését kívánják erősíteni, ezért az ilyen építkezéseknél 5 millió forintig visszatérítik majd az áfát. A jövőben a magánvállalkozások is kapnak támogatást ahhoz, hogy munkásszállókat építsenek - tette hozzá.

Azt az összeghatárt, amely alapján a vállalkozások fejlesztési adókedvezményt kaphatnak, folyamatosan mérsékelni kívánja a kabinet 2022 végéig, ez hat-, illetve hétezer vállalkozást érinthet.

A gazdaság bővülésének támogatására, a hitelezést támogató garanciarendszer segítésére mind a Garantiqa Hitelgarancia, mind az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány jelentős tőkeemelésben részesül. A Garantiqa 10 milliárd forint, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárd forint tőkejuttatást kap.

Varga Mihály elmondta: a magyarországi öntözési rendszer kiterjesztésére 10 éves programot irányoz elő a kormány, ennek során évente 17 milliárd forintot fordít majd a hazai öntözési rendszer fejlesztésére.

A kutatás-fejlesztés támogatására a 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal többet, 157 milliárd forintot szán a kormány.

Varga Mihály jelezte: ez év július 3-tól a magyar állampapír plusz néven új államkötvény kerül a piacra, nagyon kedvező kamatozással, 3,5 százalékos kamattal indul, majd a vásárlás után az ötödik év végén 6 százalék lesz a kamata. Ennek forgalmazásában az államkincstár és a bankok mellett a lakástakarék-pénztárak is részt vesznek majd.

Kérdésre megjegyezte: ősszel elindul a nyugdíj-előtakarékosságot célzó államkötvény forgalmazása is. (MTI)

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS