3,5 százalék a legfrissebb munkanélküliségi mutató

2019. 05. 29., 14:45

2019. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 492 ezer fő volt, 47 ezer fővel több, mint egy évvel korábban; a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Foglalkoztatottság

2019. február–áprilisban a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbihoz képest 1,1 százalékkal magasabb, 4 millió 492 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 69, a külföldi telephelyen dolgozóké 18 ezer fővel lett több, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 40 ezer fővel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 421 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 23 ezer fővel (1,0 százalékkal), 2 millió 429 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 millió 992 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 62,5 százalékra bővült.

A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága gyakorlatilag nem változott, a foglalkoztatottak száma 283 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 28,0 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 25 ezerrel, 3 millió 438 ezer főre, a foglalkoztatási rátájuk 84,3 százalékra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 700 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal, 56,1 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,0 százalékponttal, 74,9 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,0, a nőknél 67,0 százalék.

Munkanélküliek, álláskeresők

2019. február–áprilisban a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 89 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma éves összevetésben 16 ezer fővel 74 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent. A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 10,8 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent, az 55–74 éveseké 2,2 százalék volt. A munkanélküliség átlagos időtartama 14,0 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2019. április végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal, 262 ezer főre nőtt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS