Gazdasági válságra készülnek a magyar vállalkozások

2022. 05. 06., 14:49

Az elmúlt évekhez képest rosszabbnak látja a magyarországi gazdasági kilátásokat a magyar vállalkozások döntő többsége; a vállalatok gazdasági válság esetén adócsökkenést, bér-és járuléktámogatást, illetve energiaár-maximalizálást várnak a kormánytól – derül ki a Niveus Consulting Group felméréséből.

A Niveus Consulting Group több száz fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta.  A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, az árfolyam ingadozás, valamint az ukrán háború hatással van-e a cég működésére.                                                          A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15 százaléka 250–1000 közötti, a maradék 3 százalékuk pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.

Borúlátóak a magyar vállalkozások

A megkérdezettek 85 százaléka véli úgy, hogy a következő 2 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt két esztendőben. Alig 12 százalékuk optimista; ők jobb évekre számítanak a közeljövőben, míg 4 százalék szerint ugyanolyan időszak áll előttünk, mint most.

Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem túlzottan derűlátóak, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint az ország kilátásokat illetően. Ugyanannyian ítélik meg kedvezőtlenebbnek az elkövetkező éveket (42 százalék), mint amennyien a mostanihoz hasonló évekre számítanak a jövőben is. Az „optimisták” aránya 16 százalék, ők a gazdasági környezet javulásra számítanak 2023–2024-ben.

Adócsökkenést szeretnének a magyar vállalkozások

Gazdasági válság esetén döntően négy különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42 százalék adócsökkenést/adókedvezményt, közel 20 százalék bértámogatást, 15 százalék járuléktámogatást, illetve a magas energiaárak miatt állami beavatkozásnak a megkérdezettek 16 százaléka örülne.

Érdekes módon a vállalatok nem igazán készülnek fel válságra; alig 38 százalék nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik vészhelyzeti tervvel, 31 százalékuk mondta azt, hogy válság esetén a beruházásait elhalasztaná, 15 százalék pedig munkaerő racionalizálással, azaz elbocsátásokkal „készülne fel”. 16 százalék egészen egyszerűen nem tenne semmit.

Nem élnek az adókedvezményekkel

A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben vegyes képet mutatnak.

A cégek 31 százaléka nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt években, alig 15 százalékuk vett igénybe sporttámogatás kedvezményt, 8-8 százalékuk élt csökkentett munkaidős bértámogatással, illetve fejlesztési adókedvezménnyel. K+ F adókedvezménnyel is csupán alig 7 százalék, ami jól jelzi, mennyire kevés vállalkozás van tisztában ezzel a lehetőséggel; ha tudnának róla, valószínűleg jobb eredménye lenne Magyarországnak az innovációs rangsorolásokban.

Nincsen egységes álláspont: nagyon eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen; alig 11 százalék mondta az ÁFA csökkenését, 13 százalék a járuléktámogatást, 13 százalék az iparűzési adó mérséklését, 32 százalék bárminek örülne. A többi válaszadó kamarai hozzájárulás, béreket terhelő adók, különadók csökkentését látná szívesen.

Problémákat okoz a háború

A Niveus Consulting Group kíváncsi volt arra, hogy a közelmúlt eseményei mekkora hatással vannak a magyar vállalkozásokra.

– Árfolyam-ingadozás: nem meglepő módon 58 százalék szerint kedvezőtlen hatása van a HUF gyengülésének. Azoknál a cégeknél, akiknél euróban keletkezik a bevétel, ők pozitív hatásról számoltak be (31 százalék), 12 százalékuk pedig azt nyilatkozta; semmilyen hatása nincsen a vállalkozásukra. Az árfolyamhatás mérséklésének egyik eszköze az EUR könyvvezetésre történő átállás, amellyel a Niveus Consulting Group ügyfélkörében is egyre többen élnek.

– Bérek: közel ugyanannyian mondták azt, hogy az átlagos bérfejlesztésük alacsonyabb, mint az infláció (54 százalék), mint ahányuknál magasabb (42 százalék).

– Infláció: nem meglepő módon, a döntő többség (92 százalék) érzi a negatív hatást.

– Alapkamat-emelés: 58 százalékot érint negatívan, a vállalatok 35 százaléka nem tapasztal semmilyen hatást, 4 százalékuk szerint az még akár pozitívan is hathat a működésükre.

– Ukrán háború: a szomszéd országban zajló konfliktus a vállalatok közel 80 százalékának okoz problémát, döntően beszerzési gondokat okozva, illetve a megemelkedett energiaárak miatti költségnövekedést említve.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS