Folytatódik a Városliget tájépítészeti megújítása

2021. 03. 23., 16:15

Megkezdődött a városligeti parkfejlesztés újabb szakasza: folytatódik a Városliget tájépítészeti megújítása, több tízezer négyzetméteren zajlik a ligeti zöldfelületek rehabilitációja és gyarapítása – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Megújul a park egykori történeti bejárata, a Rondó, új szakasszal bővül a népszerű Városligeti Promenád a Műcsarnok és Múzeum Mélygarázs között, valamint az épülő Néprajzi Múzeum és Magyar Zene Háza környezetének kertészeti kialakítása is megtörténik. Elbontják parkot elcsúfító, graffitikkel lefújt, leromlott állapotú egykori FŐKERT telephely épületét, melynek helyét teljes egészében parkosítják, és visszatér a Liget egykori népszerű attrakciója, a Ballon kilátó. A parkfelújítás mostani szakaszában összesen csaknem nyolcvanezer négyzetméternyi parkfelület újul meg és 200 új lombos fát is elültetnek 2022 tavaszáig – mondta miniszteri biztos.

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló városligeti parkfejlesztés harmadik szakaszában a Magyar Zene Háza közvetlen környezetében ismét látogathatóvá válik a korábbi évtizedekben az egykori Hungexpo irodaházak által elfoglalt, a közönség elől kerítéssel elzárt terület is, ahol a park eredeti terveit megidéző nagy, tojásdad formájú zöldfelületi egységeket alakítanak ki – mondta Baán László.

A Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa kiemelte: ezzel több ezer négyzetméternyi, korábban nem látogatható zöldfelületet kapnak vissza a Liget látogatói. A tervezett területen kap helyet a Zenei élménykert is, ami a Magyar Zene Házába látogató családok népszerű célpontja lesz. A most kezdődő felújítás érinti a Magyar Zene Háza és az új Néprajzi Múzeum összekötő parkrészt is, a két intézményt körülölelő, több mint ötvenezer négyzetméternyi terület teljes körű zöldfelületi megújítása megvalósul, másfélszáz lombos fa, több tízezer cserje és évelő növény kiültetésével.

Ezzel egy különleges, kiemelkedő színvonalú zöldfelületi rekreációs övezet jön létre. A terület rehabilitációja történeti jelentőséggel is bír, hiszen a parkrész rekonstrukciójának tervei a Városliget eredeti, XIX. század eleji terveit jegyző Heinrich Nebbien helyszínrajzainak felhasználásával készültek.

Mindezeknek köszönhetően helyreáll és növényzetében, zöldfelületeiben bővül a Városliget egyik legimpozánsabb és legintenzívebben használt egysége, a Néprajzi Múzeum és az Olof Palme sétány közötti terület, benne a park egykori főbejáratával, a Rondóval – hangsúlyozta Baán László.

A miniszteri biztos bejelentette azt is: a fejlesztésnek köszönhetően az indokolatlanul széles – egyes részeken autóút keresztmetszetű – betonutakat feltörik és parkosítják, melyeken hangulatos sétányok jönnek létre. Jó minta erre az Olof Palme sétány keleti szakaszának átalakítása, ahol a 14 méter szélességű burkolatot már korábban 6 méterre szűkítették le, a feltört beton helyén közel 5.000 négyzetméternyi új zöldfelületet jött létre.

Szloszjár György, a Városligetet tájépítészeti megújításának terveit megalkotó Garten Studio vezetője elmondta, csapata arra a feladatra vállalkozott, hogy a Liget Budapest Projekt keretében létrehozzák azt az összetett családbarát kulturális-szabadidőparkot, mely igyekszik a legtöbbet visszaállítani és megőrizni a parkot megálmodó Nebbien Henrik víziójából. Az akkori tervpályázaton győztes páratlan precizitással komponált mesterterve alapján megépült park ma is őrzi szerkezetében az eredeti koncepció lényeges elemeit.

„Határozott szándékunk, hogy a park megújításának folytatásával tovább erősítsük ezt a karaktert, és az elmúlt évtizedek során elhanyagolt, sarjakról, magról nőtt gyomfákkal teli Liget régi fényét helyreállítsuk” – fogalmazott a 2014-ben az év tájépítészének választott tervező.
Folytatódik a Városligeti Promenád kialakítása is, amelynek első, a Múzeum Mélygarázs fölött elterülő szakaszát a 2020 decemberében adták át a nagyközönségnek. A jelenleg is zajló újabb – a Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok közötti – szakasz kialakításával teljes hosszában hangulatos sétánnyá alakul az egykori Felvonulási tér egy része, kényelmes utcabútorokkal és esti világítással. Szabadon bejárható parkosított terület lesz a Néprajzi Múzeum ikonikus új épületének teteje is, a nemzetközi tervpályázaton kiválasztott fordított kapuzatú gyönyörű épületet 2022 év elején veheti majd birtokba a nagyközönség.

A parkfelújítás mostani szakaszában eltűnik a Ligetből az egyik utolsó leromlott állapotú, rozsdás épület. A 70-es években épült, egykor FŐKERT telephelyként szolgáló graffitikkal telemázolt épületet teljesen elbontják, a helyét pedig teljes egészében parkosítják, ezzel csaknem 1.500 m2 új zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók.

A Liget Budapest Projekt tervei között 2014 óta szerepel, hogy a parkfejlesztés során visszaállítsanak egy már több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatást: a városligeti léghajózást. A kilátóként szolgáló léghajó a Mimóza dombként ismert terepalakulaton (Hermina út-Kós Károly sétány kereszteződésétől keletre) kap helyet, ahol természetesen a teljes zöldfelület is megújul.

A Liget Budapest Projekt Magyarország történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programját hajtja végre, melynek köszönhetően a park zöldfelülete jelentősen megnő és növényállománya megújul. Városliget fejlesztése során eddig már közel 150.000 m² zöldfelület újult meg, 72.000 m² burkolt felületet bontottak el, elültettek közel ötszáz lombos fát, több mint 70.000 cserjét és csaknem 140.000 évelőt.
A Liget Budapest Projekt nemcsak Magyarország elmúlt száz évének, de jelenleg az egész nyugati világ s benne Európa legnagyobb léptékű, rangos nemzetközi díjakkal elismert világszínvonalú kulturális tartalmú városfejlesztése. A Városliget tájképi megújítása és a sokszínű kulturális intézményi hálózat megújítása és fejlesztése ütemezetten halad. A Projekt több éves előkészítést követően a kivitelezés és a sikeres megvalósítás szakaszába lépett. Az fejlesztés eddig átadott elemei nagy népszerűségnek örvendenek, már több mint másfél millió látogatót vonzottak az eddig megvalósult fejlesztések.

A Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget projektnek köszönhetően több tízezer négyzetméterrel, a korábbi 60 százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelülete.

Gyorgyevics Benedek, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett rá, hogy 2017 óta folyamatosak az átadások és egyre többen használják a Liget Budapest Projekt már megvalósult elemeit.

„Újabb és újabb attrakciókat mutatunk be a nagyközönségnek, akik sorra vehetik birtokba Városliget új projektelemeit. A kezdetektől fogva azt ígértük, hogy nem lesz egy olyan pillanat, amikor az egész Ligetet körbekerítjük és utána egy szalagátvágással adjuk át az összes attrakciót. Mind a parkban, mind a kulturális térben folyamatosak a megújuló projektelemek. 2017 végén egy akkor lebontott bódésor helyén létrehozott pavilonkerttel mutattuk be ezt az ízt, hogy milyen is lesz a megújuló Városliget. Láthatták milyen lesz az egész rekreációs és kulturális teret 21. századi színvonalon használni. Ezt követően 2018-ban a történelmi Ligetben kialakításra került egy Kutyás Élménypark, megújult a Vakok Kertje és kialakításra kerültek az Ifjúsági és Sportpályák. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek ezeken a megújult területeken sokkal szívesebben vannak, és sokkal inkább sajátjuknak érzik a Városligetet. A park megújítások folytatódtak 2020-ban is megnyílt a Városligeti Sportcentrum, valamint a 2019-es év legnagyobb attrakciója, a 13.000 m²-es kalandparki elemeket idéző Nagyjátszótér mellett. Tavaly újabb kutyás élmény tereket is átadtunk, valamint a növény ritkaságokat felmutató Mőcsényi Mihály Botanikus Kertet. Idén újabb megújult rekreációs zöld felületeket adunk birtokba, mindenki meg fogja találni azokat az eredeti terveknek és a lefolytatott társadalmi egyeztetéseknek megfelelően kialakított egyedi parki attrakciókat, ami miatt ide különösképpen szeretnek kijönni az emberek" – emelte ki a vezérigazgató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS