EY: ezek a legkomolyabb külső kockázatok 1200 vezérigazgató szerint

2023. 09. 05., 13:09

A rohamtempójú technológiai fejlődés és a kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet is komoly fenyegetettséget jelent a vállalatok számára – mutat rá az EY 1200 vezérigazgató bevonásával készült nemzetközi kutatása. A döntéshozók rekordközeli arányban terveznek vállalati felvásárlásokat, hogy felkészítsék szervezetüket a kihívásokra.

A geopolitikai konfliktusok, a gazdasági bizonytalanság, a rendszeres jogszabály változások, a fenntarthatósági követelmények kezelése és a technológiai fejlődés az az 5 külső kockázat, ami a legnagyobb hatással lesz idén a vállalatokra. Ezzel együtt a vezérigazgatók meghatározó része (47 százalék) kedvezőbbnek látja a cég pénzügyi kilátásait, mint az év elején.

A döntéshozók számára most a rugalmasság fenntartása a legfontosabb. Majdnem minden harmadik válaszadó elsődleges célja, hogy forrást teremtsen vagy tartalékoljon egy váratlan krízishelyzet kezelésére (29 százalék).

„A tőke hatékony felhasználása kritikusan fontos. A vállalatoknak fel kell mérniük az ellátási láncaik helyzetét, meg kell vizsgálniuk a meglévő eszközeiket vagy például azt, hogy milyen úton jutnak el a vásárlóikhoz. Ezeknek a területeknek a folyamatos értékelése és fejlesztése fókuszba kell, hogy kerüljön” – hangsúlyozta Paulovits Márton, az EY vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

Előtérbe kerülhetnek a felvásárlások és az akvizíciók

Tízből hat vezető (59 százalék) gondolkodik összeolvadásban vagy felvásárlásban (M&A), miközben 47 százalék megválna a társaság egyes üzletrészeitől vagy eszközeitől a következő 12 hónap során. Közös vállalkozások vagy stratégiai partnerségek kialakítása a döntéshozók közel kétharmadának szerepel a tervei között (63 százalék). A tranzakciók elsődleges célja sok esetben a technológiai képességek javítása.

„A vezetők is tudják, milyen hatással voltak az elmúlt évek eseményei a tranzakciós piacra és a cégek értékére. Van, aki a változások miatt most még kivár, azok viszont, akik megfelelő tartalékokkal és forrásokkal rendelkeznek, különösen jó helyzetbe kerültek ahhoz, hogy felvásárlás útján erősítsék meg piaci szerepüket” – hangsúlyozta dr. Vaszari Péter, az EY stratégiai és tranzakciós tanácsadással foglalkozó területének partnere.

AI és ESG a befektetések célkeresztjében

Beruházásoknál a válaszadóknak döntő többsége (70 százalék) a változó gazdasági környezet ellenére is fontosnak tartja a fenntarthatósági szempontokat. Az európai vezérigazgatók például kevesebb mint tizede számára nem prioritás most ez a terület a tőkeallokációs döntései során. Számos döntéshozó az MI segítségével lendítené fel a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) törekvéseit.

Tízből kilenc (88 százalék) vezető már elkezdte felmérni, hogy milyen MI alapú technológiába érdemes befektetnie. A válaszadók 43 százaléka már aktívan invesztál is a mesterséges intelligencia területén, míg 45százalék a következő egy évben tervez jelentős beruházást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025. 07. 09., 11:40
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS