Elégedetlenek a budapesti vállalkozások a szakképzési rendszerrel

2019. 10. 31., 08:45

A szakképzési kínálat nem fedi le azt, amire a vállalkozásoknak szükségük lenne, és kevés gyakorlatot is szereznek az ott tanulók: ez a véleményük a képzésekről a budapesti cégeknek, ám kétharmaduk ennek ellenére sem fogadna be tanulót – ez derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megrendelésére készített kutatásából.

A felmérés arra is rámutat, hogy a szakemberhiány leginkább az ipar-, az építőipar és a kereskedelem területén működő cégeknek jelent problémát, sok burkoló, ács, villanyszerelő, festő, hegesztő, szakképzett eladó, pénztáros hiányzik a vállalkozásokból.

Minden harmadik budapesti vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd, ráadásul minél nagyobb egy cég, annál nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő megtalálása. Míg a mikrovállalkozások ötöde, addig a kisvállalkozások fele, a közepesek kétharmada, a 250 főnél nagyobb foglalkoztatóknak pedig már a háromnegyede küzd ezzel a problémával. Mindez a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából, a közelmúltban készített kutatásból derül ki.

Az 1000 fős mintán végzett felmérés során ágazatokra lebontva kérdezték meg a mikro-kis-közép és nagyvállalatok vezetőit, döntéshozóit. A kutatás eredményei szerint a legnagyobb kihívást a budapesti cégek számára az jelenti, hogy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van is, akkor alulképzettek, rossz munkamorállal, ellenben magas fizetési elvárásokkal érkeznek. A szakemberhiány leginkább az ipar-, az építőipar és a kereskedelem területén működő cégeknek jelent problémát. Hiányszakmának számít Budapesten többek között a burkoló, ács, villanyszerelő, festő, hegesztő. A kereskedelemben nem találni elegendő számú szakképzett eladót, pénztárost, a vendéglátóiparban pedig cukrászt, felszolgálót.

Nincsenek jó véleménnyel a jelenlegi képzésekről

A cégek több mint kétharmada elégedetlen a képzésekkel mind a hatékonyságát, mind a jelentkezők szakképzettségét tekintve. Mindez különösen a felnőttképzés és -oktatás esetében igaz. A megkérdezetteknek csak a 32 százaléka érzi jónak a felnőttképzést, pedig a vállalkozások szakembereinek közel fele ebben a képzéstípusban végzett.

Az elégedetlenséget mutatja az is, hogy az oktatási intézmények képzési kínálata csak a cégek felének felel meg. 35 százalékuk szerint kevés a gyakorlati idő is, 19 százalékuk úgy véli, hogy rossz az oktatás minősége, de a képzés idejét, tematikáját és szakmai színvonalát is csak a harmaduk tartja megfelelőnek.

A kutatásból egyébként az kiderül, hogy bár kevésnek tartják a képzésre fordítható időt, mégis a megkérdezettek több mint fele támogatja cégük dolgozóinak továbbképzését. Ám 59 százalékuk átlagosan csak fél évet tudna erre szánni. Persze azt is csak akkor, ha eljutnak hozzá az ilyen lehetőségekről szóló információk, ugyanis a nagyon alacsony a tájékozottság a továbbképzési lehetőségekről.

A vállalkozások a gyakorlati tapasztalatot nagyon hiányolják a jelentkezőktől, ugyanakkor 81 százalékuk semmilyen gyakorlati képzésbe nem kapcsolódna be, 73 százalék pedig tanulót sem fogadna. Mindezt azzal indokolja a többség, hogy a cégüket egyáltalán nem tartják alkalmasnak a szakképzésre. Ugyanakkor a több gyakornok befogadására is alkalmas nagyobb cégek szignifikánsan nyitottabbak, 50 százalékuk részt venne a gyakorlati képzésben.

Lenne lehetőségük a cégeknek

„A kutatással az volt a célunk, hogy feltárjuk azokat a területeket, amelyeken a vállalkozások részéről szakemberhiány, vagy képzési igény mutatkozik és a kamara képviselni tudja a foglalkoztatók érdekeit a kormányzat felé a vonatkozó képzések megtartása mellett. A BKIK szakképzési tanácsadói hálózatán keresztül kapcsolja össze a duális szakképzés résztvevőit, és   releváns problémákra adhat választ azzal is, hogy rövid, féléves képzési programokat állít össze” – mondta Szányi Gabriella, a BKIK PR-marketing igazgatója. Hangsúlyozta: „a BKIK mint felnőttképző intézmény nem kíván versenyezni a már több éve jól és bejáratottan működő felnőttképző intézményekkel. Ezen a területen is legfőbb célunk, hogy  minőségi szolgáltatásokat biztosítsunk kamarai tagjainknak és a vállalkozások alapvető működését támogató, folyamatosan frissülő képzési kínálatot alakítsunk ki, ide értve a digitális kompetenciák emelését célzó képzési irányt. Ezen túlmenően célul tűztük ki egyes hiánypótló képzések felkarolását, hogy ezek elindulhassanak a kamara szárnyai alatt.  Utóbbi megfontolásból indítottuk el a közlemúltban a BKIK közösképviselő-képzését is.”

A BKIK 50 órás gyakorlati oktató-képzésével a duális szakképézésbe becsatlakozó vállalkozások teljesíthetik a gyakorlati képzőhelyek számára jogaszabályban előírt személyi feltételeket. Ez a képzés olyan cégeknek is megoldást kínál, ahol már sok gyakornokot foglalkoztatnak duális szakképzési keretek között, és az irányításukhoz, felügyeletükhöz bővíteni kell a gyakorlati oktatói létszámot.

November 11-én a BKIK Szak- és Felnőttképzési Konferenciáján a hazai a szak-és felnőttképzés tervezett átalakítását, a „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőtképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira" tanulmány alapján elkészült Szakképzési törvénymódosítást, és az ezt követően nyíló perspektívákat, valamint az érintett szervezetek feladatait járják körbe a kamarák (MKIK, BKIK), érdekvédelmi szervezetek (FVSZ, Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete) és képző intézmények (Óbudai Egyetem) neves szakemberei Pölöskei Gábornéval, az ITM helyettes államtitkárával.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 24., 09:37
Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS