Egyszerűsíti az adórendszert és csökkenti a közterheket az új társadalombiztosítási törvény

2019. 12. 12., 11:00

Egyszerűsíti az adórendszert, csökkenti a közterheket és segít az adóelkerülők kiszűrésében a szerdán délelőtt elfogadott új társadalombiztosítási törvény, amely 2020. július 1-jén lép életbe – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.

Az államtitkár „három az egyben” törvénynek nevezte a frissen elfogadott jogszabályt, mert, mint mondta, a kormány mindhárom adópolitikai célját teljesíti.

Az adóegyszerűsítésről szólva jelezte, hogy a pénzügyi tárca húsz adónemtől szeretne megválni a ciklus végéig, tehát 2022-ig harmadával csökkentenék az adók számát. Jövő július 1-jétől már kilenc adófajtával kevesebbet kell fizetnie az adózóknak, mint 2018-ban. Kiemelte, hogy az új törvény adócsökkentései a vállalkozókat, a családokat és a nyugdíjasokat is kedvezően érintik.

Izer Norbert hangsúlyozta azt is, hogy a járuléktörvény segít az egészségügy potyautasainak kiszűrésében; a rendszer automatikusan kiszűri azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel a költségvetést, valamint a közterheket tisztességesen megfizetőket is károsítják.

Az új törvény három köztehertípust szüntet meg, jövő július 1-jétől négy járulék helyett egyet kell majd fizetni, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy változnak a minimum-járulékalap szabályok. Jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, 2020. július 1-től viszont a minimálbér összege után.

Újabb egymilliárd forint marad a gyermekes családoknál, miután a családi kedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.

Izer Norbert kitért arra, hogy jobban járnak a nyugdíj mellett munkát vállalók is. Minden dolgozó nyugdíjasnak csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd megfizetni a bére után, más közterhet nem. A módosítás évente mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél, és segít abban, hogy a nyugdíjasok nagyobb számban térjenek vissza a munkaerőpiacra.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékról az államtitkár elmondta, megfizetésével a magánszemélyek teljes körű egészségügyi ellátásra válnak jogosulttá. Mértéke idén havi 7500 forint, 2020. január 1-jétől havi 7710 forint.

Az új szabály szerint ha a járuléktartozás meghaladja a havi járulék háromszorosát, akkor a TAJ-kártyával nem lehet majd térítésmentesen igénybe venni az egészségügyi ellátást. A tartozás kiegyenlítésével az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság visszaáll.

A törvény kellő felkészülési időt biztosít, mindenki tiszta lappal indul 2020. július 1-jén. Csak az a tartozás számít bele a háromhavi elmaradásba, amelyik július 1-je után keletkezik.

Aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, senki nem szorul ki az ellátásból.

A biztosítottakon túl nem merül fel semmilyen járulékfizetés, illetve térítési kötelezettség például a nyugdíjasoknál, a gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben részesülőknél, a szociálisan rászorultaknál, hajléktalanoknál. (MTI)

Fotó: PM

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 08:50:00
Ha a nyugdíj előtt álló munkavállaló elveszíti a munkáját, sok esetben nehezebb új munkaviszonyt létesítenie, mint a fiatalabb munkavállalóknak. Ezért a törvény a nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmében szigorúbb szabályokat határoz meg a munkáltatói felmondás esetére. Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt? A kérdésre dr. Szabó Gergel ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS