A vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést és egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival – olvasható a KPMG Sustainability Reporting kutatásában. A folyamatos fejlődés ellenére azonban a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek és több területen hiányosak. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentési eredményekről szóló közzétételek terén ugyan előrelépést tapasztalhatunk, más kapcsolódó területeken viszont lassú a fejlődés. Az ESG társadalmi és vállalatirányítási területek teljesítményéről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat. A KPMG úgy látja: a vállatoknak a leíró jellegű beszámolók helyett inkább az ESG minden területére kiterjedő, megbízható adatokkal kellene alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket és az átfogó, strukturált, transzparens, sztenderdek szerinti közzétételek, kiegészülve független fél általi tanúsítással, csökkenthetik a greenwashing kockázatát.
A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint egyre több vállalat készít fenntarthatósági jelentést – a világ 250 legnagyobb vállalata közül például szinte mindegyik; 96 százalékuk számol be a fenntarthatóságról vagy ESG-témákról. Az egyes országok 100 legnagyobb vállalata körében is folyamatos növekedést tapasztaltak ezen a téren – míg tíz éve mintegy kétharmaduk jelentett a fenntarthatóságról, addig ez az arány ma már 79 százalék. Korábban a beszámolók kapcsán inkább csak a pénzügyi eredmények mutatták egy-egy cég sikerességét, manapság azonban az is sokat nyom a latban, hogy ki hogyan kezeli a társadalmi, környezeti problémákat, mennyire fenntartható a működése, illetve termékei. A vállalatoktól egyre jobban elvárják, hogy minderről számot adjanak és elkészítsék fenntarthatósági jelentésüket.
A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy szerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat. A cégek többsége arra is ráébredt, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell. A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) iránymutatása szerint jelentő vállalatok száma megduplázódott, ennek köszönhetően pontosabb beszámolók születtek a vállalatot érintő klímakockázatok és lehetőségek bemutatásáról. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy egyes területeken gyorsabb haladásra lenne szükség. A 250 globális nagyvállalatnak csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számukra is veszélyt jelent, és kevesebb, mint felük tekint veszélyforrásként a biodiverzitás visszaszorulására.
A KPMG szerint emellett az is probléma, hogy az ESG-jelentések továbbra is túlnyomórészt leíró jellegűek, ahelyett, hogy a cégek számszerűsített, nem pénzügyi teljesítményük adatait tennék közzé, kiegészülve ezek pénzügyi hatásaival. Ez kétségtelenül egy fejlesztendő terület világszerte. Pozitívum ugyanakkor, hogy a jelentést készítő vállalatok háromnegyede súlyoz fontosság alapján, és a valóban lényeges témákról jelent.
A térségek közül az Ázsiai és Csendes-óceáni vezeti a ranglistát a fenntarthatósági jelentésekben, az itteni vállalatok 89 százaléka foglalkozik e témával. A második helyen Európa áll 82 százalékkal, a harmadikon Amerika 74 százalékkal, Közel-Keleten és Afrikában pedig 56 százalék ez az arány. A V4 országok közül Lengyelország vezet 82 százalékkal, ezt Szlovákia követi 81 százalékkal, Magyarország 79 százalékkal a 3. helyen áll. Ezen eredmények hasonlóak az európai átlaghoz – ami 82 százalék.
A KPMG Survey of Sustainability Reporting megállapításai szerint a regionális eltéréseket az eltérő értékrend és szabályozási különbségek okozzák. Míg Észak-Amerika és Nyugat-Európa a jelentéskészítés terén vezeti 97, illetve 85 százalékkal a globális mezőnyt, addig a Közel-Kelet és Ázsia 55, illetve 30 százalékos eredménye az integrált jelentések terén kiemelkedő. Eközben Latin-Amerika a biodiverzitás területén mutatott 50 százalékával, Afrika pedig a társadalmi és irányítási jelentések 51 és 49 százalékos eredményével tűnik ki a többiek közül.
A KPMG magyarországi vállalata a jelentés kapcsán 2022. október 27-én egy konferencia keretében számolt be a hazai eredményekről is. Bár a 2020-as jelentési arányhoz képest a 2022-ben tapasztalt 79 százalék csekély mértékű csökkenést mutat, amely elsősorban a módszertanból vezethető le, hiszen változott a hazai felmérésbe bevont TOP100 összetétele. Ugyanakkor a magyar társaságok jelentéstételi gyakorisága megfelel a globális trendeknek, a közép-kelet-európai régióban átlagosnak mondható. A magyar jelentő társaságok nagy része – 78 százaléka – az anyavállalaton keresztül riportál, amely azt jelenti, hogy nem saját, egyedi fenntarthatósági jelentést készít, hanem a külföldi anyavállalat által publikált fenntarthatósági jelentéshez szolgáltat adatokat.
Ezzel szemben mindössze a társaságok 10 százaléka ismerte fel, hogy a lokális szintű fenntarthatósági jelentés közzétételével a társaság relevánsabb információkat közölhet, és hatékonyabb módon tájékoztathatja az érintetteket fenntarthatósági erőfeszítéseiről, ugyanis közelebbről tükrözi a helyi érdekelt felek véleményét, a vállalatot közvetlenül érintő kérdéseket, valamint a lehetséges fejlesztési területeket és az intézkedések sikeres végrehajtását.
„Magyarországon 22 százalékkal nőtt a GRI sztenderdek szerinti jelentéstétel. A jelentő vállalatok háromnegyede követi már ezt az átfogó, fenntarthatósági keretrendszert. Ez különösen fontos az egyre növekvő adatigény kapcsán, például a finanszírozó pénzintézetek vagy nemzetközi érdekeltségű partnerek irányába történő adatszolgáltatásban” – nyilatkozta Rakó Ágnes (Partner, KPMG).
A magyar társaságoknak e téren nyújt segítséget a Budapesti Értéktőzsde is:
„Az ESG megfelelés kulcs vállalati versenyképességi kérdés, amely meghatározza a finanszírozási feltételeket, a beszállítói láncban betöltött szerepet. Ennek megfelelően a Budapesti Értéktőzsde stratégiájának egyik kiemelt fókuszpontja a hazai vállalati ökoszisztéma ESG megfelelésének támogatása, legyen szó a tőzsdei kibocsátókról vagy a kkv-szektorról.” – nyilatkozta a KPMG eseményén Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese.
„A transzformáció olyan folyamat, amely egy fenntarthatóbb jövő irányába mutat. A MOL-csoportnál látjuk, hogy nem csak célokra van szükség: a sikerhez egyaránt fontos a hosszú távú elköteleződés, a sok munka, a fegyelem és a rugalmasság is. Az előrehaladást pedig folyamatosan nyomon kell követni. Peter Drucker szerint „What gets measured, gets managed” – ez a fenntarthatósági sztenderdek és riporting esetében is igaz” – fejtette ki Remsei-Papp Angéla (Group Sustainable Finance Senior Expert, MOL Group).
A jelentést készítő magyar társaságok többsége, 67 százaléka készít lényegességi felmérést, amely lehetővé teszi, hogy olyan fenntarthatósági témák, területek kerüljenek fókuszba, amelyek nemcsak a társaságra, de az érintettjeire és a szélesebb társadalomra is jelentős hatást gyakorolnak.
„Stabilitásunk alappillérei a felelős, etikus működés, a fenntartható megoldásaink és a transzparencia. Az OTP csoport már korábban felismerte a fenntarthatósági követelmények betartásának fontosságát. Jelentéstételi gyakorlatunk igyekszik választ adni az érintetti elvárásokra, amik az ESG stratégiánkba is beépültek” – nyilatkozta Szabó Dóra (OTP Bank, CSR vezető).
A felmérésben résztvevő cégek közül, az iparági megoszlást tekintve, az autóipari és az élelmiszerkiskereskedelmi vállalatok állnak az élen, az építőiparban mindössze háromból egy vállalat rendelkezik fenntarthatósági jelentéssel.
„Az építőipar fenntarthatóság terén nem tartozik az élbolyba, azonban a KÉSZ Csoport ezen úttöröként kíván változtatni. Már nem elegendő csak az egyre tudatosabb belső működésre figyelmet fordítani, a növekvő érintetti elvárásoknak is meg kell felelni. A 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiánkban smart célokat tűztünk ki és meghatároztuk a kulcsfontosságú akciókat, mérőszámokat az előrehaladás nyomon követesére. Az első fenntarthatósági jelentésünket az új GRI Szabvány comprehensive elvárásainak megfelelően 2023-ban fogjuk publikálni” – nyilatkozta Légrády Zoltán (Head of Quality Management, KÉSZ Csoport).
Az OTP, a MOL és a KÉSZ Csoport is egyike azoknak a magyar vállalatoknak, amelyek a társaságra, érdekelt felekre és a tágabb társadalomra gyakorolt hatás figyelembe vételével határozza meg a fenntarthatósági jelentés szempontjából lényeges témáit.
Az új ESG-követelmények a felsővezetőktől is más megközelítést, felvetéseket, erőfeszítéseket igényelnek a stratégiai döntésekhez. A KPMG szerint a sikeres, átlátható, előremutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez elengedhetetlen megérteni, pontosan mit várnak tőle az érintettek. Fel kell állítani egy fontossági sorrendet és ezt beépíteni a beszámolókba, azt pedig a kötelező, illetve az önkéntes keretrendszerekhez is hozzá kell igazítani.
A fenntarthatósági lépések, eredmények alátámasztásához fontos a minőségi, nem pénzügyi adatok közlése, ezek kezeléséhez pedig megfelelő belső rendszerek létrehozására lehet szükség. Emellett lényeges, hogy az adott vállalat vezetése megértse, elfogadja, milyen hatással van az üzletmenetre a klímaváltozás, illetve a különböző társadalmi ügyek.
„Az SAP felé az ügyfelek által megfogalmazott igények manapság leginkább három téma – az üzleti átalakulás, a globális ellátási láncok és a fenntarthatóság – köré csoportosulnak. Mind a jogszabályi, mind az üzleti elvárások egyre nőnek, az ügyfeleknek ezért hatékony és gyors megoldásokra van szükségük. Jó hír, hogy az SAP az igényekre már korán reagálva fókuszt helyezett az ilyen megoldások fejlesztésére, hatékonyan támogatva őket ezen az úton” – mondta Jancsár Gergely (Chief Sustainability Officer CEE, SAP).
A szabályozások bővülésével, pontosításával a fenntarthatósági jelentések készítésével kapcsolatos nyomás a jövőben várhatóan fokozódik. A KPMG által javasolt mostani lépésekkel, szempontokkal a vállalatok maguk is egyre inkább befolyásolják a változásokat.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.