Kevésbé optimisták jövőjükkel kapcsolatban a cégek a K&H nagyvállalati növekedési index 2022 első negyedéves kutatása alapján, jórészt az infláció miatt. Főként a makrogazdasági kilátások romlottak, saját teljesítményük kapcsán alig változtak a cégek várakozásai. Az index pozitív tartományban maradt, egyelőre jelentősen magasabban van, mint a koronavírus-járvány idején.
Az előző negyedév 6 pontos csökkenése után újabb 4 ponttal mérséklődött a hazai cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index. A mutató, amely -100 és 100 közötti értéket vehet fel, jelenleg 2 ponton áll. A felmérés február 14. és 28. között adott válaszok alapján készült, vagyis ezt várták a cégek az ukrajnai konfliktus kezdetén. A vállalatok főként a makrogazdasági kilátásokat látják rosszabbnak, amelyek 8 ponttal alacsonyabbak, mint 2021 utolsó negyedévében, míg saját teljesítményükkel kapcsolatos várakozásaik mindössze 2 ponttal csökkentek. Amennyiben nem rendeződik a helyzet Ukrajnában, akár tovább is mérséklődhet a mutató.
Mérséklődő gazdasági teljesítmény várható
A gazdasági kilátások egy- és hároméves időtávon is romlottak. A következő egy évben a cégek 23 százaléka számol negatív változással az előző negyedév 12 százalékához képest, hároméves előrejelzéseikben 5-ről 10 százalékra nőtt a romlást váró vállalatok aránya. Ezek az eredmények azonban még mindig jóval pozitívabbak, mint a járvány legmélyebb időszakában, 2020 utolsó negyedévében voltak, amikor a vállalatok több mint háromnegyede (77 százalék) számított a gazdasági helyzet negatív változására egyéves időtávon.
Az előző negyedévhez képest kevésbé optimista kilátások hátterében főleg az infláció áll. Az alapanyagok, áruk és az energiahordozók ára is erősen emelkedett, miközben a forint gyengült az euróhoz képest és általánosságban nőtt a bizonytalanság. A következő fél évben a forint további gyengülését várja a cégek többsége (63 százalék), aminek következtében az importált alapanyagok jórésze az inflációt is meghaladó mértékben drágulhat. Ez a kutatási eredményeken is látható: az előző negyedév 26 százalékos értéke után most már a vállalatok harmada vallja, hogy az árfolyamváltozás rontja helyzetét. Ezeket a hatásokat legfeljebb enyhíteni tudta, hogy az előző negyedév óta 5 százalékpontos növekedéssel 30 százalékra emelkedett azok aránya, akik az adók és járulékok csökkenésével számolnak a következő egy évben.
A konfliktus kezdetekor több alkalmazottal és beruházással terveztek
Saját teljesítményük tekintetében akkor még alig változott a cégek véleménye, várakozásaik mindössze 2 ponttal csökkentek. Helyzetének javulásával durván minden harmadik vállalat (30 százalék) számolt a következő egy évben, romlással pedig mindössze 7 százalékuk. Ennek a pozitív várakozásnak megfelelően az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is bővíteni készültek alkalmazottaik számát, 1,5 százalékkal több munkatársat terveztek foglalkoztatni a következő egy évben. Beruházást szintén többet szerettek volna megvalósítani az előző negyedévhez képest, 21 százalékról 25 százalékra nőtt a fejlesztéseik értékének növekedésével számoló cégek aránya. Bevételükben azonban infláció alatti növekedéssel kalkuláltak, profitjukban pedig stagnálással. Ám az ukrajnai események fényében a cégek tervei azóta már némiképp megváltozhattak.
Nincs naprakészebb kiadvány a Tokaji borvidék borászatairól, éttermeiről, szállásairól és megannyi egyéb látnivalóiról.
A nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók, illetve a nukleáris és más radioaktív anyagok fizikai védelmének egyik fontos elemével, a támadást elhárító erők reagálási funkciójával kapcsolatos workshopot szervezett közösen az Országos Atomenergia Hivatal és az Amerikai Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma.