Egyre pesszimistábbak a nagyvállalatok az ukrajnai konfliktus árnyékában

Egyre pesszimistábbak a nagyvállalatok az ukrajnai konfliktus árnyékában
2022. 04. 20., 14:17

Kevésbé optimisták jövőjükkel kapcsolatban a cégek a K&H nagyvállalati növekedési index 2022 első negyedéves kutatása alapján, jórészt az infláció miatt. Főként a makrogazdasági kilátások romlottak, saját teljesítményük kapcsán alig változtak a cégek várakozásai. Az index pozitív tartományban maradt, egyelőre jelentősen magasabban van, mint a koronavírus-járvány idején.

Az előző negyedév 6 pontos csökkenése után újabb 4 ponttal mérséklődött a hazai cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index. A mutató, amely -100 és 100 közötti értéket vehet fel, jelenleg 2 ponton áll. A felmérés február 14. és 28. között adott válaszok alapján készült, vagyis ezt várták a cégek az ukrajnai konfliktus kezdetén. A vállalatok főként a makrogazdasági kilátásokat látják rosszabbnak, amelyek 8 ponttal alacsonyabbak, mint 2021 utolsó negyedévében, míg saját teljesítményükkel kapcsolatos várakozásaik mindössze 2 ponttal csökkentek. Amennyiben nem rendeződik a helyzet Ukrajnában, akár tovább is mérséklődhet a mutató.

Mérséklődő gazdasági teljesítmény várható

A gazdasági kilátások egy- és hároméves időtávon is romlottak. A következő egy évben a cégek 23 százaléka számol negatív változással az előző negyedév 12 százalékához képest, hároméves előrejelzéseikben 5-ről 10 százalékra nőtt a romlást váró vállalatok aránya. Ezek az eredmények azonban még mindig jóval pozitívabbak, mint a járvány legmélyebb időszakában, 2020 utolsó negyedévében voltak, amikor a vállalatok több mint háromnegyede (77 százalék) számított a gazdasági helyzet negatív változására egyéves időtávon.

Az előző negyedévhez képest kevésbé optimista kilátások hátterében főleg az infláció áll. Az alapanyagok, áruk és az energiahordozók ára is erősen emelkedett, miközben a forint gyengült az euróhoz képest és általánosságban nőtt a bizonytalanság. A következő fél évben a forint további gyengülését várja a cégek többsége (63 százalék), aminek következtében az importált alapanyagok jórésze az inflációt is meghaladó mértékben drágulhat. Ez a kutatási eredményeken is látható: az előző negyedév 26 százalékos értéke után most már a vállalatok harmada vallja, hogy az árfolyamváltozás rontja helyzetét. Ezeket a hatásokat legfeljebb enyhíteni tudta, hogy az előző negyedév óta 5 százalékpontos növekedéssel 30 százalékra emelkedett azok aránya, akik az adók és járulékok csökkenésével számolnak a következő egy évben.

A konfliktus kezdetekor több alkalmazottal és beruházással terveztek

Saját teljesítményük tekintetében akkor még alig változott a cégek véleménye, várakozásaik mindössze 2 ponttal csökkentek. Helyzetének javulásával durván minden harmadik vállalat (30 százalék) számolt a következő egy évben, romlással pedig mindössze 7 százalékuk. Ennek a pozitív várakozásnak megfelelően az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is bővíteni készültek alkalmazottaik számát, 1,5 százalékkal több munkatársat terveztek foglalkoztatni a következő egy évben. Beruházást szintén többet szerettek volna megvalósítani az előző negyedévhez képest, 21 százalékról 25 százalékra nőtt a fejlesztéseik értékének növekedésével számoló cégek aránya. Bevételükben azonban infláció alatti növekedéssel kalkuláltak, profitjukban pedig stagnálással. Ám az ukrajnai események fényében a cégek tervei azóta már némiképp megváltozhattak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-07 18:07:00
A szakmai zsűri döntése alapján ezúttal az Audi, az IKEA, a Masterplast, a Richter, a Spar és a Tesco érdemelte ki az Effekt 2030 díjat, az Aldi és a Vodafone különdíjat nyert, a Körber pedig megszerezte a közönségdíjat. A nyertesek az Effekteam október 7-én megrendezett ESG konferenciájának keretében vehették át a szakmai elismeréseket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS