Drasztikusan nőtt az új felszámolási eljárások száma 2022 utolsó harmadában

2023. 01. 03., 12:13

Kismértékben, de tovább folytatódott a cégek számának növekedése 2022-ben, annak ellenére, hogy a megszűnt cégek száma az előző évhez képest közel 50 százalékkal emelkedett. A megszűnésen belül a kényszertörlési eljárással megszűnt cégek domináltak, a részesedésük 44 százalék volt. Az év utolsó harmadát az új felszámolási eljárások számának drasztikus növekedése jellemezte.

A 2022. évi cégtrendet minden tekintetben a változások és a várakozások jellemezték, ami magában hordozta még a COVID utóhatását, illetve az energiaválság és a háború okozta új kihívásokat. A cégeljárások számának növekedésében jelentős hatása volt a – még a COVID kapcsán bevezetett – gazdaságvédelmi intézkedések szakaszos kivezetésének, ami felszínre hozta az elhalasztott eljárásokat. 2022-ben az orosz-ukrán háború és a berobbant energiaválság együttes hozadéka a megnövekedett infláció, a komoly árfolyamingadozás és a visszaeső gazdasági teljesítmény. Míg a fenti tényezők a felszámolási eljárások növekedésében mutatkoztak meg, úgy a kata adózási forma kivezetése a végelszámolások jelentős növekedését eredményezte.

Nem volt csendes a 2022-es év, közel 30 ezer új vállalkozás alakult ebben az évben, melynek köszönhetően a cégek száma tovább tudott növekedni. A működő cégek számának folyamatosan csökkenő tendenciája 2021-ben fordult át növekedésbe, és ez folytatódott 2022-ben is, mintegy 2 százalékos emelkedéssel.

2022 szeptemberében alakult a legtöbb új cég az elmúlt öt évben. Ennek oka valószínűsíthetően a megváltozott kata szabályok miatti alkalmazkodás volt a vállalkozások részéről.

A megszűnt cégek számának növekedésében jelentős változás történt az előző évhez képest, számuk közel 50 százalékkal emelkedett. A megszűnések számának növekedése ugyan 2021-hez viszonyítva kiemelkedő lett, azonban ez még mindig elmarad a COVID előtti megszokott értékektől.

A megszűnt cégeken belül 2022-ben a kényszertörlési eljárással megszűnt cégek voltak a meghatározók, hasonlóan a COVID előtti időszakhoz, arányuk 44 százalék volt. A végelszámolással megszűnt cégek továbbra is magas arányt képviselnek, és várhatóan a következő év elejéig ez meg is marad, hiszen – a kata szabályváltozása miatt – 2022 szeptemberében kiemelkedően magas számban indult végelszámolási eljárás, ami lassan „beérik”, azaz az eljárások egy része lezárulhat hamarosan. A cégátalakulások 2022-ben továbbra is csökkenő tendenciát mutattak, nem csak a számuk – alig haladták meg az ezres nagyságot –, hanem a megszűnésen belüli arányuk is csökkent.

A cégbíróság keze 2022-ben már kevésbé volt megkötve és az új eljárások száma megközelítette a 100 ezret, ami a COVID-ot megelőző időszakban jellemzően 100 ezer feletti esetszám volt, így a 2022-es érték nem tekinthető kiugrónak. Az új eljárások közül a végrehajtási eljárás volt a meghatározó, amely a továbbiakban is fennállt, azonban súlya egyre kisebb mértékű lett. Hasonló utat járt be a kényszertörlési eljárás is a tekintetben, hogy a COVID alatt számuk mérséklődött, majd 2022-ben – a moratórium feloldását követően – visszaugrott a COVID előtti szintre.

Az új cégbírósági eljárásokon belül a figyelmet 2022-ben a végelszámolási és felszámolási eljárások alakulása vonta magára. A végelszámolások számának 2022-es jelentős növekedése egyértelműen összefüggésbe hozható a nyár végi kata-változással, azon vállalkozók tekintetében, akik teljesen megszüntették vállalkozói tevékenységüket. A megindult új felszámolási eljárások az év utolsó harmadában az elmúlt öt év havi adataihoz képest rekordokat döntöttek. Éves szinten meghaladta a nyolcezret, és ennek közel 60 százaléka esett az év utolsó harmadába. Ezek részben a kényszertörlési eljárásból felszámolásba átfordult eseteket foglalják magukban, azonban az előzmény nélküli eljárások száma is jelentős növekedésnek indult 2022-ben.

Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője elmondta: „Az év elején visszarendeződés volt tapasztalható a COVID előtti állapotra, a rendkívüli szabályok folyamatos kivezetése következtében. Azonban a megváltozott gazdasági környezet (pl. háború, infláció, árfolyamingadozás) érezteti a hatását, amire visszajelzés a felszámolási eljárások emelkedő trendje, és félő, hogy ez az év végével nem zárult le.”

Az OPTEN – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) 2022-re vonatkozó értéke országosan 12,3 százalék volt, mely 1 százalékkal magasabb a 2021-es CFI értéknél. 2022-ben megyei szinten nézve az OPTEN–CFI Tolna, Vas és Zala megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 08., 16:10
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.
2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-09-07 21:45:22
Vállalkozásfejlesztési fórum a VOSZ Budapesti Vállalkozásfejlesztési Iroda és a VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezete szervezésében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS