Az elmúlt négy évben 38 százalékkal növekedett az üzleti levelezést célkeresztbe állító adathalász támadások száma a Microsoft friss kiberbiztonsági jelentése szerint. A bűnözők kifinomult, ma már szolgáltatásként is árult módszerek bevetésével tévesztik meg a felhasználókat. A jelentés megoldásokat is kínál a támadások elhárítására és a kockázatok csökkentésére.
A Microsoft negyedik alkalommal hozta nyilvánosságra Cyber Signals című kiberbiztonsági jelentését. Ebben rámutatott: egyre erőteljesebb az az adathalász tevékenység, amelynek fókuszában az üzenetváltások, különösen az üzleti, munkahelyi email levelezés áll. A Microsoft 2019. és 2022. között a kiberbűnözés, mint szolgáltatás (CaaS) igénybevételének 38 százalékos növekedését regisztrálta, miközben ezek többsége az üzleti levelezést vette célba.
Az üzleti levelezést érintő támadások évről évre dollármilliárdokra rúgó károkat okoznak a vállalatoknak. 2022-ben az FBI kiberbűnözők által okozott károk megelőzésére szakosodott csapata, a Recovery Asset Team (RAT) Financial Fraud Kill Chain (FFKC) néven indított programot, amely eddig 2 838 üzleti levelezést érintő ügyben több mint 590 millió dollárnyi kárt hárított el.
Az üzleti levelezésekre szakosodott kiberbűnözők súlyos fenyegetést jelentenek a szervezetek számára, és komoly károkat képesek okozni. Az FBI friss jelentésében 21 832 ilyen jellegű feljelentésről számolt be 2022-ben, amelyek nyomán több mint 2,7 milliárd dollár kár keletkezett.
Az üzleti levelezést érő támadások abban térnek el más kibertámadásoktól, hogy erőteljesen építenek az emberi viselkedésmintákra, és mesterfokon űzik a megtévesztést. 2022. és 2023. áprilisa között a Microsoft Threat Intelligence 35 millió üzleti levelezést érintő esetet tárt fel és vizsgált ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan naponta mintegy 156 000 támadási kísérlettel volt dolguk.
A bűnözők számtalan formában igyekeznek megtéveszteni áldozataikat. Előfordul, hogy felhívják őket telefonon, SMS-t küldenek nekik, vagy a közösségi médiában írnak rájuk. Tipikus, hogy a személyazonosság megerősítését kérik valamilyen kitalált ügy miatt, és gyakran lépnek fel más személy vagy egy vállalat nevében.
Ahelyett, hogy a nem megfelelő védett eszközök sérülékenységeit használnák ki, az üzleti levelezésekre szakosodott adathalászok a mindennapi e-mail-levelezésbe és az egyéb módon zajló üzenetváltásokba kapcsolódnak be azért, hogy rávegyék áldozataikat banki adataik kiadására, vagy az adataik felhasználásával, a tudtukon kívül, a nevükben végeznek bűncselekményekhez kötődő pénzátutalásokat.
A látványos zsarolóvírusos támadásoktól eltérően, amelyekhez a fenyegető hangvételű zsaroló üzenetek is hozzátartoznak, az e-mail levelezésre szakosodott adathalászok udvariasabb modorban, de annál magabiztosabban dolgoznak: kitalált határidőkkel nyomasztják az áldozataikat, akik ilyenkor megfeledkeznek az óvatosságról, vagy fel sem merül bennük a gyanú, hiszen hozzá vannak szokva az ilyen sürgetésekhez.
Ezek a bűnözők nem állnak elő valamilyen soha nem látott szoftverrel. Ők inkább olyan módszerekre hagyatkoznak, amelyekkel a lehető legtöbb embert lehet megszólítani; amelyek hitelessé és megbízhatóvá teszi őket a legtöbb ember szemében, és olyan csaló üzeneteket küldenek ki tömegével, amelyek előre megjósolható magas arányban érnek célba.
A Microsoft azt is megállapította, hogy a támadók egyre gyakrabban használnak olyan platformokat, mint például a BulletProofLink, amelyekkel ipari méretekben lehet előállítani és kampányszerűen kiküldeni csaló üzenteket. Ezek a platformok komplett szolgáltatáscsomagot kínálnak a bűnözők számára, amelyek tartalmazzák a szövegterveket, a hosztingot és az automatizált funkciókat. Akik a kiberbűnözést szolgáltatásként (CaaS) veszik igénybe, IP-címeket is kapnak, amelyek a kampányok célcsoportjainak meghatározását segítik.
A decentralizált átjáróval rendelkező BulletProofLink platformot – amely gazdagépként blokkláncra csatlakoztatott internetalapú számítógépeket is kínál az adathalász és csaló üzeneteket terjesztésére – jóval nehezebb leleplezni és hatástalanítani. Ezek az oldalak az egyre komplexebb és folyamatosan fejlődő nyilvános blokklánc-technológián alapulnak, emiatt az azonosításukat és a hatástalanításukat célzó műveletek is egyre összetettebbek.
Már eddigi is nagyon sok nagyszabású támadást hajtottak végre egyéni IP-címek felhasználásával, ám a Microsoft a bűnüldöző szervekkel és más szervezetekkel együtt attól tart, hogy ezek száma a jövőben gyors ütemben még tovább emelkedhet, miközben a hagyományos riasztások és értesítések hamarosan elégtelennek bizonyulhatnak a leleplezésükre.
A Microsoft Digitális Bűnözés Elleni Osztálya arra is rávilágított: azok a szervezetek, amelyek a kiberbűnözést szolgáltatásként értékesítik, új szolgáltatásokat kezdtek el kínálni, például a potenciális áldozatok kontaktadatait és IP-címeit, amelyek segítségével olyan széleskörű adathalász kampányokat lehet indítani, amelyeket nagyon nehéz felderíteni és hatástalanítani.
Annak ellenére, hogy speciális megoldásokat fejlesztettek ki az üzenetváltásokra szakosodott bűnözők számára – például adathalász szolgáltatáscsomagokat, magasrangú cégvezetők, valamilyen cégnek rendszeres kifizetéseket lebonyolító, vagy más okból sajátos pozíciót betöltő emberek e-mail címeit tartalmazó listákat –, léteznek olyan módszerek, amelyekkel a szervezetek kivédhetik ezeket a támadásokat, és mérsékelhetik a kockázataikat.
A sokasodó támadások arra is rámutatnak, hogy miért szükséges a kiberbűnözés ellen az IT, a jogi osztály, és a kibertámadások elhárításáért felelős csapat mellett a vállalatvezetés, a pénzügy, a HR és akár további szakterületek bevonásával közösen fellépni: utóbbiak kezelnek például olyan szenzitív munkavállalói adatokat, mint amilyenek a társadalombiztosítási számok, az adóbevallások, az elérhetőségi adatok és a napi időbeosztás.
Mit érdemes tenni az üzleti levelezést célzó kiberbűnözői tevékenység ellen?
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.