Az aszálymonitoring-hálózat a vízügyi ágazat által létrehozott újszerű, komplex vízhiány-előrejelző rendszer, amely májustól mindenki számára elérhető nyílt, ingyenes internetes felületen. Az éles indulás előtti tesztelésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is közreműködött.
Az aszály kockázata nagy, különösképpen a klímaváltozás miatt, a vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással az aszály azonban még elkerülhető – olvasható az Agrárkamara közleményében.
Általánosságban éves szinten az aszálykár 40 milliárd forintra tehető, azonban az aszály miatt 2015-ben mintegy 400 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban.
A gazdálkodók idén már 60 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt. Ez év márciusában nem árvízzel és belvízzel küzdöttek, hanem a vízhiánnyal, ezért akik tudták, üzembe helyezték öntözőberendezéseiket.
A vízügyi ágazat mindezért olyan megelőző módszert – az aszálymonitoring-rendszert – dolgozott ki, amely időben jelzi az agrárium számára, hogy mikor kell vizet juttatni egy adott területre, mielőtt a növények szárazság okozta stresszhatást szenvednének. A komplex vízhiány-előrejelző rendszer májustól mindenki számára elérhető egy nyílt, ingyenes internetes felületen.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a KITE Zrt. együttműködésében 2016-ban kezdte el kiépíteni a rendszert. Már közel 50 megfigyelőállomást helyeztek üzembe a leginkább vízhiányos alföldi területeken. A közeljövőben megközelítőleg 150 állomásból álló hálózat fedi le az ország teljes területét, és interpolálja az adatokat a köztes területekre.
Az állomások számának folyamatos növelésével az egész ország területére kiterjedő hálózat kialakítása a cél, mind a központi, mind a magán-mérőállomások tekintetében. A mérőállomások a talajt, illetve a növényzetet ért hatásokat mérik. A monitoringpontokon a meteorológiai alapparaméterek (csapadék, páratartalom, léghőmérséklet, relatív légnedvesség és levélfelület-nedvesség) mellett hat szinten (10, 20, 30, 45, 60, 75 cm mélységben) történik naponta talajnedvesség- és hőmérsékletmérés.
A szenzorok segítségével a talajnedvesség pontosan meghatározható, továbbá a beszivárgást akadályozó tényezők (pl. fagyott talaj) is azonosíthatók. A talaj alsó rétegeiben elhelyezett mérőeszközök a talajvízszint emelkedését is jelzik.
Az aszálymonitoring-hálózat szöveges kiértékelését elvégzik, és közzéteszik a Vízháztartási tájékoztatóban. A tájékoztató rendszeresen elérhető az OVF honlapján, valamint a NAK megyei szervezeteinél is.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.