Déli összekötő vasúti Duna-híd: „105 éves álom válik valóra”

2021. 10. 14., 14:00

A közlekedés fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország gazdasága erősödhessen - hangsúlyozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítéséről tartott sajtótájékoztatón.

Schanda Tamás történelmi léptékűnek nevezte a Déli összekötő vasúti Duna-hídnál folyó munkát, hiszen a létesítmény három vágányúsítása már a magyar államvasút 1916-os stratégiájában is szerepelt, így most „105 éves álom válik valóra”. Az államtitkár elmondta: a kormány a következő évtizedben mintegy hatezermilliárd forintot tervez vasúti beruházásokra fordítani.

Az ITM államtitkára kiemelte, a déli összekötő vasúti híd beruházás egyaránt szolgálja a városban közlekedők és az ingázók érdekeit is. Hozzátette, a következő hónapokban nagy feladat vár az itt dolgozókra, a középső hídszerkezeten is be kell építeni a vágányt, hogy azon decemberben már lehessen közlekedni.

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója elmondta, a déli körvasút fejlesztése az elmúlt száz év legnagyobb volumenű hálózatfejlesztési beruházása Budapest és az agglomeráció vasúti hálózatán. Ennek az első eleme a déli összekötő vasúti híd rekonstrukciója.

A BFK vezérigazgatója felidézte, hogy a kormány 2010 óta jelentős vasútberuházásokat hajtott végre a fővárosban és az agglomerációban, többek között felújította az esztergomi, a székesfehérvári, a pusztaszabolcsi vasútvonalakat, és lassan zárul a hatvani vonal felújítása is a főváros felöl.

Vitézy Dávid kiemelte, a déli körvasút új hálózati kapcsolatokat nyit meg, és jelentősen bővíti a vasúti kapacitásokat Budapesten keresztül, új megállók segítségével bekapcsolja a fővárost a vasúti vérkeringésbe, a vasúton az agglomerációból ingázóknak számára új átszállási lehetőséget jelent.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója ismertette, hogy a déli vasúti összekötő híd jelentős szerepet tölt be a vasúti forgalomban, naponta több mint 330 vonat közlekedik rajta, azaz a Magyarországon naponta közlekedő 3300 vonat közül minden tízedik áthalad rajta. A beruházás alatt is folyamatos volt a vasúti forgalom.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztése az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. A kivitelezést a Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Korlátolt Felelősségű Társaság végzi nettó 35,921 milliárd forint értékben, a korszerűsítés 2022 szeptember végén fejeződik be.

A NIF közleménye szerint október elején emelték be a Déli összekötő vasúti Duna-híd új, középső híd acélszerkezetének zárótagját. A tervek szerint december közepétől már két új felszerkezeten közlekedhetnek a szerelvények a Duna felett. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-07 18:07:00
A szakmai zsűri döntése alapján ezúttal az Audi, az IKEA, a Masterplast, a Richter, a Spar és a Tesco érdemelte ki az Effekt 2030 díjat, az Aldi és a Vodafone különdíjat nyert, a Körber pedig megszerezte a közönségdíjat. A nyertesek az Effekteam október 7-én megrendezett ESG konferenciájának keretében vehették át a szakmai elismeréseket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS