Déli összekötő vasúti Duna-híd: „105 éves álom válik valóra”

2021. 10. 14., 14:00

A közlekedés fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország gazdasága erősödhessen - hangsúlyozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítéséről tartott sajtótájékoztatón.

Schanda Tamás történelmi léptékűnek nevezte a Déli összekötő vasúti Duna-hídnál folyó munkát, hiszen a létesítmény három vágányúsítása már a magyar államvasút 1916-os stratégiájában is szerepelt, így most „105 éves álom válik valóra”. Az államtitkár elmondta: a kormány a következő évtizedben mintegy hatezermilliárd forintot tervez vasúti beruházásokra fordítani.

Az ITM államtitkára kiemelte, a déli összekötő vasúti híd beruházás egyaránt szolgálja a városban közlekedők és az ingázók érdekeit is. Hozzátette, a következő hónapokban nagy feladat vár az itt dolgozókra, a középső hídszerkezeten is be kell építeni a vágányt, hogy azon decemberben már lehessen közlekedni.

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója elmondta, a déli körvasút fejlesztése az elmúlt száz év legnagyobb volumenű hálózatfejlesztési beruházása Budapest és az agglomeráció vasúti hálózatán. Ennek az első eleme a déli összekötő vasúti híd rekonstrukciója.

A BFK vezérigazgatója felidézte, hogy a kormány 2010 óta jelentős vasútberuházásokat hajtott végre a fővárosban és az agglomerációban, többek között felújította az esztergomi, a székesfehérvári, a pusztaszabolcsi vasútvonalakat, és lassan zárul a hatvani vonal felújítása is a főváros felöl.

Vitézy Dávid kiemelte, a déli körvasút új hálózati kapcsolatokat nyit meg, és jelentősen bővíti a vasúti kapacitásokat Budapesten keresztül, új megállók segítségével bekapcsolja a fővárost a vasúti vérkeringésbe, a vasúton az agglomerációból ingázóknak számára új átszállási lehetőséget jelent.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója ismertette, hogy a déli vasúti összekötő híd jelentős szerepet tölt be a vasúti forgalomban, naponta több mint 330 vonat közlekedik rajta, azaz a Magyarországon naponta közlekedő 3300 vonat közül minden tízedik áthalad rajta. A beruházás alatt is folyamatos volt a vasúti forgalom.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztése az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. A kivitelezést a Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Korlátolt Felelősségű Társaság végzi nettó 35,921 milliárd forint értékben, a korszerűsítés 2022 szeptember végén fejeződik be.

A NIF közleménye szerint október elején emelték be a Déli összekötő vasúti Duna-híd új, középső híd acélszerkezetének zárótagját. A tervek szerint december közepétől már két új felszerkezeten közlekedhetnek a szerelvények a Duna felett. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-08 08:15:00
Tavaly átlagosan 2 millió 155 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ezzel az aktív korú, 15–64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 71,4 százalékra emelkedett. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 600 ezer forint volt, ami 13,7 százalékkal marad el a férfiak 696 ezer forintos keresetétől – derül ki a Trenkwalder elemzéséből, amelyet a nemzetközi nőnap alkalmából adott ki.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS