„Cápák között”: 10-ből 7 újonnan alapított vállalkozásnak van üzleti terve

2022. 02. 28., 15:03

Az újonnan alapított cégek majdnem háromnegyedének van üzleti terve és közel ötödük nyitott arra is, hogy banki hitelből valósítsa meg az ötletét – derül ki a K&H felméréséből. 23 százalék már vett is fel hitelt korábban, a legnépszerűbb konstrukció a likviditási problémák áthidalását segítő folyószámlahitel.

Az újonnan vagy nemrégen alapított vállalkozások 71 százalékának van már üzleti terve a K&H felmérése alapján, amelyet az RTL Klub Cápák között című műsorába jelentkezők körében végzett. A cég jelenlegi- és jövőbeli működését összegző dokumentumot közel hasonló arányban készítik el a vállalkozások üzlettársukkal (31 százalék) és egyedül (28 százalék). Pénzügyi szakértő segítségét viszont csak minden tízedik cég (9 százalék) veszi igénybe. „Az üzleti terv a jelenlegi és jövőbeli működés esszenciája. Általánosságban az induló vállalkozások nagyjából fele készíti el a cége piaci helyzetét, értékét és későbbi terveit keretrendszerbe foglaló dokumentumot. Az újonnan alapított vállalkozások viszont már tudatosabbak. Bár a tervek és a valóság jellemzően nincsenek tökéletes összhangban, az előzetes gondolkozás mindig kifizetődő, segítségével pontosabban lehet értelmezni az eredményeket is. Ebben a tudatos tervezésben tudunk mi is segíteni a K&H üzletetide oldalunkon elérhető e-tananyagokkal” – emelte ki Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetőjeaz üzleti tervezés fontossága kapcsán.

A vállalkozóknak van „B tervük” a finanszírozásra

Bár a jelentkezők a műsorban elsődlegesen tőkebefektetésre pályáztak, akkor sem adják fel, ha ez nem sikerül – mindössze 2 százalékuk halasztaná el emiatt ötlete megvalósítását. A megkérdezettek több mint fele (52 százalék) önerőből oldaná meg a finanszírozást, majd ezt követik az állami vagy EU-s források, pályázatok (28 százalék). Szintén sokan keresnének más kockázatitőke-befektetőket (23 százalék) vagy vennének fel hitelt (17 százalék) terveik megvalósításához.

Vannak, akik már korai fázisban is vesznek fel hitelt

Bár a megkérdezett vállalkozók még ötletük megvalósításának az elején járnak, nem zárkóznak el a banki finanszírozástól: több mint ötödük (23 százalék) vett már fel hitelt korábban. A legtöbbeknek (14 százalék) folyószámlahitel-kerete van, amellyel a likviditását biztosítja, de jellemző még a gépjárművásárlás lízing konstrukcióban (7 százalék) és a beruházási célú kölcsön (7 százalék) is. „A különböző finanszírozási formák láthatatlan fogaskerékként lendítik tovább a cégeket abban, hogy gyorsabban fejlődjenek. A zavartalan mindennapi üzleti tevékenységhez szükséges likviditást a folyószámlahitel, a gépjármű és egyéb tárgyi eszközök beszerzését a lízing, egy nagyobb bővülést, fejlesztést pedig a beruházási hitel segíthet leginkább” – fűzte hozzá Rammacher Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS