Bizakodóbbak a gazdák, de az állattenyésztőkre nehéz év vár

2021. 01. 25., 19:00

Javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a tavalyi negyedik negyedév végére az előző negyedévhez képest, de jellemzően a növénytermesztők optimisták, az állattenyésztők a magas gabonárak miatt a korábbinál pesszimistábban látják 2021-et – mondta a Takarékbank agrár üzletágának ügyvezető igazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A bank agrár- és élelmiszeripari kilátásokat bemutató Takarék AgrárTrend Indexe 31,8 pontra emelkedett az egy negyedévvel korábbi 30,5 pontról a 48 pontos skálán – ismertette Hollósi Dávid, a Takarékbank agrár üzletágának ügyvezető igazgatója.

A negyedévente összeállított index a bank agrár- és élelmiszeripari ügyfelei közül kiválasztott reprezentatív csoport és a legnagyobb szakmaközi szervezetek megkérdezésén, illetve az elemzők előrejelzésén alapul.

A várakozások leginkább a sertés- és baromfihús szegmensben működő cégeknél kedvezőtlenek, míg a kukorica- és búzatermesztésben dolgozó vállalkozásoknál javultak a legtöbbet - tette hozzá.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: a magyar élelmiszergazdaságban a hatékonyság javítása járulhat hozzá leginkább a sikeres működéshez, különösen az állattenyésztőknél.

Hollósi Dávid az előző évet összegezve elmondta: 2020 mozgalmas volt a magyar agráriumban is, az afrikai sertéspestis továbbra is meghatározó mértékben alakította az agrárpiaci folyamatokat, alkalmazkodni kellett a koronavírus-járvány okozta kihívásokhoz, valamint a madárinfluenza és a kedvezőtlen tavaszi időjárás is nehéz feladat elé állította az élelmiszergazdaságot. Úgy vélte, hogy szegmensenként eltérően, de az agrárium alkalmazkodott a körülményekhez.

Az év legnagyobb nyertesei a szántóföldi növénytermesztők voltak, mert a gabonaárak ötéves csúcsokon járnak, ahogy a fehérje- és olajos növények ára is.

A tavaszi fagykárok a gyümölcstermesztőknél jelentős terméskiesést okoztak, emiatt az előző évinél 20-30 százalékkal magasabbak voltak az értékesítési árak 2020 utolsó negyedévében is. A terület szereplőinek várakozásai kissé javultak az utolsó negyedévben az előző negyedévhez képest.

A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be a válaszadók, de a takarmányárak emelése hatással volt a tavalyi utolsó negyedévre, emiatt pesszimistábbak a termelők a korábbinál.

A tejágazatban szintén kielégítőek az átvételi árak, az e területen működő vállalkozások várakozásai javultak.

Azokon az állattenyésztési területeken, ahol magas a vásárolt takarmánytól való függőség, a cégek nehéz évre számítanak az idén. A baromfi- és sertéshús esetében átmenetileg túlkínálatos az európai piac, emellett a takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak. Ezek eredményeként kerülhetnek kettős árnyomás alá az állattenyésztők, a takarmányok áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni - fejtette ki Hollósi Dávid.

Héjja Csaba, a Takarékbank agrár üzletágának elemzője jelezte, hogy a szarvasmarhát tenyésztőknél az állattenyésztési divízió mellé jellemzően saját takarmánytermő terület is párosul, így kevésbé kitettek a takarmánypiaci folyamatoknak. A húsmarha termékpálya szereplői optimistábbak voltak tavaly az utolsó negyedévben, mint egy negyedévvel korábban.

Az elemző kiemelte, hogy a hatékonyság növelésével érhető el a költségek csökkentése, hosszabb távon pedig a magasabb jövedelmezőség. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS