Az MMSZ stratégiája a körforgásos gazdaság megvalósítására

Az MMSZ stratégiája a körforgásos gazdaság megvalósítására
2021. 12. 08., 19:32

A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) a körforgásos gazdaság megvalósítására dolgozott ki stratégiát. Ennek három pillére a hulladékgazdálkodás, az egyszer használatos műanyagok betiltásának problémái és a biológiailag lebomló műanyagok kérdése.

„Az MMSZ stratégiája a körforgásos gazdaság témakörében a műanyagok szerepének meghatározása, a műanyagok észszerű alkalmazása ezzel összhangban, valamint a műanyagokat ért nemtelen, szakmaiatlan támadások kezelése, higgadt válaszok megfogalmazása” – olvasható a Polimerek.hu-n dr. Demjén Zoltán alelnök írása.

A cikk apropóját az adja, hogy idén nyáron jelentős strukturális változások történtek a Magyar Műanyagipari Szövetségben, létrejött egy munkacsoport dr. Demjén Zoltán vezetésével, amely most mutatta be az MMSZ körforgásos gazdaság megvalósítására vonatkozó tervezetét.

Körforgásos gazdaság: több kérdést kell egyszerre kezelni

Mint kiderül, a Magyar Műanyagipari Szövetség körforgásos gazdaság megvalósítására kidolgozott fő pillére a következő: a hulladékgazdálkodás, ezenbelül a szelektív hulladékgyűjtés és reciklálás; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatos MMSZ stratégia; és a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok használatáról.

Rossza arányban hasznosítunk újra

A hulladékgazdálkodás területén kiemelik, fontos figyelmet fordítani a műanyagok gyűjtésének társadalmi szintű megoldására. Arra, hogy a mechanikai újrahasznosításon keresztül minél nagyobb hányad kerüljön vissza az új termékek gyártásába. Jelenleg ugyanis 350 kilotonna műanyaghulladékból csak mintegy 80 kilotonnát dolgozunk fel (mechanikai újrahasznosítással), kb. 200 kilotonnát deponálunk (szemétlerakóba), ez pedig egy rossz adat. „Az MMSZ célja, hogy ez a mennyiség közelítsen a 0 kg-hoz 2025-ben” – olvasható a cikkben.

A szövetség írásában jelzi, egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely a lakossági szelektív hulladékgyűjtést mozdítja elő. Továbbá koordináló szerepet vállal a kémiai újrahasznosítás témakörében. Az MMSZ úgy látja, ez az reciklálási mód ígéretesen alakul Magyarországon, ugyanis talán a közép-európai régióban elsőként hazánkban valósul meg ipari méretekben a műanyagok területén is ez az újrahasznosítási technológia.

Ésszel az egyszer használatos műanyagok kidobásával!

A Magyar Műanyagipari Szövetségnek határozott álláspontja van az egyszer használatos műanyagok (SUP) kérdésében. „Az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor, és csakis akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és az úgynevezett ökológiai lábnyom esetében kedvezőbb.”

Támogatják a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését is

A szövetség a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok témakörében egyértelműen támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését. Egyúttal azt javasolja, az eladóterekben lévő fóliákat biológiailag lebontható anyagokból állítsák elő, megkönnyítve a felhasználók dolgát. Ugyanakkor a cikkükben rávilágítanak: „csak akkor van értelme a biológiailag lebomló anyagok alkalmazásának, ha az abból készült termékek életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekbe kerülnek, ahol irányított körülmények között lebomlanak”.

Nagy lehetőség előtt áll a hazai bioműanyagok gyártása

A cikkben hozzáteszik: az MMSZ támogatja a biológiailag lebomló műanyagok esetleges hazai gyártását. Ennek okaként azt jelölik meg, hogy Magyarország kiváló mezőgazdasági háttérrel, infrastruktúrával és komoly szaktudással rendelkezik, tehát az előfeltételek adottak egy világviszonylatban is jelentős gyártókapacitás kiépítésére.

Negyedik pillérként hozzáteszik: Az MMSZ az eddig felsorolt három pillér szerint a fő irányvonalakban támogatja a jogalkotók törekvéseit. Az MMSZ kommunikációs stratégiája értelmében a szövetség folyamatos párbeszédre törekszik a szakminisztériumokkal is, elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve az Agrárminisztériummal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025-07-14 18:25:00
Már akadt vállalkozás, amely élt a július elején megnyílt lehetőséggel és sikeresen lekerült az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók listájáról, így mentesülve a listával járó súlyos szankciók alól.
2025-07-14 15:10:00
150 millió forintra emeli a kormány a szeptemberben induló Otthon Start lakáshitellel megvásárolható családi házak maximális értékét, míg a lakások esetében marad a 100 millió forintos plafon. Ezzel azokat kívánják támogatni, akik gyereket vállalnának, így kombinálni tudják a CSOK Plussszal, ami összességében akár 100 millió forint finanszírozást is jelenthet.
2025-07-14 10:40:00
2025 májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,6, munkanaptényezővel kiigazítva 5,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel azelőttinél, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján a termelés az előző hónaphoz képest 2,5 százalékkal nőtt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS