Az Artisjus 12 milliárd forint jogdíjat fizetett ki 2023-ban

Az Artisjus 12 milliárd forint jogdíjat fizetett ki 2023-ban
2024. 03. 20., 18:10

Csaknem 12 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek tavaly az Artisjus, amelytől mintegy 19 ezer szerző kapott pénzt.

A 2023-ban kifizetett 11 milliárd 969 millió forint nominális növekedést jelent, és emelkedés volt a digitális jogdíjakban is, amelyek meghaladták az 1,2 milliárd forintot. A tavaly kifizetett jogdíjak összege az elmúlt évek jelentős inflációja miatt azonban reálértékben nem éri el a pandémia előtti szintet – állapítja meg összegzésében a szerzői egyesület.

A szétosztott jogdíjak összege 2022-ben 8,7 milliárd forint volt, 2020-ban 9,37 milliárd forintot tett ki. „Bár a zeneipar 2022-23-ban fokozatosan visszatért a pandémia előtti normál kerékvágásba, ez a jogdíjak értékéről most sem mondható el, és a közeljövőben sem várható” – olvasható a jelentésben. Az Artisjus szerint ennek fő oka, hogy a jogkezelők nem alkalmazhatnak az inflációt megközelítő emelést sem a jogdíjmértékekben.

A teljes összeg korábbiaknál magasabb hányada, 56,29 százaléka (6,737 milliárd forint) jutott a magyar zenékre és 43,71 százaléka külföldi dalokra. Tovább nőtt a jogdíjban részesülők száma: 2023-ban 18 928 szerző kapott pénzt az Artisjustól. Mindkét növekedés jelentős részben az online felhasználások erősödésére vezethető vissza.

2021-ről 2022-re az Artisjus több mint háromszorosára tudta növelni a nemzetközi digitális szolgáltatók jogdíjainak kifizetését. 2023-ban az előző évi 273 millióhoz képest 46 százalékkal több, 398,5 millió forint jogdíjat kaptak a magyar szerzők az ezeken a szolgáltatásokon hallgatott dalaik után. Ennek oka, hogy az utóbbi években megerősödött a hazai online piac, látványosan emelkedett a magyar zenék hallgatottsága a streaming szolgáltatóknál, továbbá a szabályok megváltoztatása következtében az online felhasználások utáni ráosztások több mint ötszörösére nőttek.

Bár 2023-ban minden korábbinál több szerző részesült jogdíjban, 2020-hoz képest csak az alacsonyabb jövedelmű kategóriákban történt bővülés, a legsikeresebb szerzők köre és a „szerzői középosztály” is szűkült az elmúlt években. Tavaly 64-en kaptak a havi átlagbér kétszeresét meghaladó jogdíjat; 2020-ban ez az akkori átlagbérhez viszonyítva hetven szerző volt. 2023-ban 2035 olyan szerző volt, aki az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kapott, de elérte annak 5 százalékát – ez tavaly 28 560 forintot tett ki.

Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 852-en kapták meg havi szinten 2023-ban, ami 6,7 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban (913 fő).

A jogdíjpiramis tetején jellemzően olyan szerzők állnak, akik komoly életművet alkottak, nagy számú, gyakran elhangzó szerzeményük van. Ugyanakkor 2023-ban a havonta legalább egymillió forint jogdíjat kereső szerzők átlagéletkora 54-ről 51 évre, aktív műveiknek átlagos száma 627-ről 484-re csökkent az előző évhez képest.

Tavaly 1424 új szerző regisztrált a közös jogkezelőnél, ezek mintegy fele 30 év alatti, és 20 642 új művet jegyeztek be; az Artisjusnál egy műnek átlagosan 1,7-1,8 szerzője van. A rádiókban legtöbbször elhangzott harminc magyar dalra átlagban 3,4 szerző jutott.

Az online sikerek esetén még jellemzőbb a közös munka: a harminc legtöbb digitális jogdíjat termelő dalra átlagban 5,4 szerző jutott. 2023-ban a legtöbb szerzővel készült dalnak tizenegy alkotója volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS