Agrárkamara: Nem engedhetjük ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlását!

2021. 02. 23., 16:00

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan kiáll a magyar, illetve az európai gazdálkodók és fogyasztók mellett: elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió és a dél-amerikai MERSOCUR-országok közötti kereskedelmi megállapodást. Fellépünk az ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlása, a gazdálkodók tönkretétele ellen!

A COPA–COGECA – az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek – több mint 23 millió gazdálkodót és 22 ezer szövetkezetet képviselő, meghatározó érdekképviseleti szerv. A testület február 18-19-i online elnökségi ülésén – melyen Győrffy Balázs, a NAK elnöke is részt vett – megerősítette, hogy határozottan felhívja a figyelmet az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás erős kockázataira.

Az Európai Tanács portugál elnökének beiktatását követően újraindultak az EU és a Mercosur-országok (Mercosur: Dél–amerikai Közös Piac, tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai: Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közötti kereskedelmi megállapodás ratifikálására vonatkozó tárgyalások. A COPA-COGECA kampányt indít, hogy megértesse: miért nem támogathatja az EU lakossága és gazdálkodói közössége a megállapodást annak jelenlegi formájában.

A kampány egyszerűen, közérthetően és példákkal magyarázza el, hogy milyen félelmeket kelt a megállapodás.

A COPA-COGECA – az Európai Baromfi-feldolgozó és -kereskedők Szövetségével (AVEC) és az Európai Cukorrépa-termesztők Nemzetközi Szövetségével (CIBE) együtt – a közösségi médiában indított videós kampányt. Ebben is felhívják a figyelmet, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlan az EU-Mercosur megállapodás az uniós gazdálkodók számára, különösen, hogy közben meg kell feleljenek az Európai Zöld Megállapodás markáns célkitűzéseinek.

A Mercosurral kötendő megállapodás mezőgazdasági fejezete számos hátránnyal jár, különösen az amúgy is érzékeny ágazatokban. Az európai gazdálkodók joggal félnek a már aláírt és még ratifikálandó szerződések hatásaitól, ezt megerősíti a mezőgazdasági termékeket érő kumulatív hatást bemutató bizottsági tanulmány is. A videóban hozott példa magáért beszél: a baromfiágazatban a Mercosur-országokból importált mennyiség megegyezik Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével.

A megállapodás tovább szélesíti a kettős mércét, az EU-s gazdálkodók kárára. A példaként kiragadott cukorrépa-ágazat kiválóan illusztrálja ezt. A megállapodás értelmében Európa olyan cukrot és etanolt importál, amely nem felel meg a gyártási szabványainak. A CIBE szerint Brazília 27 olyan gyom- és rovarirtót használ, melyeket Európában betiltottak. Míg az EU a „Farm to Fork” stratégia keretében ambiciózus célokról beszél, ez a kettős mérce teljesen érthetetlen, és azzal jár, hogy a termelés átkerül olyan országokba, ahol a gyártási szabványok meghatározására nincsen ráhatása Európának.

A NAK a COPA–COGECA szervezettel közösen felhívja az Európai Parlament figyelmét arra, hogy emelje fel a hangját ez ellen, védje a magyar, illetve az uniós gazdálkodók és a fogyasztók érdekeit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS