Agrárkamara: Nem engedhetjük ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlását!

2021. 02. 23., 16:00

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan kiáll a magyar, illetve az európai gazdálkodók és fogyasztók mellett: elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió és a dél-amerikai MERSOCUR-országok közötti kereskedelmi megállapodást. Fellépünk az ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlása, a gazdálkodók tönkretétele ellen!

A COPA–COGECA – az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek – több mint 23 millió gazdálkodót és 22 ezer szövetkezetet képviselő, meghatározó érdekképviseleti szerv. A testület február 18-19-i online elnökségi ülésén – melyen Győrffy Balázs, a NAK elnöke is részt vett – megerősítette, hogy határozottan felhívja a figyelmet az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás erős kockázataira.

Az Európai Tanács portugál elnökének beiktatását követően újraindultak az EU és a Mercosur-országok (Mercosur: Dél–amerikai Közös Piac, tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai: Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közötti kereskedelmi megállapodás ratifikálására vonatkozó tárgyalások. A COPA-COGECA kampányt indít, hogy megértesse: miért nem támogathatja az EU lakossága és gazdálkodói közössége a megállapodást annak jelenlegi formájában.

A kampány egyszerűen, közérthetően és példákkal magyarázza el, hogy milyen félelmeket kelt a megállapodás.

A COPA-COGECA – az Európai Baromfi-feldolgozó és -kereskedők Szövetségével (AVEC) és az Európai Cukorrépa-termesztők Nemzetközi Szövetségével (CIBE) együtt – a közösségi médiában indított videós kampányt. Ebben is felhívják a figyelmet, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlan az EU-Mercosur megállapodás az uniós gazdálkodók számára, különösen, hogy közben meg kell feleljenek az Európai Zöld Megállapodás markáns célkitűzéseinek.

A Mercosurral kötendő megállapodás mezőgazdasági fejezete számos hátránnyal jár, különösen az amúgy is érzékeny ágazatokban. Az európai gazdálkodók joggal félnek a már aláírt és még ratifikálandó szerződések hatásaitól, ezt megerősíti a mezőgazdasági termékeket érő kumulatív hatást bemutató bizottsági tanulmány is. A videóban hozott példa magáért beszél: a baromfiágazatban a Mercosur-országokból importált mennyiség megegyezik Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével.

A megállapodás tovább szélesíti a kettős mércét, az EU-s gazdálkodók kárára. A példaként kiragadott cukorrépa-ágazat kiválóan illusztrálja ezt. A megállapodás értelmében Európa olyan cukrot és etanolt importál, amely nem felel meg a gyártási szabványainak. A CIBE szerint Brazília 27 olyan gyom- és rovarirtót használ, melyeket Európában betiltottak. Míg az EU a „Farm to Fork” stratégia keretében ambiciózus célokról beszél, ez a kettős mérce teljesen érthetetlen, és azzal jár, hogy a termelés átkerül olyan országokba, ahol a gyártási szabványok meghatározására nincsen ráhatása Európának.

A NAK a COPA–COGECA szervezettel közösen felhívja az Európai Parlament figyelmét arra, hogy emelje fel a hangját ez ellen, védje a magyar, illetve az uniós gazdálkodók és a fogyasztók érdekeit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-08 08:15:00
Tavaly átlagosan 2 millió 155 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ezzel az aktív korú, 15–64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 71,4 százalékra emelkedett. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 600 ezer forint volt, ami 13,7 százalékkal marad el a férfiak 696 ezer forintos keresetétől – derül ki a Trenkwalder elemzéséből, amelyet a nemzetközi nőnap alkalmából adott ki.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS