Tavalyhoz képest több mint kétszeresére (18 százalékról 38 százalékra) nőtt azon vezérigazgatók aránya, akik úgy vélik, hogy a globális gazdasági növekedés javulni fog a következő 12 hónapban. Ugyanakkor az egyre fokozódó technológiai és éghajlati nyomás hatására a vezetők 45 százaléka aggódik vállalkozásuk hosszú távú fennmaradása miatt – derül ki a PwC hétfőn Davosban közzétett 27. Globális Vezérigazgatói Felméréséből.
A vezérigazgatók gazdasági visszaeséssel kapcsolatos várakozásai a tavalyi felmérésben mért rekordmagasságú szintről (73 százalék) 45 százalékra csökkentek, miközben az inflációnak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség is 24 százalékra (a tavalyi 40 százalék és 31 százalékról) mérséklődött. A folyamatos konfliktusok ellenére 7 százalékponttal (18 százalék) alacsonyabb azon vezérigazgatók aránya, akik úgy érezték, hogy vállalatuk mérsékelten vagy nagy mértékben kitett a geopolitikai konfliktusok kockázatának.
„Ahogyan a cégvezetők egyre kevésbé aggódnak a rövidebb időhorizontú (például makrogazdasági) kihívások miatt, egyre inkább képesek az iparágukon belüli zavaró és hosszabb távon is fennmaradó tényezőkre összpontosítani. Bár optimistábbak a globális gazdaságot illetően, tavalyhoz képest kevésbé derűlátók a saját bevételi kilátásaik tekintetében, és jellemzően tudatában vannak annak, hogy üzleti tevékenységük alapvető megújítására van szükség. Akár a generatív MI bevezetésének felgyorsításáról vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos üzleti kihívások és lehetőségek kezeléséről van szó, az idei évvel az átalakulás felgyorsul”– összegzi a globális felmérés főbb megállapításait Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.
A világ legtöbb részén a vezérigazgatók inkább optimisták, mint pesszimisták a hazai gazdasági kilátások tekintetében. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában azonban a vezérigazgatók nem követik ezt a tendenciát: Nyugat-Európában 32 százalékuk számít a hazai gazdaság növekedésére, míg 48 százalékuk visszaesést vár; Észak-Amerikában ez a két arány 31 százalék, illetve 52 százalék.
A vezérigazgatók jellemzően az alkalmazotti létszám növelését, semmint csökkentését tervezik a következő 12 hónapban: 39 százalékuk számolt be arról, hogy legalább 5 százalékkal tervezik növelni a dolgozók számát. A munkáltatók minden régióban nagyobb valószínűséggel számolnak létszámnövekedéssel, ezen belül is a közel-keleti régió várakozásai a legambiciózusabbak a munkaerő-felvétel tekintetében (65 százalék).
A vezérigazgatók egyre jobban tudatában vannak a globális megatrendeknek, illetve azok vállalkozásokra gyakorolt hatásának. Bár a fejlődési pálya pozitív, a bizakodás óvatos, mindenekelőtt a megatrendeknek köszönhetően – ideértve a technológiai változásokat, jellemzően a generatív mesterséges intelligenciát, valamint az éghajlatváltozást. A vezérigazgatók közel fele (45 százalék) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább (2023-ban ez az arány 39 százalék volt). Szintén a megatrendek kezelésével kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi az is, hogy a vezérigazgatók kevésbé bizakodóak saját vállalatuk bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve (42 százalékról 37 százalékra csökkent az arányuk).
A vezérigazgatók egyértelműen látják a potenciált a generatív MI-ban, a megkérdezettek közel háromnegyede (70 százalék) véli úgy, hogy az jelentősen megváltoztatja az értékteremtés módját a következő három évben. Az MI rövid távú hatásaival kapcsolatban is optimisták: 58 százalék számít arra, hogy a mesterséges intelligencia javítja termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét, és csaknem fele (48 százalék) mondja azt, hogy növelni fogja az érdekelt felekkel való bizalomépítési képességüket a következő 12 hónapban.
Arra is számítanak, hogy a mesterséges intelligencia a vállalkozásuk eredményeit is támogatja: 41 százalékuk a bevételek növekedését, 46 százalékuk a jövedelmezőség javítását vizionálja. A technológiai, média- és távközlési szektor a legbizakodóbb a profitra gyakorolt hatást illetően (54 százalék), míg az energia és közmű ágazatok vezetői a legkevésbé optimisták (36 százalék) az MI tekintetében.
A cégvezetők egyre inkább a generatív MI transzformatív előnyeit keresik, 69 százalék ehhez szükségesnek látja a munkaerő továbbképzését is. Ami az MI-nak tulajdonított aggodalmakat illeti, a kiberbiztonsági kockázatok (64 százalék), a félretájékoztatás (52 százalék), a jogi kötelezettségek és a jó hírnevet veszélyeztető kockázatok (46 százalék), valamint az ügyfelek vagy alkalmazottak bizonyos csoportjaival szembeni részrehajlás növekedése (34 százalék) szerepel.
A vezérigazgatók jól haladnak az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésében: 76 százalékuk már tett lépéseket az energiahatékonyság javítására, míg 58 százalékuk hasonló előrehaladást ért el az új, klímabarát termékek, szolgáltatások vagy technológiák innovációja terén. Ugyanakkor mindössze 45 százalékuk számolt be arról, hogy beépítette az éghajlati kockázatokat a pénzügyi tervezésébe (31 százalék ezt nem is tervezi). A cégvezetők a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések tekintetében is vegyesen nyilatkoztak: 47 százalékuk tett lépéseket, míg 29 százaléknak nincsenek erre vonatkozó tervei.
A felmérés a dekarbonizáció jelentős támogatottságát mutatja: a megkérdezettek mindössze 26 százaléka mondja azt, hogy az igazgatóság vagy a vezetőség ellenállása mérsékelten vagy jelentősen akadályozza a dekarbonizációt. A vezérigazgatók a szabályozás összetettségét (54 százalék) és a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülését (51 százalék) említik a legnagyobb leküzdendő akadályként.
A felmérés rámutat, hogy a kisebb vállalatok nagyobb kockázatnak vannak kitéve: a 100 millió dollárnál kevesebb éves bevételt generáló cégek vezetőinek 56 százaléka úgy véli, hogy vállalkozásuk legfeljebb tíz évig lesz életképes, ha a jelenlegi pályáján halad tovább. Ez az arány 27 százalékra csökkent azon cégek esetében, amelyek éves bevétele eléri vagy meghaladja a 25 milliárd dollárt.
Szinte az összes vezérigazgató (97 százalék) megjegyezte, hogy az elmúlt öt évben lépéseket tett annak érdekében, hogy megváltoztassa az értékteremtés és szolgáltatásnyújtás módját, és több mint háromnegyedük (76 százalék) legalább egy olyan intézkedést bevezetett, amely jelentős hatással volt vállalata üzleti modelljére. A változás azonban számos kihívást generál a cégvezetők számára: kétharmaduk (64 százalék) a szabályozási környezetnek az üzleti modell újragondolását gátló hatását emeli ki, 55 százalékuk egymással ellentétes működési szempontokra hivatkozik, 52 százalékuk pedig a képzett munkaerő hiányára hívja fel a figyelmet.
További akadály a hatékonyság hiánya. A vezérigazgatók jelentős hatékonyságbeli hiányosságokat észlelnek vállalatuk rutin tevékenységeiben, a döntéshozatali értekezletektől kezdve az e-mailekig – az ezekre a feladatokra fordított idő körülbelül 40 százalékát ítélik hatékonytalannak. A PwC visszafogott becslése szerint ez a hatékonytalanság akár 10 ezer milliárd dollárnak megfelelő produktivitás kiesést is eredményezhet.
„Az idei adatok nagyfokú bizonytalanságra utalnak a vezérigazgatók körében, akik ugyanakkor elszánták magukat a változtatásra. Átalakítják üzleti modelljeiket, befektetnek a technológiába és a munkavállalóikba, valamint kezelik az éghajlatváltozással járó kockázatokat és lehetőségeket. Ha a vállalkozások azt szeretnék, hogy rövid és hosszú távon is sikeresek legyenek, bizalmat építsenek, valamint fenntartható és hosszú távú értéket teremtsenek, fel kell gyorsítaniuk a megújulás ütemét”– mondta Bob Moritz, a PwC globális vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatón.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.