A reklámadó felfüggesztésének újabb meghosszabbításáról tárgyal a Reklámszövetség a kormánnyal

2023. 10. 24., 15:52

A Magyar Reklámszövetség a reklám- és médiaipari vállalkozásokat képviselve egyeztetéseket kezdeményezett a kormánnyal. Az MRSZ azt javasolta, hogy legalább újabb egy évvel, 2025. január 1-jéig hosszabbítsák meg a reklámadó 2024. január 1-jéig tartó felfüggesztését.

A Reklámszövetség a miniszterelnöknek eljuttatott levelében és a Miniszterelnöki Kabinetirodával folytatott egyeztetések során továbbra is hangsúlyozza: areklám- és médiaipari vállalkozások szeretnének továbbra is tisztességesen hozzájárulni a különböző adók megfizetésével a jövő évi magyar költségvetéshez, de a szakmai szereplők változatlan és egyhangú véleménye szerint a reklámadó visszavezetése éppen a várt gazdasági növekedés ellen hatna, mivel a polikrízissel küzdő csökkenő vagy éppen csak stagnáló teljesítményt nyújtó reklámipart erőn felül terheli:

  • A legutóbbi MRSZ Barométer kutatás alapján a jelentősen növekvő költségek, az infláció és a bizonytalan piaci kilátások miatt a kommunikációs piac egyre kevésbé optimista: az iparág várakozásai szerint a 2023-as médiatorta 320,8 milliárd forint lehet – 2022-höz képest minimális, 1,4 százalékos nominális növekedést felmutatva –, ami reálértéken egyértelmű csökkenést jelent.
  • A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re. (Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.)

Tavaly az év ugyanezen időszakában a Reklámszövetség sikeres egyeztetéseket folytatott a miniszterelnök kabinetfőnökével, így 2022 novemberében a Parlament megszavazta, hogy a reklámadó mértéke 2023. december 31-ig továbbra is az adóalap 0 százaléka maradt. Így 2023-ban az egész iparág fellélegezhetett, a reklámadó további egy évig nem jelentett többlet terhet az utóbbi évtizedek legkomplexebb válságának hatásaival küzdő magyar médiapiacnak és a teljes kommunikációs szakmának.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS