Reménytelibb tavaszt várnak a hazai cégvezetők

Reménytelibb tavaszt várnak a hazai cégvezetők
2023. 02. 28., 16:38

Mind a jelenlegi, mind a következő 3 hónapra szóló előrejelzéseiket illetően erőteljesen javult a hazai cégvezetők hangulata – számol be az OPTEN és a Bridge Budapest legfrissebb felmérésében. A tavaly év végi csekély mértékű pozitív jövőképet egy jóval optimistább vezetői jövőkép váltotta fel. Ez ahhoz képest jelez fordulatot, hogy tavaly év végén a vállalkozások még minden területen romló gazdasági környezetben gondolkodtak.

Az OPTEN-Bridge Business Jövőkép Mátrixa tavaly ősszel azzal a szándékkal született meg, hogy negyedévente megismételt üzleti és privát hangulatfelméréssel tisztább helyzetképet nyújtson arról, milyen hangulatban vannak épp a cégvezetők itthon.

A Jövőkép Mátrix 1-től-10-ig terjedő skálán, két síkon vizsgálja, hogy hogyan alakul a cégvezetők jövőképe, melyen 5 alatt negatívba, 5 felett pozitívba fordulnak az érzetek. (1 szélsőségesen negatív – 10 szélsőségesen pozitív). Először tavaly október végén szondázták a gazdasági vezetőket és cégtulajdonosokat. Negyedévvel később, január végén ismét megkérdezték a cégvezetőket: amúgy most, hogy vagy?

A friss helyzetkép

Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Stratégiai igazgatója és az elemzés vezetője a friss adatok alapján arról számolt be, hogy a jelen érzet határozottan pozitív irányba változott. A tavaly év végi csekély mértékű pozitív jövőképhez képest, ahol az átlagérték 5,77 pontos volt, most az aktuális közérzet 7 pontos átlagértékig, a jövőbeni kilátások pedig 5,65 pontról 7,2 pontos átlagértékig kúsztak fel. A cégvezetők egyértelműen úgy érzik, hogy jobb ma a gazdasági környezet, mint három hónappal ezelőtt volt.

A szolgáltatási szektor maradt a legpozitívabb helyzetértékelésüket tekintve. A legpesszimistább most az építőipar, mind a jelen, mind a jövőbeni helyzetét tekintve. Ez változás ahhoz képest, hogy korábban a kereskedelem volt a maga 5,26-os értékével a legborúlátóbb, és bár még most is az átlag alatt van, de az érték ebben a szektorban szignifikánsan, 6,7 pontos átlagértékre nőtt. Annak ellenére, hogy az építőiparban működő cégek a legkevésbé pozitívak, még ott is javulást várnak a cégvezetők. Jelenlegi helyzetüket az őszi megkérdezéshez képest 0,71 ponttal, a jövőt illetően 1,11 ponttal látják pozitívabban.Továbbra is a nagyvállalatok és a mikro cégek sugallnak kimondottan pozitív érzetet, leginkább azok, akik a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban tevékenykednek. A kkv szektor viszont továbbra is kissé borúlátó.

A tavaszi jövőkép

A tavasz kapcsán a gazdasági szereplők egyértelműen reményteliek. Az előrejelzés érzet 7,2 pontos átlagértékkel határozottan pozitív irányba fordult. A cégvezetők úgy érzik, hogy a jövőbeni gazdasági környezet, még ha kismértékben is, javulni fog az elkövetkező három hónapban. Úgy gondolják, ahogy a tél, úgy a gazdasági visszaesés sem tart örökké. A tavaszvárás újjászülető üzleti és egyéni bizalomnövekedést jelez elő. A novemberi adatok tükrében a borúlátás valószínűleg épp tavaly év végén tetőzött, melyet alátámaszthat az is, hogy az Európában mért legmagasabb magyar inflációs adatokkal kapcsolatban, ha fáziskéséssel is, de némi enyhülést prognosztizál már a legtöbb elemző.

A céges jövő három hónappal ezelőtti és mai állapota között kisebb az eltérés a javulást illetően, mint az egyéni érzet között. Ez azt jelenti, hogy egyéni szinten, a személyes élettér várakozásait tekintve bizakodóbbak a menedzserek és cégtulajdonosok. Ezen belül biztató, hogy a tulajdonosok azok, akik nem a „hurráoptimizmusba” menekülnek, hanem ők azok, akik leginkább sikeresnek érzékelik a jövőt. Az egyéni előrejelzéseket tekintve azonban nem következett be olyan mértékű visszaesés, mint amilyenre számítottak a válaszadók; a pozitív kép erősödött, ami viszont jó jelzés a gazdaság számára.

A válaszadói kör

Az összkép megértéséhez dr. Csorbai Hajnalka azt is hozzátette, hogy a válaszadó 220 cégvezető több mint fele a szolgáltatási, negyede a kereskedelmi szektor képviselője volt. A tulajdonosok képviselték a válaszadók több, mint kétharmadát; és a válaszok 90 százaléka nagyobb vállalkozásokhoz kötődött (100 millió vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkezők). A hazai állapotokat a hangulatfelmérés azért tükrözheti jól, mert a magyar tulajdonú cégek voltak a fő válaszadók; a külföldi és vegyes tulajdonú cégek száma 20százalék alatt maradt. A vizsgált cégek közel kétharmada 10 évnél idősebb vállalkozás volt és mindössze 14 százalékuk volt 5 évnél fiatalabb.

A női vezetők optimistábbak

A magyar tulajdonú cégek jövőképe a legborúlátóbb, ezen belül is leginkább az ipar és a kereskedelem területén. A 10 évnél idősebb kkv-knál érzik leginkább azt a cégvezetők, hogy a jövőben kihívással kell szembesülniük. Valószínűsíthetően ez az a vezetői kör, amelyik a „bejáratott út” helyett a gazdaság változásai miatt jelentős válaszlépésekre kényszerül.

Másik érdekesség, hogy bár a nemek aránya a válaszoknál erőteljesen a férfiak felé billent, mivel több mint 80 százalékban férfi vezetők töltötték ki a hangulatfelmérést; a férfi vezetők kicsit pesszimistábban, a női vezetők enyhén optimistábban látják mind a jelenlegi, mind a jövőbeni helyzetüket. A köztük lévő különbség jelenlegi értéke 0,3 pont volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-20 10:50:00
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026-07-20 09:45:00
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS