A lakásállomány 13 százaléka korszerűsödhet a következő egy évben

2020. 08. 27., 09:15

A lakossági szándékok szerint a következő egy évben a magyar lakásállomány csaknem 13 százalékán, mintegy 500 ezer lakáson végezhetnek fejújítást, korszerűsítést - derült ki a Masterplast támogatásával augusztusban készült GKI-felmérésből.

A GKI negyedévente végez reprezentatív felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveiről.

A lakosság lakásfelújításokra és korszerűsítésekre vonatkozó 2020. harmadik negyedévi várakozásai a következő egy évre negyedéves és éves alapon is javultak

A koronavírus okozta járvány és annak következményei a lakásfelújítási piacra tehát egyáltalán nem hatott negatívan, a következő egy évben a magyar háztartások csaknem 13 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására. Ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 500 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkákat – állapították meg.

A családi házak lakói körében a legerőteljesebb a felújítási szándék, ezen háztartások mintegy 16 százaléka tervez ilyen beruházást. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható, alig 8 százalékuk hajlandó erre költeni. A tégla építésű társasházakban lakók tervei valahol a kettő között helyezkednek el.

A közlemény szerint Budapesten a megkérdezett háztartások 11 százaléka, a megyeszékhelyeken és az egyéb városokban 13-13 százaléka készül felújításra. A községekben valamivel magasabb, 16 százalékos a felújítási szándék, esetükben vélhetően a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) év elejétől hatályos szabályai jelentenek ösztönző erőt.

A felmérésből kiderül, hogy Magyarország régiói közül a közép-magyarországiban, a közép- és nyugat-dunántúliban valamint a dél-alföldiben várható az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS