A jégkármérséklő rendszer idén is sok kárt előzött meg

2020. 10. 06., 19:00

Szeptember végén zárult az idei védekezési szezon, addig átlagosan heti négy napon kellett bekapcsolni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszerét. Az ország közel ezer pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvta a mezőgazdaság mellett. A koronavírus-járvány miatt csökkenő repülőgép-forgalom a rendszer működésére negatívan hatott: sokkal kevesebb meteorológiai adatot szolgáltattak a légi járművek az előrejelzésekhez, emiatt a tervezetthez képest a hatóanyag-felhasználás is nőtt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2018-ra kiépített országos jégkármérséklő rendszer ez évi védekezési szezonja április 15-én kezdődött és szeptember 30-án zárult. A 169 nap alatt összesen 94 napon – azaz átlagosan heti négy napon – kellett bekapcsolni a generátorokat. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak. Idén a legtöbbször júniusban (27 napon) és augusztusban (22 napon), a legkevesebbszer szeptemberben (7 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat.

A jégkármérséklő rendszer idei védekezési időszakában a tervezetthez képest lényegesen több hatóanyag fogyott. Ez a május végétől érkezett viharos időjárás mellett annak is betudható, hogy a riasztások pontosságát kedvezőtlenül befolyásolta a koronavírus miatt erősen csökkent légi forgalom, a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok hiánya.

Az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít, amely a jégesőkár bejelentési adatok szolgáltatása révén az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társszervezetekkel való együttműködést. Az agrárkár-enyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban (21.000 db) és területre (515.000 hektár) tettek eddig kárbejelentést a termelők, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya a 9 százalékot sem éri el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-09 17:10:00
Belép a hitelközvetítői a Netrisk, amelynek weboldalán már össze lehet hasonlítani a személyi kölcsönöket és az Otthon Start konstrukciókat, és hamarosan elindul a jelzáloghitel- és a bankszámla-összehasonlító kalkulátor is – jelentette be Besnyő Márton, a Netrisk csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS