A Győri Szakképzési Centrum konzorciuma 2 milliárd forint támogatást kapott

A Győri Szakképzési Centrum konzorciuma 2 milliárd forint támogatást kapott
2022. 10. 03., 20:18

A Győri Szakképzési Centrum vezette konzorcium 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott, hogy széles körben ismertté tegye a gyakornoki programokat a fiatalok és a gazdálkodó szervezetek körében. A projekt célja a fiatalok foglalkoztatásának növelése volt – közölte a Győri Szakképzési Centrum hétfőn.

A konzorcium a vissza nem térítendő támogatást a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban nyerte el. A projekt a Széchenyi 2020 programban, az Ifjúsági Garancia Rendszer (IGR) részeként valósult meg.

A fejlesztés eredményeként a szakképzési centrumok az ország jelentős részét lefedő információs és tanácsadói hálózatrendszert alakítottak ki, és 70 302 fiatalt, valamint 11 673 kis- és középvállalkozást tájékoztattak az IGR és a gyakornoki programok nyújtotta lehetőségekről.

Ennek köszönhetően a projekt a Gyakornoki program és az Új gyakornoki program keretein belül idén szeptemberig mintegy 7274 új munkahely megteremtéséhez járult hozzá. A programnak szerepe volt a szakképzési rendszer hatékonyságának növelésében is.

A konzorciumot a Heves Megyei, a Kisvárdai, a Baranya Megyei, a Szegedi és a Székesfehérvári Szakképzési Centrum alkotta - olvasható a közleményben. (MTI)

(A Győr+ Média fotóján: Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS