A GKI a kormány által gondoltnál magasabb inflációra számít

A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az infláció az év végére jelentősen lecsökkent. Nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban, de az államháztartási hiány még növekedett is 2022-höz képest.

A GKI nem változtatott a 2024-re 2-2,5 százalékos növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra csökkentette. A tavaly decemberben gondoltnál magasabb (5 százalék) a várt államháztartási hiány, és kisebb a magyar gazdaság finanszírozási képessége (1,5 százalék körüli). A gazdaságpolitikában ugyanis a hangsúly a növekedés serkentésére kerül. Ettől a költségvetési források hiánya és a bizonytalan kereslet miatt csak korlátozott többletnövekedés várható, miközben inflációs hatású, s akadályozza az egyensúly javítását.

Gazdaságpolitika – nincs új stratégia. A kormányzat szerint a magyar gazdaságpolitika kihívásai külső okokra vezethetők vissza. Így továbbra sem kerül sor új gazdasági stratégia kidolgozására az elhibázott újra iparosítási program helyett. A kormány erősen beszűkült mozgástere, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljai ütközése következtében a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához.

Fogyasztás – 2 százalékos bővülés várható. A keresetek 11 százalékos és az infláció 5,5 százalékos emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5 százalékkal emelkedhetnek. A nyugdíjak reálértéke az év eleji emelésnél (6 százalék) várhatóan kissé alacsonyabb infláció miatt mintegy 0,5 százalékkal emelkedik (nyugdíjprémium kifizetését a szinte biztosan 3,5 százalék alatt maradó GDP-növekedés nem teszi lehetővé), a vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken. Így a reáljövedelem mintegy 3 százalékkal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5 százalék körül) bővül.

Beruházás – 2 százalékos csökkenés valószínű. A kormányzat az idei évre is kilátásba helyezte az állami beruházások visszafogását. A beérkező EU-transzferek várhatóan nem, vagy alig haladják meg a tavalyi 2 milliárd eurót. Az üzleti szektor beruházásainak serkentését a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják.

Reálfolyamatok – 2023-ban a mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar gazdaságot, 2024-ben egyelőre nem látszik igazi húzóerő. Január végén az ipar és az építőipar rendelésállománya 15-16 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az iparban a konjunktúra második félévi javulása élénkülést (4 százalék körüli növekedést) hozhat, az építőiparban azonban idén további, 2 százalék körüli visszaesés várható. A vásárlóerő növekedésével a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal bővül. 2024-ben az áruforgalmi többlet 12,5, a szolgáltatási aktívum 13 milliárd euró körül lesz, ami csak szerény javulás. A foglalkoztatás 0,2 százalékkal emelkedik, de éves átlagban a munkanélküliség is kissé, 4,2 százalék körülire nő.

Államháztartás – a választások után felerősödik a megszorítás, idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül. A deficit 6,5 százalékról 4,5 százalékra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel.

Infláció, kamat, árfolyam – az inflációcsökkenést emelkedés, a kamat esését megtorpanás követi, a forint gyengülésére lehet számítani.